Magyarországon a férfiak jelentős része már a nyugdíjkorhatárt sem éri meg, és egy váratlan baleset vagy súlyos betegség egyik pillanatról a másikra döntésképtelen helyzetbe sodorhat bárkit. Az élő végrendelet lehetőséget ad arra, hogy előre rendelkezzünk az életmentő és életfenntartó beavatkozásokról – még akkor is, ha később már nem tudnánk megszólalni. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

Sokan hiszik, hogy az 1988 előtti kereset soha nem számít bele a nyugdíjba. Valójában két kisegítő szabály alapján bizonyos esetekben mégis figyelembe vehető: ha az 1988 utáni időszakban nincs elegendő kereseti adat, a korábbi évek jövedelme – vagy végső soron a minimálbér – lép a helyére. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt létesíteni A segélyt az álláskeresési járadék kimerítését követően, a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül lehet igényelni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Összege januártól havi 129 120 forint.

Sokan gondolják, hogy az egyetemi és főiskolai évek automatikusan beleszámítanak a nyugdíjba, a valóság azonban jóval összetettebb. Nem mindegy, mikor, milyen formában és hol folytatott valaki felsőfokú tanulmányokat. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő részletesen bemutatja, mikor minősül szolgálati időnek a tanulás, és mikor nem.

Elhúzódhat a nyugdíj megállapítása, miközben az ellátásra való jogosultság már fennáll. Ilyenkor nyugdíjelőleg járhat, amelyről sok érintett nem is tud. Mikor, kinek és meddig folyósítják ezt az összeget, és mire kell figyelni az eljárás során? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő írása.

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Nők40 igénylése kapcsán készített elemzést.

Erősödtek a hazai dolgozók körében a nyugdíjban töltött évekkel kapcsolatos aggodalmak, és minél fiatalabb valaki, annál kevésbé bízik abban, hogy kap majd állami időskori ellátást – állapítja meg a Pénztárszövetség friss, országos kutatása. Az aktív dolgozók többsége valamilyen formában megtakarít idős korára, és ez a várakozásaikra is kedvező hatással van.

Februárban közel 600 ezer forint érkezhet egy átlagos nyugdíjas számlájára a 13. és a részben bevezetett 14. havi nyugdíjnak köszönhetően. A legtöbben azonban egyetlen rossz döntéssel el is költik ezt a pluszpénzt. Megmutatjuk, hogyan lehet belőle tartalék, kamatbevétel vagy havi szinten is érezhető pénzügyi előny.

Sokan aggódnak, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállalókat 2026-ban még védi-e a törvény. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő idei első hírlevelében részletesen bemutatja, mit jelent ma a védett kor, mikor mondhat fel a munkáltató, és milyen esetekben jár többlet-végkielégítés az öregségi nyugdíj előtt állóknak.

Mi várható a nyugdíjasok számára 2026-ban? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalója a legfontosabb tudnivalókat rendezi egybe. Szó lesz a nyugdíjkorhatárról, a nők kedvezményes nyugdíjáról, a 3,6%-os nyugdíjemelésről, a 13. havi nyugdíjról és a 14. havi juttatás első részéről, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés szabályairól.

A szakértő kilenc lépésben foglalta össze, hogyan tudja kiszámolni a nyugdíját az, aki jövőre tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, vagy jövőre teljesíti a nők kedvezményes nyugdíja kettős időfeltételét.

Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok és a hamarosan nyugdíjba vonulók 2026-ban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő friss összefoglalója szerint bár a korhatár nem változik, több szabály és pénzügyi tétel komoly meglepetést tartogathat – a nők kedvezményétől a 13–14. havi juttatásokon át a nyugdíjemelésig.

A megélhetés és a közösség hajtja a dolgozó nyugdíjasokat – derül ki a WHC Csoport adataiból. A WHC Senior üzletága szerint a nyugdíjas munkaerőn továbbra is jól megfigyelhető a lojalitás, a megbízhatóság és az állandóság, ezt a munkamorált pedig sok munkáltató tudatosan keresi, hogy a fiatalabb generációk is átvehessék.

Sosem látott mértékű pluszjuttatások érkezhetnek a nyugdíjasoknak 2025 novembere és a 2026 áprilisi választások között – írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő. A korrekciók, emelések, a 13. és várható 14. havi nyugdíj akár több mint 1600 milliárd forinttal növelhetik a kifizetéseket. Az összes plusz juttatás ellenére az Európai Unióban Magyarország költi a legkevesebbet a nyugdíjasaira.