Hiányos a törvénykönyv a munkaszüneti napokat illetően

Karácsony közeledtével nyilván sokunkat érdekel, hogy mikor, meddig tartanak nyitva az egyes üzletek. Főszabály szerint, december 24-én 14 órakor be kellene zárni minden boltnak, ám sokan mégsem tartják be a szabályt. Az Unióval ellentétben nálunk elég kesze-kusza a szabályozás a munkaszüneti napon történő munkavégzéssel kapcsolatban, mutatott rá Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a Milton Kft. konferenciáján.

Nem kell messzire mennünk ellenpéldáért; ha kedvünk támad egy kis bécsi bevásárló körúthoz, jobban járunk, ha hétköznap megyünk, mert munkaszüneti napokon szinte mindent zárva találunk. Kivételes alkalmakkor, úgy mint vásárok, kiállítások esetén tesznek csupán ritka kivételt. Nálunk viszont több a vasárnap is nyitva tartó üzletek száma, mint azoké, amelyek tulajdonosa és alkalmazottai a pihenésnek szentelik ilyenkor az idejüket.

A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy a munkaviszonyban állókat nem lehet vasárnap foglalkoztatni, leszámítva, amikor a munkakör jellege indokolttá teszi azt. Amennyiben azonban egy betéti társaság tagjaként, és nem munkavállalóként dönt valaki úgy, hogy nyitva tart a munkaszüneti napon is, azt minden további nélkül megteheti.

Ha a vonat nem indul el

Széles kört érint mostanában az a kérdés is, hogy mi a teendő akkor, ha a sztrájk miatt nem tudunk bemenni a munkahelyünkre? Nos, ilyenkor hiányzásunk igazolt távollétnek minősül, díjazásra azonban ne számítsunk. Arra viszont igen, hogy főnökünk később ledolgoztatja velünk a kiesett időt. Ám ha nagylelkű, akkor eltekinthet ettől, sőt ha kifejezetten nagyvonalú a munkaadónk, akkor ki is fizetheti nekünk a kényszerpihenőt, de akár szabadságként is beszámíthatja.

Persze, bizonyos munkakörökben, például a mozdonyvezetőknél lehetetlen "behozni" a kieső időt - vagy inkább utat, ám például a tanároknak kétségtelenül be kell pótolniuk az elmaradt napi penzumot. A mostani sztrájkok közül többet jogellenesnek minősített a szakember, hiszen amennyiben a munka bizonyos területeken leáll, akkor csak később tudnak szállítani a vállalatok a partnereiknek, akik ezért sokszor kötbért varrnak a nyakukba. A sztrájk ugyanis csak addig jogszerű, ameddig nem akadályozza a munkáltatót időszerű teljesítésében.

Több lesz a juttatás

Ami a jövő évi változásokat illeti 2008-tól 10 százalékkal, a minimálbér 30 százalékára emelkedik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba köztehermentesen fizethető munkáltatói hozzájárulás összege. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a mentesített összeg továbbra is a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka marad.

Úgyszintén emelkedik a természetbeni étkeztetés címén adott juttatás adómentes értékhatára. Jövő év elejétől a munkáltató által adómentesen adható melegétkezési utalvány 10 ezer forintról 12 ezerre, míg a hidegétkezési jegyek értéke ötezerről hatezer forintra növekszik. A jelenleg 20 ezer forintos adómentes iskolakezdési támogatás pedig az év első napján érvényes minimálbér 30 százalékára, vagyis mintegy 700 forinttal emelkedik.

Még nyáron lépett életbe az a rendelkezés, amely a korábbi, minimálisan 20 perces étkezési szünetet 1 órában maximalizálja, amelyre díjazás főszabály szerint nem jár a dolgozónak. Persze, kollektív szerződés vagy a munkáltató jóindulata felülírhatja a szabályozást, így elvileg elképzelhető, hogy a munkaközi szünetre is kapunk fizetést, ám ez a gyakorlatban igen ritka.

Adómentes önkormányzati buli

A céges telefon használatával kapcsolatában egyértelműen leszögezi a törvény, hogy amennyiben nem különíthető el a magánbeszélgetés a munka érdekében tárcsázott hívásoktól, úgy a számla szerinti összeg 20 százalékát kell a magáncélú használat értékének tekinteni.

Ha még a sok munka mellett bulizásra is futja az időnkből, nem árt, ha tudjuk, hogy adómentesen vendégelhet meg bennünket a helyi, valamint a kisebbségi önkormányzat, vagy akár valamely alapítvány, társadalmi szervezet, illetőleg egyház, az általuk szervezett, nem zártkörű rendezvényen. Sőt, még a rendezvény összes költségének maximum tíz százalékát kitevő ajándékra is számíthatunk, azzal a megkötéssel, hogy minden résztvevőnek csupán azonos értékű ajándék adható.

Célszerű szólni az adójóváírásról, ahol szintén számottevő változtatás lesz a 2008. évtől. Az alap- és kiegészítő adójóváírás helyett ugyanis január 1-től az adót egységes adójóváírás csökkenti, amelynek mértéke továbbra is a bérjövedelem 18 százaléka. A havonta érvényesíthető adójóváírás legfeljebb havi 11340 forint. A teljes összegű adójóváírás évi 1250000 forintos jövedelem alatt érvényesíthető, míg az ennél több jövedelemmel rendelkezők esetében a meghaladó jövedelemrész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell csökkenteni az adójóváírást. Ennek eredményeként az adójóváírás az eddigi 2100000 helyett 2762000 forint jövedelemhatárig érvényesíthető.

Majdnem egyenlő feltételek

Szintén újonnan definiálja a törvény a készenléti jellegű munkakör fogalmát, amelynek két fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik, amikor a munkaidő egyharmada úgy telik, hogy nincs munkavégzés, azzal a kikötéssel, hogy a "holtidőnek" alkalmasnak kell lennie a pihenésre. A másik eset pedig, amikor a munkavégzés intenzitása alacsonyabb az átlagosnál (például a portások esetében).

Ami az esélyegyenlőséget illeti, Horváth István rávilágított, hogy míg az Unió inkább a férfiak és nők közötti megkülönböztetésre helyezi a hangsúlyt, addig a magyar jog jóval tágabban értelmezi az egyenlőséget. A hatályos törvény kimondja, hogy azonos értékű munkáért egyenlő bér jár, amivel semmi gond nem lenne, ha nem kellene az eltérő munkakörnyezettel számolnunk, akár egy országon belül. Így a szakember szerint nem minősül jogellenesnek, ha egy győri pénztárosnő többet keres, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kolléganője, hiszen az ország keleti felében egész mások a munkafeltételek, így például a Romániából érkező vendégmunkások jócskán lenyomják a béreket.

Érdekes kérdést vet fel annak a mozgássérült köztisztviselőnek az esete, aki tavaly munkahelyén, a minisztériumban beleesett az egyik leépítési hullámba, s most azt állítja a bíróság előtt, hogy hátrányos helyzete miatt távolították el. Ilyenkor a munkáltatónak kell bizonyítnia, hogy nem járt el diszkriminatívan.