GKI: újabb 100 ezer állás szűnhet meg, 50-60 ezren már most munkanélküliek

A koronavírus-járvány az elmúlt másfél hónapban a magyar gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált, szinte minden cégnél érzik a következményeit. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a járvány hatását a cégek 58 százaléka jelentősnek érzi, és további 36 százalékuk is érzékelt némi hatást. A  járvány a magyar gazdaság összes ágazatának működését befolyásolja.

A turizmus, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány. Néhány területen átlag alatti az érintettség: ilyen a vegyipar és az ipari javítás, az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.

A járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszerszabadságolást és az elbocsátást alkalmazták viszonylag széles körben. Előbbit minden harmadik, utóbbit minden nyolcadik cég.


A kényszerszabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt. A mezőgazdaságban a cégek mindössze 5 százaléka, a kereskedelemben 25 százaléka, az iparban százaléka tett ilyet.

Elbocsátásokat is leginkább a középvállalatok eszközöltek (20 százalékuk élt ezzel). Az agrárcégek igyekeztek legnagyobb arányban megőrizni a munkaerőt, míg az építőipariak közül minden hatodik társaság kényszerült leépítésre.

Ha a mintabeli arányokat rávetítjük az öt főnél többet foglalkoztató versenyszféra egészére, úgy az elmúlt hónapban legalább 50-60 ezer ember veszthette el az állását - közölte a GKI Gazdaságkutató.

A közeljövőre vonatkozó kilátások is kedvezőtlenek: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9 százalékuk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart.

A közép-magyarországi cégek kissé kevésbé pesszimistán látják a jövőt, mint a vidéki vállalkozások. Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak. A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazóik az átlagosnál kevésbé borúlátók.