Czomba Sándor elmondta, mire fordít kiemelt figyelmet a munkavédelmi hatóság

Kiemelte, a rekordmagas foglalkoztatási szint önmagában nagyobb odafigyelést kíván meg mindenkitől a munkabalesetek és megbetegedések elkerülésére, emellett foglalkozni kell a zöld és digitális átállás munkavédelemre gyakorolt hatásaival is.

Hozzátette, Magyarországon a munkavédelmi helyzet javítására több program, képzés és pályázati lehetőség is indul, ezek egyike a munkakörülmények fejlesztése munkavédelmi eszközök beszerzésének támogatásán keresztül.

Czomba Sándor úgy fogalmazott, a munkavédelem erősítése minden érintettől odafigyelést kíván. Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken a munkahelyi balesetek rátája, a munkabalesetek és egészségkárosodások költsége nemzetgazdásági szinten évi 400 milliárd forint, amit szabályos munkavégzéssel meg lehetne előzni.

A halálos munkabalesetek gyakorisága alapján az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat, és felülreprezentáltak a mikro- és kisvállalkozások. A legfőbb baleseti okok között a magasból történő leesés a leggyakoribb, de az áramütéses, vagy a munkagépek által okozott balesetek gyakorisága is elfogadhatatlanul magas - mondta az államtitkár.

Sajnos több olyan eset is történt, amelyekben a dolgozói szabálytalanságok miatt rendkívül csekély volt a munkáltató lehetősége a megelőzésre , ami arra utal, hogy van még teendő a biztonságtudatos magatartás terjesztésében - jegyezte meg Czomba Sándor.

Az államtitkár jelezte, továbbra is fókuszban lesz az építőipar ellenőrzése. Emellett a munkavédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaságra, a Nemzetgazdasági Minisztérium az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen rendszeres és időszerű tájékoztatást ad a biztonságtudatos magatartás elősegítésére az agráriumban. Az ellenőrzések tervezésekor a munkavédelmi hatóság figyelembe veszi a baleseti statisztikák szerinti legveszélyesebb tevékenységeket is.

Kulcskérdésnek nevezte az államtitkár, hogy a hatósági visszatartó erő növekedjen, ezért már tavaly a tízszeresére, 10 millió forintról 100 millió forintra emelkedett a munkavédelmi bírság összeghatára.

Tavaly márciusban létrejött a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa, amelyben a regisztráltak részére szeptembertől már rendszeres hírlevél segíti az időszerű tájékoztatók megismerését. Az ingyenes továbbképzési lehetőség javíthatja a munkavédelem színvonalát, ezzel pedig a munkakörülményeket is.

Zöld-Nagy Viktória, az NGM munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, a munkakörülmények fejlesztése kiemelt projekt 2024. szeptember elsején indult és 2027. október 31-én zárul. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében indult projektre 8,61 milliárd forint fordítható, kedvezményezettjei a Nemzetgazdasági Minisztérium és a vármegyei kormányhivatalok. A keretösszegből 4,5 milliárd forint továbbadott támogatás lesz.

Ismertetése szerint a projekt három fő eleme a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés és a hatósági képzési programok támogatása.

A munkavédelmi fejlesztések támogatásában a kkv-k eszközfejlesztésre, eszköz beszerzésre, védőeszközök, jelzőberendezések beszerzésére, munkahelyi környezet eszközeinek, berendezéseinek fejlesztésére pályázhatnak majd, minimum 500 ezer és maximum 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra - mondta.

A hatósági ügyintézés támogatása projektelem a bejelentésekhez kötődő adminisztratív tevékenység korszerűsítését, racionalizálását, valamint a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentését, egyszerűsítését célozza meg

- tette hozzá.

A hatósági képzési program projektelem célkitűzése a foglalkoztatás-felügyeleti, és a munkavédelmi területen dolgozók folyamatos, tervszerű képzése - részletezte a helyettes államtitkár.