Az elmúlt napokban sorra érkeznek a vállalati bejelentések az energiamegtakarítási intézkedésekről: több nagyvállalat home office-t vezetett be, átszervezte a műszakokat, korlátozza az energiaigényes berendezések használatát, vagy módosítja működését a csúcsfogyasztási időszakokban. Összegyűjtöttük, mely cégek milyen lépéseket tettek.

A nyári hónapokban nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a munkabalesetek kockázata is meredeken megugrik a munkahelyeken. Ehhez nem csak a kánikula, hanem a szabadságolások, a tapasztalatlanabb helyettesítők belépése és a csúcsszezoni túlterheltség is hozzájárul. Milyen HR- és szervezési lépésekkel garantálható a munkavállalók biztonsága a legforróbb hónapokban is? A WHC szakértőinek elemzése.

A rekordhőségek miatt világszerte új megoldásokat keresnek a munkáltatók a dolgozók védelmére. Európában már hűtőmellényeket és UV-érzékelő karkötőket tesztelnek, Japánban pedig megjelent egy különleges hűtőkabin, amely állítólag öt perc alatt képes lehűteni a szervezetet. Vajon ilyen eszközök jelenthetik a jövő munkavédelmét?

A vállalatok többsége munkabiztonsági célként ma is a munkabalesetek számának csökkentését fogalmazza meg. Ez első olvasatra logikusnak tűnik. Közelebbről megvizsgálva azonban ugyanaz a gondolkodási hiba húzódik meg mögötte, mintha valaki olimpiai bajnok szeretne lenni úszásban, és ezért minden reggel az aranyérmet tűzné ki napi célul.

Hogyan hat a különböző generációkra az infokommunikációs túlterhelés, és miért lett jelentős munkahelyi veszélyforrás? Az állandó online jelenlét, a munkavégzésből is adódó, egyúttal a saját eszközeinkkel is megnövelt digitális terhelés mértékét, a túlzott használat munkahelyi ártalmait és azok megelőzésének lehetőségét jelölte ki fő témájává a közelmúltban zajlott Védőháló 2026 Munkavédelmi Konferencia.

Az ILO jelentése szerint évente több mint 840 ezer haláleset és közel 45 millió elvesztett egészségben eltöltött életév (DALY) köthető a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatokhoz. A hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás és a túlzott munkaterhelés nemcsak a dolgozók mentális egészségét veszélyezteti, hanem jelentős gazdasági károkat is okoz.

A munkavállalók egészségének védelme érdekében zéró toleranciát sürget az ÉVOSZ a szakszerűtlen azbesztkezeléssel szemben. A szervezet szerint a régi épületekben megbúvó rákkeltő anyag bontása és elszállítása csak megfelelő engedélyekkel és szigorú biztonsági előírások mellett történhet.

Az átlagnál jóval melegebb nyarat vetít előre Európára a Meteorológiai Világszervezet (WMO), és a legnagyobb hőterhelés ismét Közép- és Dél-Európát érintheti. Magyarország is a vörös zónába került az előrejelzési térképeken. A szakértők szerint nemcsak a hőségre, hanem az egészségügyi és munkahelyi következményekre is fel kell készülnünk.

Egy dolgozó meghalt, többen súlyosan megsérültek a MOL tiszaújvárosi üzemében történt robbanásban. Miközben a vállalat már a helyreállítás előkészítésén dolgozik, a szakszervezetek szerint a tragédia ismét ráirányítja a figyelmet a magyarországi munkavédelem súlyos problémáira és az elégtelen ellenőrzésekre.

Paul Nowak, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) főtitkára „nemzeti misszió” indítását szorgalmazza az azbeszt végleges eltávolítására az Egyesült Királyság munkahelyeiről. Az azbeszt továbbra is a legfőbb foglalkozási halálok az országban, évente több mint ötezer ember életét követelve.

Egy brit munkaügyi bíróság döntése szerint fogyatékossággal kapcsolatos zaklatás érte azt a rendőrségi alkalmazottat, akinek felettesei megkérdőjelezték az ADHD-diagnózisát. A munkáltató emellett a méltányos alkalmazkodás kötelezettségét is megszegte, mivel nem biztosított megfelelő munkaeszközöket.

A China Labor Watch jelentése szerint súlyos munkajogi visszaélések történhettek a BYD szegedi gyárának építkezésén: a dolgozók heti hét napos munkáról, napi 12 órát meghaladó műszakokról és visszatartott bérekről számoltak be. Az ügy az Európai Parlament elé került, ahol az Európai Bizottságtól is vizsgálatot sürgetnek.

A munkaerőhiányról és annak okairól, megoldásáról szóló hírek évek óta elsősorban a bérekre és a toborzásra koncentrálnak, miközben egy egyre súlyosabb, kevésbé látható probléma formálja alapjaiban a munkaerőpiacot: a kiégés. A WHC Csoport szakértői szerint 2026-ra világossá vált, hogy a munkavállalók megtartásának egyik legnagyobb akadálya a tartós munkahelyi stressz és a mentális túlterheltség.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a hosszú munkaidő és a bizonytalan foglalkoztatás globális egészségügyi válsághoz vezet. A pszichoszociális kockázatok kezelése elengedhetetlen a munkavállalók védelme és a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.