Egészséget közvetlenül a munkahelyről

Nagy valószínűséggel az egészségbiztosításról minden olvasónk rendelkezi valamilyen ismerettel. Ez az a 7%-os járulék, amely bérünkből levonva bekerül annak a felosztó-kirovó rendszernek büdzséjébe, amely alapján például a körzeti orvosnál megkapjuk az orvosi ellátást, amit ebből fedeznek. Ez az egészségbiztosítás nem egy választható elem, ez a teher minden bér terhei között ott szerepel és a KSH adatai szerint egyre inkább szükség van rá, mert a táppénzen töltött napok száma évről évre emelkedik, ami az általános egészségi állapot, valamint a gyógyulás/gyógyítás hatékonyságára is visszavezethető.

Éppen ezért az ellátás színvonalának és hatékonyságának jó minősége a munkavállaló és a munkáltató közös érdeke, hiszen senki nem szeret beteg lenni, és a munkáltató sem szereti, ha munkavállalója heteken át hiányzik, kiváltképpen ebben a munkaerőhiányos időszakban. Ez utóbbi aspektus elég könnyen számszerűsíthető egy be nem tartott határidő miatti bevételkiesés, vagy a hiányzó munkatárs szétosztott feladataiból eredő túlóraköltség formájában.

Ezekből az okokból vonható le az a következtetés, hogy az állami egészségbiztosításon alapuló egészségügyi ellátórendszer csak részben képes kiszolgálni a munkaerő-piaci szereplők igényeit. Így a gyorsan és színvonalas körülmények között gyógyulni vágyók automatikusan az önkéntes egészségbiztosítási rendszerek felé keresték a megoldást.
Míg az egészségügyi kiadások folyamatosan nőttek, a kormányzati alrendszerek kiadásai nem követték a trendet, a teljes kiadás egyre nagyobb hányadát képezték a háztartások, valamint az önkéntes egyészségügy-finanszírozási rendszerek által biztosított források.

Tehát, a keresleti oldalon nagy az érdeklődés, azonban ez az ellátási forma meglehetősen költséges.

Az egészségmegőrzés mint a munkáltató eszköze

A MABISZ tavaly novemberi közleménye szerint a cafeteria elemek között egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészségbiztosítás. A munkaáltatók 13%-a kínálta ezt a juttatási formát 2015-ben, 2016-ban 18%, 2017-ben ez a szám 27 %-ra emelkedett. A növekvő tendencia mögött áll a fentieken felül az, hogy a munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent a munkaadók számára.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint az erre irányuló intézkedések egyik népszerű eszköze, a cafeteria rendszer bevezetése, fejlesztése, valamint az egészségmegőrzési programok finanszírozása. Az egészségbiztosítás vonzerejét tovább növeli, hogy egy - a minimálbér 30%-áig (41 400 Ft) - adómentesen adható juttatásról beszélünk, ami éves szinten 496 800 forintnyi egészségre fordítható összeget jelent. Fontos azonban kiemelni, hogy az egészségbiztosítás nem a béren kívüli juttatások keretét terheli, így, az évi 450 000 Ft-os kereten felül adható.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Egészséget közvetlenül a munkahelyről
2. oldal - Az egészségbiztosítások fajtái, felhasználhatósága