Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya alatt foglalkoztatható, aki alkalmi vagy szezonális munkát végez. Az egyszerűsített foglalkoztatást a Munka törvénykönyve és az Egyszerűstett foglalkoztatási törvény egyaránt szabályozza.
Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás vonatkozásában egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), másrészt pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) szabályai irányadóak.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak tevékenységi körhöz köthető megkötése nincs, de időbeli és létszámkorlátja viszont van. A rá vonatkozó határozott idejű szerződés nem lehet hosszabb, mint egymást követő öt naptári nap, és egy hónapban nem lehet több, mint 15 nap. Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók száma a munkáltató által összesen foglalkoztatott munkavállalók számától függ. 20 főnél több munkavállaló esetén a munkavállalók 20%-a lehet, 20 fő alatt 4 fő.
Egyes mezőgazdsági idénymunkákra kevésbé szigorúak a korlátozások.
A munka- és pihenőidő a hét egyes napjaira egyenlőtlenül beosztható.
További részleteket az egyszerűsített foglalkoztatást érintő szabályokról Kéri Ádám munkajogász cikkében talál.
Munkáltató:
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott dolgozó után tételes közterhet fizet. A közteher mértéke idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munkavállalás esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.
A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség.
Munkavállaló
A munkavállalót nem terheli ugyanis nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése értelmében pedig az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
További részleteket az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó közterhekről ITT talál.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak tevékenységi körhöz köthető megkötése nincs, de időbeli és létszámkorlátja viszont van. A rá vonatkozó határozott idejű szerződés nem lehet hosszabb, mint egymást követő öt naptári nap, és egy hónapban nem lehet több, mint 15 nap. Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók száma a munkáltató által összesen foglalkoztatott munkavállalók számától függ. 20 főnél több munkavállaló esetén a munkavállalók 20%-a lehet, 20 fő alatt 4 fő.
Egyes mezőgazdsági idénymunkákra kevésbé szigorúak a korlátozások.
A munka- és pihenőidő a hét egyes napjaira egyenlőtlenül beosztható.
További részleteket az egyszerűsített foglalkoztatást érintő szabályokról Kéri Ádám munkajogász cikkében talál.
Közterhek
Munkáltató:
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott dolgozó után tételes közterhet fizet. A közteher mértéke idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munkavállalás esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint.
A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség.
Munkavállaló
A munkavállalót nem terheli ugyanis nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése értelmében pedig az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
További részleteket az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó közterhekről ITT talál.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról