Elemzés: ez a fluktuáció fő oka Magyarországon

Annak ellenére, hogy több gyártó és autóipari cég visszafogta a termelést vagy „kiváró” álláspontra helyezkedett, a Work Force szerint az új ipari beruházások tovább fokozzák a keresletet a közeljövőben, miközben a rendelkezésre álló szakképzett dolgozók száma nem növekszik. Ezt támasztja alá az MNB 2025 júniusi Inflációs jelentése, mely szerint a munkanélküliségi ráta 2025 és 2026 során enyhén emelkedik (4,5, majd 4,8 százalékra), és 2027-ben csökken vissza 4,5 százalékra. A HR szolgáltató tapasztalata alapján rugalmas toborzási és megtartási stratégiák nélkül a vállalatok nem lesznek képesek lépést tartani a munkaerőpiaci kihívásokkal.

Az elemzés szerint a piac „kiegyensúlyozottabb, de továbbra is jelölthiányos” – főleg bizonyos régiókban és szakmákban. Ennek oka többek között, hogy a munkanélküliek egy része nem mobilis, nem rendelkezik megfelelő képzettséggel vagy nem az elvárt régióban él. Tipikus hiányszakmák továbbra is a szakképzett fizikai munkakörökből kerülnek ki (pl. hegesztő, gépkezelő, karbantartó) és a mérnökök iránti kereslet is tartósan magas. Emellett a hazai munkaerőpiac összetétele folyamatosan változik, amit a külföldi munkavállalók egyre erőteljesebb jelenléte is jól mutat, különösen az ipari, termelési és logisztikai szektorokban.

A HR szolgáltató tapasztalatai szerint a fluktuáció továbbra is magas, így a toborzás sok esetben inkább pótlás, nem bővülés eredménye. Ki kell emelni, hogy a munkahelyváltás mögötti motivációk is eltérnek: a fizikai dolgozók esetében jellemzően anyagi okok dominálnak, míg a szellemi munkavállalók közül bár sokan érzik úgy, hogy a fizetésük nem követte az inflációt, ami elégedetlenséget szül, ugyanakkor a a fluktuáció fő oka nem is a pénz, hanem a túlterheltség, kiégés és a karrierlehetőség hiánya – a felmondások hátterében gyakran az áll, hogy a munkavállaló nem kap elég visszajelzést vagy fejlődési lehetőséget, és ezért vált.

fotó: unsplash