Elemzők: az évközi béremelések fenntarthatják a reálbérek további emelkedését

Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is folytatódhat a reálbérek növekedése a második félévben, ha viszont ezek elmaradnak vagy mérsékeltek lesznek, akkor a negatív tartományba kerülhet a reálbérindex - vélekednek a májusi kereseti adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint májusban a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, az MTI-nek küldött kommentárjában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően folytatódott májusban is a bérek idei kiemelkedő bérnövekedési üteme. Várakozása szerint az idei bérnövekedési ütem némileg 16 százalék felett fog alakulni. A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit az erős kereslet mellett könnyen érvényesíthetnek is. Az erős áremelési és béremelési dinamikának köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ehhez igazítják a szereplők - figyelmeztet a bankholding vezető elemzője.  Az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 4 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami fogyasztási oldalról továbbra is támaszt ad a GDP-növekedésnek - összegezte prognózisát Horváth András.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, úgy értékelte hogy a keresetek emelkedése nemcsak a garantált bérminimum és a minimálbér év eleji növelésének és a költségvetési szférában megvalósult - előre beütemezett - fizetésemeléseknek köszönhető, de szerepet játszanak benne a munkaerőhiányból adódó béremelési kényszerek is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bruttó fizetések mediánja például májusban csaknem 100 ezer forinttal maradt el az átlagtól, ami szerinte azért fontos, mert megmutatja, hogy az alkalmazottak fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb összeget kap. Az infláció további gyorsulása miatt az év hátralévő részében a reálkeresetek növekedési üteme Németh Dávid szerint további lassulást mutathat, azaz gyengülhet a fizetések vásárlóereje, de az év második felében az esetleges évközi béremelések nagyban befolyásolhatják a reálbérindex alakulását. Ha viszont ezek elmaradnak vagy mérsékeltek lesznek, akkor a negatív tartományba kerülhet a mutató - vélekedett a K&H bank szakértője.

MTI