Ezt gondolják a vállalkozók és a munkáltatók az 1000 eurós minimálbér tervéről

A munkaadók a jelen helyzetben nem tudják saját erőből kitermelni és megfizetni a tervezett, erőltetett ütemű - a termelékenységtől messze elszakadó, sem a gazdasági növekedéssel, sem az inflációval nem indokolható - bérnövelésből eredő bérköltség-növekedést - írták.

A VOSZ elemzése szerint az elmúlt évtizedben úgynevezett "magas nyomású gazdaságpolitika" érvényesült, amely a termelékenység növekedésénél lényegesen erőteljesebben növekvő bérszínvonalat jelentett. A kormányzati szándék és nyomásgyakorlás a minimális bértételek erőltetett emelésén keresztül a termelékenységtől elszakadó bérdinamikát eredményezett - tették hozzá.

Emlékeztettek, hogy a 2017-től kezdődő bérmegállapodási ciklus az erőltetett bérnyomás mellett a közterhek (élőmunkát terhelő adók, járulékok) jelentős csökkentésével járt, a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 13 százalékra csökkent, mérséklődött a társasági adó és a kisvállalati adó (kiva) is.

Mindez a 2010-es évek második felére jellemző, dinamikusan növekvő gazdasági és keresleti viszonyok mellett, fenntartható gazdaságpolitikai rendszert eredményezett, növekvő lakossági, vállalati és állami bevételekkel, továbbá a foglalkoztatási helyzet javulásával. Ez a "támogatott bérverseny" így is hozzájárult a vállalkozások egészséges evolúciójához: az alkalmazkodni képtelen cégeket új, versenyképesebb vállalkozások kezdték felváltani, de ez nem okozott tömeges cégbedőlést, vagy zavart a foglalkoztatásban.

Hozzátették, hogy mára azonban a COVID okozta válság és az egymást követő energia-, kamat-, hitel-, árfolyam-, inflációs- és háborús válságok visszavetették a vállalatok növekedési lehetőségeit, a keresletet, a fogyasztást és a termelékenységi potenciált. A társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2022 vége óta folyamatosan csökken, mára 21 ezerrel kevesebb regisztrált cég van, tehát havonta átlagosan 1000-rel kevesebb cég alakul, mint amennyi megszűnik.

Az idei harmadik negyedéves VOSZ Barométer vállalkozói hangulatindex értéke ismét csökkent, a fizetésemelést elutasító cégek száma eddig nem látott, 81 százalékos szintet ért el. A VOSZ Barométer adatai alapán mára a vállalkozások felének ellenálló képessége minősíthető alacsonynak, amit jól mutat, hogy a cégek tartalékai is mélypontra estek - közölte a VOSZ.

Hangsúlyozták, hogy ilyen körülmények között az erőltetett bérfelzárkóztatás folytatását különös körültekintéssel és alapos egyeztetés mellett lehet csak végrehajtani, ellenkező esetben a versenyképességi romlás tömeges cégbezárásokhoz és a munkahelyek elvesztéséhez vezet.

A VOSZ szerint a gyors bérfelzárkóztatás a bérköltségeket úgy növeli, hogy azt nem tudja ellentételezni a piaci árbevétel növekedése. Ezért a munkaadók részére ezzel párhuzamosan, gyors könnyítést, támogatást kell beépíteni a rendszerbe, hogy az elszabaduló költségek ne tegyék veszteségessé a gazdálkodást.

A vállalkozók hangsúlyozzák, hogy a kötelező legkisebb bértétel független a dolgozó képzettségétől, de a munkaadó helyzetétől is: a leghátrányosabb helyzetű kistérségben, a legkevésbé termelékeny vállalkozásnak is ki kell fizetnie, így ezek szenvednek a minimális bértételektől. A versenyképes cégek és ágazatok ugyanakkor lényegesen magasabb bérszínvonalat nyújtanak, ezeket nem rázza meg annyira a minimális bértételek emelése, bár a bértorlódás ezeknél is okozhat problémát.

Ezért támogatják, hogy az egységes, országos garantált bérminimumot egy jól átgondolt és kidolgozott program végrehajtásával váltsa fel az egyes gazdasági ágakra, vagy ágazatokra kidolgozott bértarifarendszer, amelyben érvényesülnek az adott terület sajátosságai.

A VOSZ a háromoldalú tárgyalások mielőbbi folytatását várja, ahol a korábbi évekhez hasonlóan áttekinthetik a tervezett béremelések részletes hatásvizsgálatára vonatkozó modellszámításokat és megállapodhatnak a bérfelzárkóztatási folyamat mérföldköveiről és feltételrendszeréről.