Csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma áprilisban

A férfi álláskeresők száma az áprilisi zárónapon mintegy 279,4 ezer fő volt, amely az összes álláskereső között 50,6 százalékos arányt jelent. Mind két nem esetében jelentős csökkenés figyelhető meg márciushoz képest, ám a férfiak létszámcsökkenésének abszolút értéke duplája volt a nőkének, ami a férfiak szezonális munkákban illetve a közfoglalkoztatási programokban való nagyobb arányú részvételének a következménye.

Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 222,3 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 40,3 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú végzettséggel 299,9 ezer (54,3 százalék), felsőfokúval pedig 29,7 ezer fő (5,4 százalék) rendelkezett.

A tárgyhónapban 255,4 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek több mint egyötöd részük álláskeresési ellátásban, a többség pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Áprilisban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 12,4 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 8,3 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik, emellett megemlíthető még Budapest, Vas és Pest megye is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma 2013. első negyedévében 508,7 ezer főt tett ki, amely 11,8 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

A pályakezdők helyzete az előző évhez képest tovább romlott

2013. áprilisban a nyilvántartásban 65,7 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 11,9 százalékot jelentett. A pályakezdő álláskeresők száma tavaly áprilishoz képest 20,4 százalékkal emelkedett.

A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Biharban regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A megyék között jelentős szóródás tapasztalható az arány vonatkozásában, a legalacsonyabb (10 százalék alatti) a fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Zala, míg a legmagasabb (13,7 százalék feletti) Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyékben volt.

A pályakezdő álláskeresők zárónapi száma a következőképpen oszlik meg a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 37,3 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 19,4 százalékuknak szakiskolai, szakmunkásképző, 14,6 százalékuknak gimnáziumi, 21,9 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi, 6,8 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma kismértékű csökkenés után a zárónapon 173,3 ezer fő volt, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 31,4 százalékot tett ki.

Áprilisban a 25 éven aluli korosztályba 85,5 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 129 ezer fő volt. A fiatalabbak 15,5 százalékot, az idősebbek, az 50 év felettiek pedig 23,4 százalékot képviseltek az álláskeresők között.

A legnagyobb arányban 25 év alatti álláskereső Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében található.

Az idősebb korosztály jelenléte az álláskeresők között leginkább a fővárosra, legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző.

A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 50,1 százalék1 volt, az országos átlagtól alacsonyabb érték tizenegy megyében mutatkozott áprilisban, a legmagasabb aránnyal Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye rendelkezett.

Egyre kevesebb az új regisztrált
A nyilvántartásba belépők száma mindkét bázishoz képest csökkenést mutatott: egy hónap alatt 25 százalékkal, egy év alatt 24,3 százalékkal. A 41,9 ezer fős állománynak több mint egyötödét a főváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kirendeltségein jelentkezettek adták.

A belépők között az első alkalommal nyilvántartásba kerültek 5,1 ezres létszáma 12,2 százalékot jelentett. Ez az arány a megyék esetében 6 és 22,1 százalék között mozgott.


A tárgyhónap folyamán a foglalkoztatók összesen 47,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amely az előző hónaphoz képest mérséklődött, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva pedig emelkedett. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és a fővárosból érkezett, e két területi egység esetében megjelenő álláslehetőségek a teljes kínálat 21,6 százalékát tették ki.

A tavalyinál több a munkahely áprilisban

Összességében 2013. áprilisban 121,3 ezer munkaerőigény állt rendelkezésre közvetítésre, amelyből a zárónapon 46,2 ezer állás maradt üres, betöltetlen.

Az újonnan bejelentett munkaerőigények között továbbra is a támogatott álláshelyek domináltak (74,8 százalék) - a támogatott munkahelyek többsége a korábbi hónapokban közfoglalkoztatás volt. Míg Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tíz állásból kilenc támogatott álláshely volt, addig Győr-Moson-Sopron megyében csupán három, emellett még Vas, Zala és Komárom-Esztergom megyében is a nem támogatott állások domináltak.

A vizsgált hónapban az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 35,7 ezer volt, amely az előző év azonos hónapjához képest 32,9 százalékos emelkedést mutatott. A legnagyobb támogatott munkaerőigény kínálattal Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezett.

A tárgyhónapban bejelentett 12 ezer nem támogatott munkaerőigény az előző hónaphoz képest némi növekedést mutatott.

A legtöbb ilyen jellegű munkaerőt Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Zala és Bács-Kiskun megyében igényelték a foglalkoztatók.

A nem támogatott munkaerőigények többsége a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar nemzetgazdasági ágból érkezett a tárgyhónapban. A feldolgozóiparon belül továbbra is az élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártás volt a nagyobb számosságú ágazat az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek vonatkozásában.

A feldolgozóiparban van a legtöbb csoportos leépítés

Áprilisban 13 cég 483 főt érintően tette meg létszámcsökkentési döntésbejelentési kötelezettségét az illetékes kirendeltségeken. Az érintett létszám az előző hónaphoz képest 53,4 százalékkal (0,6 ezer fővel), míg 2012 áprilisához képest 77,3 százalékkal (1,6 ezer fővel) mérséklődött.

Ebben a hónap a létszámleépítés csupán öt megyét érintett, közülük továbbra is Budapest emelhető ki 244 fővel.

A bejelentések ágak szerinti megoszlását tekintve a tárgyhónapban a legtöbb (58,4 százalékot, 0,3 ezer főt) munkavállalót továbbra is a feldolgozóiparból készültek elbocsátani.