Hol emelkedtek a legnagyobbat a bérek?

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első két hónapjában 3,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig 10,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - jelentette a KSH.

A reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,1 százalékos növekedése mellett) döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítés januári első része kifizetésének köszönhetően 4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában így 3,5 százalékkal, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal nőtt a reálkereset. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január-februárban átlagosan 2 millió 613 ezer volt.

2010 január-februárban a költségvetési szférában 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 777 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 2,6 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,5 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,7 százalékos a csökkenés. A versenyszférában 5,9 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 200 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 900 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 209 100 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,6 százalékkal, a költségvetés területén pedig 1,6 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen felülmúlták a versenyszféra keresetnövekedési átlagát a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (11,1 százalék), a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,6százalék), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,7százalék) nemzetgazdasági ágak.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első két hónapjában átlagosan 3 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 4,9 százalékkal haladta meg az előző év január-februárit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,2 százalékkal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3 százalékos az emelkedés.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 131 600 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 95 200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 168 400 forint) volt. A nettó kereset így átlagosan 10,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 9,8 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,3 százalékos növekedés jelentkezett.

A 210 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3 százalékkal haladta meg az előző év január-februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7 százaléknak felelt meg.