kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Így foglalkoztathat szüreti munkára - az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségei

A munkaerőpiacot sújtó munkaerőhiány valamennyi szektorban jelentkezik, különösképpen kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaság területét. Tekintettel arra, hogy az ősz a mezőgazdasági, szezonális (idény) munkák fő időszaka, érdemes így áttekinteni az egyszerűsített foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket. Ez az atipikus foglalkoztatási forma ugyanis adminisztratív és közteherviselési egyszerűségével megoldást jelenthet a szezonális foglalkoztatás munkaerő-szükségletének kielégítésére. Lássuk az alapvető szabályokat.

Az alkalmi munkavégzés szektorsemleges, időbeli és létszámkorlátja van

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás vonatkozásában egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), másrészt pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) szabályai irányadóak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két válfaja ismert: az alkalmi munkavégzés és a szezonális munka. Az alkalmi munkavégzés olyan, határozott időre létesített munkaviszony, mely a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető. Emellett ugyanakkor tevékenységi megkötés nem létezik azaz, bármely munkavégzés vonatkozásában igénybe vehető. Korlátként érvényesül ugyanakkor a fenti időbeli korlátokon túlmenően egy létszámkorlát, mivel az így foglalkoztatható munkavállalók száma a munkáltató munkavállalóinak számától függ.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanis az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az idénymunka hosszabb időtartamú is lehet, de szektorspecifikus



Az alkalmi munkavállalással szemben az idénymunka esetében kevesebb korlát érvényesül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a munka valóban az idénymunka keretei közé essen. A munkavégzés pedig akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ennek egyik válfaja a mezőgazdasági idénymunka, melyhez a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása tartoznak - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Amennyiben ezen feltételek érvényesülnek, abban az esetben az így alkalmazott munkavállalók száma vonatkozásában az alkalmi munkavállalásnál ismert létszámkorlát nem érvényesül. Ezen túlmenően az is előnye, hogy az adott maximális időtartamon belül a munkaviszony folyamatosan fennállhat.

Ezek a munka- és pihenőidő szabályai



Az egyik legfontosabb, mindkét válfajra vonatkozóan érvényes szabály az, hogy a napi munkaidő - munkaidő-keret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy a munka- és pihenőidő a hét egyes napjaira egyenlőtlenül is beosztható (203.§(3). Ezen felül nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének sem. Nem érvényesülnek továbbá a vasárnapra történő munkaidő-beosztás korlátai (203.§(1)(h)), nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések sem. Amire ugyanakkor ügyelni szükséges az az, hogy a munka- és pihenőidő általános korlátjait be kell tartani.

Érvényesül tehát a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő szabályrendszere, a munkavállalónak jár szabadság (és szabadságmegváltás) is. Ez utóbbi lényegében csupán az idénymunka esetében jöhet szóba, hiszen az alkalmi munkavállalás sok, különálló és rövid időtartamú munkaviszonyok sora, melyeket külön-külön szükséges értékelni, így pedig a szabadság elenyészik.

Bérpótlék jár, de ritkábban



A bérpótlék alapvető szabálya, hogy az a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggő, rendkívüli körülményekért illeti meg. Ennek a következménye például az, hogy a vasárnapi pótlék az esetek többségében nem jár, hiszen azon munkavállalók dolgoznak általában vasárnap is, akiknek ez a munkakörükből következik (rendeltetésénél fogva ekkor is működő munkáltató, munkakör: pl. vendéglátás, megszakítás nélkül működő munkáltató, munkakör, idénymunka stb). A jogalkotó ezt a szabályrendszert egyszerűsített foglalkoztatás esetében tovább lazította.

Egyrészt a törvény kimondja, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátai nem érvényesülnek, a munkaidő pedig munkaidő-keret hiányában is beosztható egyenlőtlenül. Előbbiből az következik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem jár vasárnapi pótlék, hiszen a törvény a vasárnapi munkavégzést nem tekinti a munka jellegéből adódóan rendkívüli körülménynek.

Ezzel összefüggésben azt is ki kell emelni, hogy az idénymunka önmagában is mentesítő körülmény a törvény alapján. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás általános alkalmazhatóságára vonatkozó felhatalmazás pedig azt jelenti, hogy a munkavállalónak a szombati munkavégzésért sem jár bérpótlék, hiszen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban normál munkanapnak minősül. Jár ugyanakkor munkaszüneti napi pótlék abban az esetben, amennyiben a munkavállaló a törvényben meghatározott munkaszüneti napon végez munkát, illetve járnak az Mt-ben nevesített egyéb bérpótlékok is, amennyiben azok feltételei teljesülnek.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

  • 2024.06.03Projektmenedzsment képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A projektmenedzsment elméletének és gyakorlatának megismertetése a résztvevőkkel. A projektmenedzsment módszereinek begyakorlása példákon és esettanulmányokon keresztül. A résztvevők projektvezetési képességének fejlesztése és felkészítésük projektek önálló, sikeres lebonyolítására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat?

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti... Teljes cikk

Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk