Szerző: dr. Kéri Ádám, KRS Ügyvédi Iroda Megjelent: 2 hónapja

Így foglalkoztathat szüreti munkára - az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségei

A munkaerőpiacot sújtó munkaerőhiány valamennyi szektorban jelentkezik, különösképpen kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaság területét. Tekintettel arra, hogy az ősz a mezőgazdasági, szezonális (idény) munkák fő időszaka, érdemes így áttekinteni az egyszerűsített foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket. Ez az atipikus foglalkoztatási forma ugyanis adminisztratív és közteherviselési egyszerűségével megoldást jelenthet a szezonális foglalkoztatás munkaerő-szükségletének kielégítésére. Lássuk az alapvető szabályokat.

Az alkalmi munkavégzés szektorsemleges, időbeli és létszámkorlátja van

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás vonatkozásában egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), másrészt pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) szabályai irányadóak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két válfaja ismert: az alkalmi munkavégzés és a szezonális munka. Az alkalmi munkavégzés olyan, határozott időre létesített munkaviszony, mely a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető. Emellett ugyanakkor tevékenységi megkötés nem létezik azaz, bármely munkavégzés vonatkozásában igénybe vehető. Korlátként érvényesül ugyanakkor a fenti időbeli korlátokon túlmenően egy létszámkorlát, mivel az így foglalkoztatható munkavállalók száma a munkáltató munkavállalóinak számától függ.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanis az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az idénymunka hosszabb időtartamú is lehet, de szektorspecifikus

Az alkalmi munkavállalással szemben az idénymunka esetében kevesebb korlát érvényesül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a munka valóban az idénymunka keretei közé essen. A munkavégzés pedig akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ennek egyik válfaja a mezőgazdasági idénymunka, melyhez a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása tartoznak - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Amennyiben ezen feltételek érvényesülnek, abban az esetben az így alkalmazott munkavállalók száma vonatkozásában az alkalmi munkavállalásnál ismert létszámkorlát nem érvényesül. Ezen túlmenően az is előnye, hogy az adott maximális időtartamon belül a munkaviszony folyamatosan fennállhat.

Ezek a munka- és pihenőidő szabályai

Az egyik legfontosabb, mindkét válfajra vonatkozóan érvényes szabály az, hogy a napi munkaidő - munkaidő-keret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy a munka- és pihenőidő a hét egyes napjaira egyenlőtlenül is beosztható (203.§(3). Ezen felül nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének sem. Nem érvényesülnek továbbá a vasárnapra történő munkaidő-beosztás korlátai (203.§(1)(h)), nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések sem. Amire ugyanakkor ügyelni szükséges az az, hogy a munka- és pihenőidő általános korlátjait be kell tartani.

Érvényesül tehát a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő szabályrendszere, a munkavállalónak jár szabadság (és szabadságmegváltás) is. Ez utóbbi lényegében csupán az idénymunka esetében jöhet szóba, hiszen az alkalmi munkavállalás sok, különálló és rövid időtartamú munkaviszonyok sora, melyeket külön-külön szükséges értékelni, így pedig a szabadság elenyészik.

Bérpótlék jár, de ritkábban

A bérpótlék alapvető szabálya, hogy az a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggő, rendkívüli körülményekért illeti meg. Ennek a következménye például az, hogy a vasárnapi pótlék az esetek többségében nem jár, hiszen azon munkavállalók dolgoznak általában vasárnap is, akiknek ez a munkakörükből következik (rendeltetésénél fogva ekkor is működő munkáltató, munkakör: pl. vendéglátás, megszakítás nélkül működő munkáltató, munkakör, idénymunka stb). A jogalkotó ezt a szabályrendszert egyszerűsített foglalkoztatás esetében tovább lazította.

Egyrészt a törvény kimondja, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátai nem érvényesülnek, a munkaidő pedig munkaidő-keret hiányában is beosztható egyenlőtlenül. Előbbiből az következik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem jár vasárnapi pótlék, hiszen a törvény a vasárnapi munkavégzést nem tekinti a munka jellegéből adódóan rendkívüli körülménynek.

Ezzel összefüggésben azt is ki kell emelni, hogy az idénymunka önmagában is mentesítő körülmény a törvény alapján. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás általános alkalmazhatóságára vonatkozó felhatalmazás pedig azt jelenti, hogy a munkavállalónak a szombati munkavégzésért sem jár bérpótlék, hiszen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban normál munkanapnak minősül. Jár ugyanakkor munkaszüneti napi pótlék abban az esetben, amennyiben a munkavállaló a törvényben meghatározott munkaszüneti napon végez munkát, illetve járnak az Mt-ben nevesített egyéb bérpótlékok is, amennyiben azok feltételei teljesülnek.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Follow hrportal_hu on Twitter

Változások a foglalkoztatásban: december 1-től

A munkaerő-kölcsönzést, az apának járó pótszabadságot, a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatását érintő változások léptek életbe december 1-én. Ezeket vesszük sorra, összefoglaló jelleggel, a 2017. november 16. napján megjelenő 187. számú Magyar Közlöny alapján. tovább..

További cikkek
8+1 tipp az utolsó ajándékvásárlási rohamban

Meghitt együttlét, vidám beszélgetések vagy a rengeteg kiadás? Sokaknak inkább az utóbbi jut eszébe a karácsonyról egy felmérés szerint. Hogyan... Teljes cikk

A Ryanair pilótáinak sztrájkjához az olasz légiforgalmi szektor majdnem egésze csatlakozik

Nem tántorodtak el a Ryanair légitársaság olaszországi pilótái a péntekre meghirdetett munkabeszüntetéstől, amelyhez az Alitalia és a Vueling... Teljes cikk

Már csak egy napot kell várni a magyarországi robotolimpia bejelentéséig

Magyarország rendezheti meg a World Robot Olympiad robotprogramozási Világdöntőt 2019-ben. Ez egy nemzetközi oktatási program, amely azzal a céllal... Teljes cikk

Rossz hír a diákoknak: nagyon rövid lesz a téli szünet

Az idei téli szünet december 23-án kezdődik és mindössze 4 munkanap esik bele - írja az eduline.hu oldal. Teljes cikk

Négy évtizedes mélyponton a brit munkanélküliség, de csökkennek a reálbérek

Több mint négy évtizede nem mért mélypontra süllyedt a munkanélküliség Nagy-Britanniában, de ezzel egy időben folytatódott a reálbérek... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár