Így foglalkoztathat szüreti munkára - az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségei
A munkaerőpiacot sújtó munkaerőhiány valamennyi szektorban jelentkezik, különösképpen kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaság területét. Tekintettel arra, hogy az ősz a mezőgazdasági, szezonális (idény) munkák fő időszaka, érdemes így áttekinteni az egyszerűsített foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket. Ez az atipikus foglalkoztatási forma ugyanis adminisztratív és közteherviselési egyszerűségével megoldást jelenthet a szezonális foglalkoztatás munkaerő-szükségletének kielégítésére. Lássuk az alapvető szabályokat.
Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás vonatkozásában egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), másrészt pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) szabályai irányadóak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két válfaja ismert: az alkalmi munkavégzés és a szezonális munka. Az alkalmi munkavégzés olyan, határozott időre létesített munkaviszony, mely a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető. Emellett ugyanakkor tevékenységi megkötés nem létezik azaz, bármely munkavégzés vonatkozásában igénybe vehető. Korlátként érvényesül ugyanakkor a fenti időbeli korlátokon túlmenően egy létszámkorlát, mivel az így foglalkoztatható munkavállalók száma a munkáltató munkavállalóinak számától függ.
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanis az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám húsz százalékát.
Az idénymunka hosszabb időtartamú is lehet, de szektorspecifikus
Az alkalmi munkavállalással szemben az idénymunka esetében kevesebb korlát érvényesül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a munka valóban az idénymunka keretei közé essen. A munkavégzés pedig akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ennek egyik válfaja a mezőgazdasági idénymunka, melyhez a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása tartoznak - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Amennyiben ezen feltételek érvényesülnek, abban az esetben az így alkalmazott munkavállalók száma vonatkozásában az alkalmi munkavállalásnál ismert létszámkorlát nem érvényesül. Ezen túlmenően az is előnye, hogy az adott maximális időtartamon belül a munkaviszony folyamatosan fennállhat.
Ezek a munka- és pihenőidő szabályai
Az egyik legfontosabb, mindkét válfajra vonatkozóan érvényes szabály az, hogy a napi munkaidő - munkaidő-keret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy a munka- és pihenőidő a hét egyes napjaira egyenlőtlenül is beosztható (203.§(3). Ezen felül nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének sem. Nem érvényesülnek továbbá a vasárnapra történő munkaidő-beosztás korlátai (203.§(1)(h)), nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések sem. Amire ugyanakkor ügyelni szükséges az az, hogy a munka- és pihenőidő általános korlátjait be kell tartani.
Érvényesül tehát a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő szabályrendszere, a munkavállalónak jár szabadság (és szabadságmegváltás) is. Ez utóbbi lényegében csupán az idénymunka esetében jöhet szóba, hiszen az alkalmi munkavállalás sok, különálló és rövid időtartamú munkaviszonyok sora, melyeket külön-külön szükséges értékelni, így pedig a szabadság elenyészik.
Bérpótlék jár, de ritkábban
A bérpótlék alapvető szabálya, hogy az a munkavállalót a munkavégzéssel összefüggő, rendkívüli körülményekért illeti meg. Ennek a következménye például az, hogy a vasárnapi pótlék az esetek többségében nem jár, hiszen azon munkavállalók dolgoznak általában vasárnap is, akiknek ez a munkakörükből következik (rendeltetésénél fogva ekkor is működő munkáltató, munkakör: pl. vendéglátás, megszakítás nélkül működő munkáltató, munkakör, idénymunka stb). A jogalkotó ezt a szabályrendszert egyszerűsített foglalkoztatás esetében tovább lazította.
Egyrészt a törvény kimondja, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátai nem érvényesülnek, a munkaidő pedig munkaidő-keret hiányában is beosztható egyenlőtlenül. Előbbiből az következik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem jár vasárnapi pótlék, hiszen a törvény a vasárnapi munkavégzést nem tekinti a munka jellegéből adódóan rendkívüli körülménynek.
Ezzel összefüggésben azt is ki kell emelni, hogy az idénymunka önmagában is mentesítő körülmény a törvény alapján. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás általános alkalmazhatóságára vonatkozó felhatalmazás pedig azt jelenti, hogy a munkavállalónak a szombati munkavégzésért sem jár bérpótlék, hiszen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban normál munkanapnak minősül. Jár ugyanakkor munkaszüneti napi pótlék abban az esetben, amennyiben a munkavállaló a törvényben meghatározott munkaszüneti napon végez munkát, illetve járnak az Mt-ben nevesített egyéb bérpótlékok is, amennyiben azok feltételei teljesülnek.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk
Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk
Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk
- Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben 2 hete
- Tíz, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal állhat munkába a rendőrségnél 2 hete
- Extra támogatással segítik a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeket 2 hete
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hete
- 19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni 2 hete
- Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa 2 hete
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 3 hete
- Munka kisgyermek mellett: miért előnyös a kismama-szövetkezet? 3 hete
- Czomba Sándor: a cél az aktivitás növelése 4 hete
- Így változott a feketén foglalkoztatottak aránya Magyarországon 4 hete
- Márciusban 70, áprilisban 200 milliárd forintos kerettel indul foglalkoztatási program 4 hete