A vizsgálat már nem általános kötelezettség. Csak azoknál a munkaköröknél kötelező, amelyeket jogszabály kijelöl, vagy ahol a munkáltató úgy dönt. Az alkalmassági vizsgálat költsége mindkét esetben a munkáltatót terheli.

A pszichoszociális kockázatokat nem lehet többé kizárólag egyéni stresszkezelési kérdésként kezelni. 2026 őszétől a munkahelyi mentális egészség az európai munkavédelmi politika kiemelt témája. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2026–2028-as „Együtt a munkahelyi mentális egészségért" kampány hangsúlya a megelőzésen, a munkaszervezésen és a vezetői felelősségen van.

Az Európai Parlament kedden elfogadta a munkavállalók veszélyes vegyi anyagokkal szembeni védelmét erősítő új uniós szabályokat, amelyek többek között új munkahelyi határértékeket állapítanak meg a még megengedett koncentrációra az akkumulátor, az acél, a vegyipari és textilipari termelésben használt anyagoknál.

Nagy változás jöhet a munkahelyi kiégés megítélésében Európában. Az Európai Parlament olyan uniós szabályokat sürget, amelyek a kiégést és más, munkával összefüggő mentális problémákat foglalkozási megbetegedésként ismernének el. A tervek szerint a munkáltatóknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a dolgozók mentális egészségéért.

A magyarországi munkahelyeken az idén az első fél évben 80 súlyos munkabaleset történt, közülük 33 halálos volt, 31 pedig életveszélyes sérüléssel járt; a munkavédelmi hatóság hat hónap alatt több mint 620,6 millió forint munkavédelmi bírságot szabott ki - közölte a Szociális és Családügyi Minisztérium hétfőn az MTI-vel.

Több mint 21 ezer, három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet regisztráltak Magyarországon 2025-ben, miközben a halálos kimenetelű esetek száma csökkent. A friss munkavédelmi jelentésből az is kiderül, mely ágazatok számítanak a legveszélyesebbnek, és milyen szabálytalanságokat tártak fel az ellenőrzések során.

Bár a balkezesség ma már teljesen elfogadott, a jobbkezesekre tervezett munkaeszközök és folyamatok hosszú távon jelentős fizikai és kognitív többletterhelést okoznak, ezért a munkavédelemben a személyre szabott vagy univerzálisan alakítható munkakörnyezet kialakítása lenne a cél. Gedeon András, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapítótagjának cikke.

Az elmúlt napokban sorra érkeznek a vállalati bejelentések az energiamegtakarítási intézkedésekről: több nagyvállalat home office-t vezetett be, átszervezte a műszakokat, korlátozza az energiaigényes berendezések használatát, vagy módosítja működését a csúcsfogyasztási időszakokban. Összegyűjtöttük, mely cégek milyen lépéseket tettek.

A nyári hónapokban nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a munkabalesetek kockázata is meredeken megugrik a munkahelyeken. Ehhez nem csak a kánikula, hanem a szabadságolások, a tapasztalatlanabb helyettesítők belépése és a csúcsszezoni túlterheltség is hozzájárul. Milyen HR- és szervezési lépésekkel garantálható a munkavállalók biztonsága a legforróbb hónapokban is? A WHC szakértőinek elemzése.

A rekordhőségek miatt világszerte új megoldásokat keresnek a munkáltatók a dolgozók védelmére. Európában már hűtőmellényeket és UV-érzékelő karkötőket tesztelnek, Japánban pedig megjelent egy különleges hűtőkabin, amely állítólag öt perc alatt képes lehűteni a szervezetet. Vajon ilyen eszközök jelenthetik a jövő munkavédelmét?

A vállalatok többsége munkabiztonsági célként ma is a munkabalesetek számának csökkentését fogalmazza meg. Ez első olvasatra logikusnak tűnik. Közelebbről megvizsgálva azonban ugyanaz a gondolkodási hiba húzódik meg mögötte, mintha valaki olimpiai bajnok szeretne lenni úszásban, és ezért minden reggel az aranyérmet tűzné ki napi célul.

Hogyan hat a különböző generációkra az infokommunikációs túlterhelés, és miért lett jelentős munkahelyi veszélyforrás? Az állandó online jelenlét, a munkavégzésből is adódó, egyúttal a saját eszközeinkkel is megnövelt digitális terhelés mértékét, a túlzott használat munkahelyi ártalmait és azok megelőzésének lehetőségét jelölte ki fő témájává a közelmúltban zajlott Védőháló 2026 Munkavédelmi Konferencia.

Az ILO jelentése szerint évente több mint 840 ezer haláleset és közel 45 millió elvesztett egészségben eltöltött életév (DALY) köthető a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatokhoz. A hosszú munkaidő, a munkahelyi bizonytalanság, a zaklatás és a túlzott munkaterhelés nemcsak a dolgozók mentális egészségét veszélyezteti, hanem jelentős gazdasági károkat is okoz.

A munkavállalók egészségének védelme érdekében zéró toleranciát sürget az ÉVOSZ a szakszerűtlen azbesztkezeléssel szemben. A szervezet szerint a régi épületekben megbúvó rákkeltő anyag bontása és elszállítása csak megfelelő engedélyekkel és szigorú biztonsági előírások mellett történhet.