Szerző: dr. Kéri Ádám, KRS Ügyvédi Iroda Megjelent: 10 hónapja

Így foglalkoztathat szüreti munkára - az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségei

A munkaerőpiacot sújtó munkaerőhiány valamennyi szektorban jelentkezik, különösképpen kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaság területét. Tekintettel arra, hogy az ősz a mezőgazdasági, szezonális (idény) munkák fő időszaka, érdemes így áttekinteni az egyszerűsített foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket. Ez az atipikus foglalkoztatási forma ugyanis adminisztratív és közteherviselési egyszerűségével megoldást jelenthet a szezonális foglalkoztatás munkaerő-szükségletének kielégítésére. Lássuk az alapvető szabályokat.

Az alkalmi munkavégzés szektorsemleges, időbeli és létszámkorlátja van

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás vonatkozásában egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), másrészt pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) szabályai irányadóak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két válfaja ismert: az alkalmi munkavégzés és a szezonális munka. Az alkalmi munkavégzés olyan, határozott időre létesített munkaviszony, mely a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető. Emellett ugyanakkor tevékenységi megkötés nem létezik azaz, bármely munkavégzés vonatkozásában igénybe vehető. Korlátként érvényesül ugyanakkor a fenti időbeli korlátokon túlmenően egy létszámkorlát, mivel az így foglalkoztatható munkavállalók száma a munkáltató munkavállalóinak számától függ.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanis az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az idénymunka hosszabb időtartamú is lehet, de szektorspecifikus

Az alkalmi munkavállalással szemben az idénymunka esetében kevesebb korlát érvényesül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a munka valóban az idénymunka keretei közé essen. A munkavégzés pedig akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ennek egyik válfaja a mezőgazdasági idénymunka, melyhez a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása tartoznak - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Amennyiben ezen feltételek érvényesülnek, abban az esetben az így alkalmazott munkavállalók száma vonatkozásában az alkalmi munkavállalásnál ismert létszámkorlát nem érvényesül. Ezen túlmenően az is előnye, hogy az adott maximális időtartamon belül a munkaviszony folyamatosan fennállhat.

Ezek a munka- és pihenőidő szabályai

Az egyik legfontosabb, mindkét válfajra vonatkozóan érvényes szabály az, hogy a napi munkaidő - munkaidő-keret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy a munka- és pihenőidő a hét egyes napjaira egyenlőtlenül is beosztható (203.§(3). Ezen felül nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének sem. Nem érvényesülnek továbbá a vasárnapra történő munkaidő-beosztás korlátai (203.§(1)(h)), nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések sem. Amire ugyanakkor ügyelni szükséges az az, hogy a munka- és pihenőidő általános korlátjait be kell tartani.

Érvényesül tehát a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő szabályrendszere, a munkavállalónak jár szabadság (és szabadságmegváltás) is. Ez utóbbi lényegében csupán az idénymunka esetében jöhet szóba, hiszen az alkalmi munkavállalás sok, különálló és rövid időtartamú munkaviszonyok sora, melyeket külön-külön szükséges értékelni, így pedig a szabadság elenyészik.

Bérpótlék jár, de ritkábban

A bérpótlék alapvető szabálya, hogy az a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggő, rendkívüli körülményekért illeti meg. Ennek a következménye például az, hogy a vasárnapi pótlék az esetek többségében nem jár, hiszen azon munkavállalók dolgoznak általában vasárnap is, akiknek ez a munkakörükből következik (rendeltetésénél fogva ekkor is működő munkáltató, munkakör: pl. vendéglátás, megszakítás nélkül működő munkáltató, munkakör, idénymunka stb). A jogalkotó ezt a szabályrendszert egyszerűsített foglalkoztatás esetében tovább lazította.

Egyrészt a törvény kimondja, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátai nem érvényesülnek, a munkaidő pedig munkaidő-keret hiányában is beosztható egyenlőtlenül. Előbbiből az következik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem jár vasárnapi pótlék, hiszen a törvény a vasárnapi munkavégzést nem tekinti a munka jellegéből adódóan rendkívüli körülménynek.

Ezzel összefüggésben azt is ki kell emelni, hogy az idénymunka önmagában is mentesítő körülmény a törvény alapján. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás általános alkalmazhatóságára vonatkozó felhatalmazás pedig azt jelenti, hogy a munkavállalónak a szombati munkavégzésért sem jár bérpótlék, hiszen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban normál munkanapnak minősül. Jár ugyanakkor munkaszüneti napi pótlék abban az esetben, amennyiben a munkavállaló a törvényben meghatározott munkaszüneti napon végez munkát, illetve járnak az Mt-ben nevesített egyéb bérpótlékok is, amennyiben azok feltételei teljesülnek.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Follow hrportal_hu on Twitter

Kirúgták, mert nem fogadta az „udvarlást”

Egy frissdiplomás lányt felvettek dolgozni a polgármesteri hivatalba, ahol a főnöke, a jegyző hamarosan heves udvarlásba kezdett. Érkeztek a lány telefonjára, erotikus tartalmú üzenetek, egyszer a kolléga pedig a szemtanúja volt, hogy a jegyző a székén ülő nőt hátulról ölelgeti, miközben az tiltakozik.tovább..

További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár