Megjelent: 2 éve

Egyre nagyobb probléma az élethosszig tartó munka

A magyar nyugdíj előtt álló lakosság foglalkoztatottsága 28 százalékponttal nőtt 2010 és 2016 között. Ezzel az OECD 34 tagállama között Magyarország a második helyen áll az időskori munkavállalók arányának növekedését tekintve, erre hívja fel a figyelmet a szervezet egyik legfrissebb jelentése. Az OTP Öngondoskodási Indexe ezzel szemben azt mutatja, hogy a válaszadók csupán 13 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozni.

A valóság és a nyugdíjas álmok tehát nagyon eltérőek a társadalomban. Az OTP Nyugdíjpénztár arra hívja fel a figyelmet, hogy tudatos előrelátással és egy havonta félrerakott kis összegű megtakarítással bárki számára elérhető az áhított boldog nyugdíjaskor.

Nyugdíjas ábrándok és keserű valóság

A hazai aktív korú lakosság 40 százaléka úgy véli, hogy nyugdíjaskorban több ideje jut majd magára és kedvenc tevékenységeire, mint jelenleg - derül ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. A válaszadók csupán 13 százaléka dolgozna a nyugdíjba vonulás után, azonban nagy részük inkább barátokkal közös programokra (48 százalék), utazásra (40 százalék) vagy unokázásra (39 százalék) fordítana több időt. A boldog nyugdíjas jövő ábrándját azonban egy frissen megjelent, az OECD országokat vizsgáló kiadvány adatai jelentősen átírják. Ezek azt sugallják, hogy a munka jó eséllyel meghatározza majd a magyar ember mindennapjait a nyugdíjba vonulás után is. A felmérés szerint ugyanis a nyugdíj előtt álló 55-66 éves korosztályt tekintve a foglalkoztatottsági ráta 2010 és 2016 között hat év alatt 28 százalékponttal nőtt, ezzel hazánk második a sorban a listavezető Németország után.

A problémát a magyar lakosság is érzékeli, ha ugyanis a vágyott helyett a várt nyugdíjaskorra kérdeznek rá, már más képet látunk.

Az OTP Öngondoskodási Indexben megkérdezettek 52 százaléka a szűkös megélhetés elkerülése érdekében megpróbál tovább dolgozni és kitolni a nyugdíjba vonulás idejét, míg 65 százalékuk olyan munkát próbál találni, amit nyugdíj mellett is folytathat. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a munka jó eséllyel meghatározza majd a magyar ember mindennapjait a nyugdíjba vonulás után is.

„Azt látjuk, hogy a magyarok nyugodt, békés időskorra vágynak. Azonban sokan nem gondolnak bele, ehhez milyen lépéseket kell megtenniük már akkor, amikor aktív munkavállalók és a nyugdíjas évek még távol vannak. A jövedelmekre vonatkozó nemzetgazdasági adatok azt mutatják, hogy nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik nem készülnek fel időben erre az időszakra. A havi átlagkereset 2018-ban 203 000 forint 2 körül alakul, az átlagnyugdíj jelenleg ennek 62-63 százalékát 3 teszi ki. Egy ekkora mértékű jövedelem kiesés nagy lemondásokat hozhat a mindennapokban. Ezért az álom-nyugdíjért már most tenni kell, ha mást nem, akkor annyit, hogy egy nyugdíjpénztári számla nyitásával megteremtjük a megtakarítások lehetőségét. Így amikor elérjük a korhatárt, valóban a
boldog időskor várjon ránk, amikor végre azt csinálhatjuk, amihez valóban kedvünk van, nem pedig azt, amit muszáj.”- hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Lelombozó nyugdíjvárakozások

Az OECD tagországokat vizsgáló nyugdíjra vonatkozó felmérés arra is kitér, hogy miként alakulnak a nyugdíjminimumok az egyes nemzeteknél. A kutatási eredmények szerint Magyarországon a legalacsonyabb a nyugdíjminimum a 13 hasonló nyugdíj berendezkedésű tagország közül, mindössze 10 százalékát teszi ki az átlagkeresetnek. Ez a valóságban 28 500 forint 4 jövedelmet jelent havonta, ami csupán 7 százaléka a lista élén álló Luxemburgban riportált, egy főre jutó havi átlagos minimum nyugdíj összegének, és mindössze 45 százaléka a szomszéd Szlovéniában mért értéknek. Hazánk a helyettesítési ráta tekintetében a középmezőnyben foglal helyet, a magyar emberek a nyugdíjba vonulás előtti utolsó fizetésük 85 százalékát kapják meg nyugdíjként.

Fotó: Pixabay
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter