Hány dolgozó hiányzik valójában a boltokból?

A hazai boltokból mintegy

• 12 ezer eladó
  
• 5 ezer pénztáros
  
• 5 ezer a gyártás, előkészítés területén aktív dolgozó (egyebek közt hentesek és pékek)
  
• 5 ezer back office területeken (könyvelői és marketinges pozíciókban)
  
• 3 ezer áruszállítás, háttérmunka területen
  

dolgozó munkavállaló hiányzott a kereskedelemben, ismertette Kozák Ákos, a piackutató cég ügyvezető igazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szakmai fórumán.

Az NGM adatai szerint a legalább öt főt foglalkoztató kereskedelmi vállalatok körében kicsivel több, mint 6 ezer fölött van, a legutóbbi 2016-os adatok szerint. Cseresnyés Péter, a tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a GfK adatai torzíthatnak, ugyanakkor elismerte, hogy a vállalkozások nem biztos, hogy bejelentenek minden betöltetlen pozíciót.

A Gfk adatai szerint a 15 fősnél nagyobb vállalkozások 54 százaléka létszámhiánnyal küzd, miközben a 2-5 fős cégeknél csak 27 százalék nyilatkozta ezt. A cégek szerint a legnagyobb baj a képzett munkaerő hiánya, amelyet az emberek mennyiségi hiánya követ, s csak azután jön az elvándorlás, illetve az alacsony bér.

Az NGM szerint nem a kereskedelem a legmunkaerőhiányosabb terület. Az államtitkár által ismertetett adatok szerint a kereskedelemben 0,9 százalék (öt-hat ezer) az üres álláshelyek száma a foglalkoztatottak számához képest, míg a vendéglátásban 1,1 százalék. Vannak azonban sokkal kedvezőtlenebb helyzetben lévő ágazatok, ugyanezen arány például az egészségügyben, szociális ágazatban 3,3, az IT-szektorban 2,8, a gazdasági szolgáltatásban 2,2 százalék. Országosan 53,4 ezret tett ki 2016-ban az üres álláshelyek száma.

A képzett munkaerő hiányára adott válaszként a kormány a következő öt évben százmilliárdokat fordít arra, hogy képzés megfelelő számban álljon rendelkezésre, a munkaadók belső képzést is indíthatnak. Folytatódik a munkahelyvédelmi akció, amelynek keretében több mint 900 ezer ember után vesznek igénybe járulékkedvezményt a foglalkoztatók, valamint a területi mobilitás ösztönzésére január 1-jétől a lakhatást és mobilitást könnyítő intézkedések lépnek életbe.

MTI/Napi.hu