Hozzá kell szoknunk a hőséghez, mert ennél csak rosszabb lesz

A közlemény szerint júniusban átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. Hozzátették, hogy az idei június középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020-as klímaátlagot és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén.

Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról - jelezték. Úgy folytatták, hogy az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése.

A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, melynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben - írták, hozzátéve, hogy ma már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon.

A közleményben kifejtették, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023) mikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma.

Hangsúlyozták, hogy a jövő még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegház hatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár, mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet.

A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein - olvasható a közleményben.

Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, és növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagymennyiségű csapadékos napok száma. Hozzáfűzték, hogy mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben. Mint írták, a mostani tartós hőhullám hátterében a fokozódó globális és regionális felmelegedés, a túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán (erősebb viharok nyugaton és északon, tartós, masszív anticiklonok a Mediterrán térségben és Kelet-Közép Európában), az időjárásunkat alakító jet streamek fokozatos és intenzív gyengülése (forró pontok alakulnak ki az Északi-féltekén), a masszív, leépülni nem akaró nyári anticiklonok állnak, valamint az is problémát jelent, hogy a talajok évek óta nedvességben deficitesek több európai régióban is.

Közölték, a mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe: sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid- és középtávon csak az adaptáció, míg hosszútávon mindenképpen a mitigáció - a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása - a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben.

HR vezetők a zöldebb jövőért