Ezeken a területeken a legnagyobb a munkaerőhiány
A munkaerőhiány a versenyszférában a mérnöki tevékenységnél, az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állásokban, a közszférában pedig az orvos, a szakápoló és a közegészségügyi szakértői pozícióban jelentkezik leginkább - derül ki a Szent István Egyetem kutatásából, amelyet a BDO Magyarország támogatott.
A közlemény szerint a közel 200 vállalat és intézmény bevonásával tavaly év végén lefolytatott felmérésben a megkérdezettek köre lefedte az ipar, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, az informatika, a szolgáltatás és a közigazgatás területét. A válaszadó cégek között legnagyobb részt, 22,9 százalékot az 1000 embernél többet foglalkoztató cégek képviseltek. A felmérésben megkérdezett vállalatok 23,9 százalékának az éves árbevétele 1 és 10 milliárd forint között, 19,5 százalékának 10 és 100 milliárd forint között mozog.
A válaszadó szervezeteknek 50 százaléka jelzett vissza 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs arányt, 10 és 20 százalék közötti érték jellemző a megkérdezettek 20 százalékára. A vállalatok 14 százaléka ugyanakkor 20 és 40 százalék közötti fluktuációs arányról számolt be.
A munkaerőhiány kialakulását minden munkakörben több tényező befolyásolja, de eltérő mértékben - mutatnak rá az elemzésben. Az átlagbérek folyamatos és gyors emelkedése ellenére a legtöbb nehezen betölthető munkakörben fontos tényező a kínált munkabér alacsony szintje. Ugyanakkor a fizikai dolgozóknál a külföldi kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát. A versenyszférában a konkurens cégek, míg a közszférában a versenyszféra elszívó hatását említették a legtöbben.
A kutatásban részt vevő szervezetek 50 százaléka teljesítményértékelési és prémium rendszereket működtet, 47 százalékuk nagy hangsúlyt helyez a munkakörülmények javítására, és szintén 47 százalékuk alkalmaz rugalmas munkaidőt a munkatársak hosszú távú megtartása érdekében.
A válaszadók szerint a kormány a leghatékonyabban a bértámogatási rendszer kiterjesztésével, az adózási és járulékrendszer átalakításával, valamint különféle lakhatási támogatások (építés, munkásszállás, albérlet) alkalmazásával léphetne fel a munkaerőhiány ellen.
Fotó: Pixabay
MTI
A válaszadó szervezeteknek 50 százaléka jelzett vissza 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs arányt, 10 és 20 százalék közötti érték jellemző a megkérdezettek 20 százalékára. A vállalatok 14 százaléka ugyanakkor 20 és 40 százalék közötti fluktuációs arányról számolt be.
A munkaerőhiány kialakulását minden munkakörben több tényező befolyásolja, de eltérő mértékben - mutatnak rá az elemzésben. Az átlagbérek folyamatos és gyors emelkedése ellenére a legtöbb nehezen betölthető munkakörben fontos tényező a kínált munkabér alacsony szintje. Ugyanakkor a fizikai dolgozóknál a külföldi kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát. A versenyszférában a konkurens cégek, míg a közszférában a versenyszféra elszívó hatását említették a legtöbben.
A kutatásban részt vevő szervezetek 50 százaléka teljesítményértékelési és prémium rendszereket működtet, 47 százalékuk nagy hangsúlyt helyez a munkakörülmények javítására, és szintén 47 százalékuk alkalmaz rugalmas munkaidőt a munkatársak hosszú távú megtartása érdekében.
A válaszadók szerint a kormány a leghatékonyabban a bértámogatási rendszer kiterjesztésével, az adózási és járulékrendszer átalakításával, valamint különféle lakhatási támogatások (építés, munkásszállás, albérlet) alkalmazásával léphetne fel a munkaerőhiány ellen.
Fotó: Pixabay
MTI
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele