Változnak a munkahelyi szabályok: szigorúbb védelem jön a veszélyes anyagok ellen

A rákkeltő anyagokról, mutagénekről és reprodukciót károsító anyagokról szóló irányelv hatodik felülvizsgálata új határértékeket tartalmaz többek között akkumulátorgyártásban használt kobaltra és szervetlen kobaltvegyületekre, az acél-, vas- és alumíniumgyártásban előforduló policiklusos aromás szénhidrogénekre, valamint a vegyiparban és a textiliparban használt 1,4-dioxánra.

Hosszú távú munkahelyi határértéket állapítanak meg továbbá a vegyiparban és a gumiiparban alkalmazott izoprénre.

Az Európai Bizottság azt is megvizsgálja, szükséges-e további határértékeket meghatározni a hegesztési füstökben található anyagokra.

Arra az esetre, ha a munkavállalók kitettsége nem csökkenthető a javasolt határértékek alá, a módosított szabályozás tisztázza az egyéni védőeszközök, köztük a légzésvédő eszközök használatára vonatkozó előírásokat.

Azt is előírja, hogy a dolgozóknak rendszeres pihenőidőt kell biztosítani olyan területen, ahol nem áll fenn a szennyeződés veszélye.

A jogszabály további védelmi intézkedéseket ír elő a tűzoltók és más sürgősségi szolgálatok munkatársai számára is, akik munkájuk során különböző veszélyes anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba.

Az irányelv hangsúlyozza a rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak kitett dolgozók megfelelő képzését.

Ez vonatkozik azokra az egészségügyi dolgozókra is, akik veszélyes gyógyszerekkel kerülhetnek kapcsolatba.

A tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől számított két évük lesz arra, hogy az új rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba.

Egyes munkahelyi határértékek esetében hosszabb átmeneti időszakot biztosítanak.

Az Európai Parlament adatai szerint a daganatos betegségek jelentik a munkával összefüggő halálesetek vezető okát az Európai Unióban, és évente mintegy 80 ezren halnak meg a rákkeltő anyagoknak való munkahelyi kitettség következtében.

MTI