Időzített bomba a jelenlegi nyugdíjrendszer

Habár a nyugdíjjárulék a fizetés egyharmadát veszi el, folyamatos a hiány a nyugdíjrendszerben. Több mint egymillióan tengődnek majd mindenféle nyugdíj nélkül, és még többen 30-60 ezer forintos nyugdíjból - sorolja a nyugdíjrendszer problémáit Vancsó Gábor. A nyugdíjtervező pénzügyi szakember szerint tragikus a jövőbeli nyugdíjasok sorsa, össznépi piramisjáték a magyar nyugdíjrendszer. Időzített bombán ülünk, és ez a bomba bármikor robbanhat. Többek között ezért is lépnek életbe a jelenleginél sokkal szigorúbb nyugdíjszabályok 2013-ban - mutat rá a szakember. A Ratkósok most vonulnak nyugdíjba, Magyarországnak erre fel kell készülnie, ezért a nyugdíjkorhatár megemelésével (kezdetben 65 évre emelkedik a korhatár, de a későbbiekben további emelés várható), az elismert szolgálati évek és a nyugdíjszámításnál figyelembe vett államilag meghatározott szorzó csökkentésével kompenzálják a hiányt.

Minderre azért van szükség, mert Magyarországon a fizetésekhez képest nagyon magasak a nyugdíjak. A 2,09 millió magyar öregségi nyugdíjas átlagosan 77 ezer forint nyugdíjból él meg, ami a fizetésük csaknem 80 százalékának felel meg. Ez sokkal magasabb az OECD-országok átlagosan 58 százalékos pótlási arányánál. A pénzügyi szakember szerint a nyugdíjak még tovább csökkennek a jövőben, és már törvénybe foglalt tény a nyugdíj megadóztatása is. Ennek eredményeképpen a jövőben a nyugdíjasok mindössze 15 százaléka fog rendelkezni a megélhetést fedezni képes, legalább 100 ezer forintos nyugdíjjal.

A jelenlegi nyugdíjrendszer nem tölti be a feladatát

Az 1951-ben létrehozott kirovó-elosztó elvű nyugdíjrendszer már évtizedek óta veszteséges, alkalmatlan a mostani élethelyzetre. Ami nagyobb baj, hogy a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések sem képesek kompenzálni az állami nyugdíjrendszer fogyatékosságait, mivel a magánnyugdíjpénztáraknak 40 év tőkeképzésre lenne szüksége ahhoz, hogy a kifizetésekre képesek legyenek. Kizárólag a pályakezdőknél életképes a kötelező elven működő magánnyugdíj-pénztári rendszer. Ennek azonban a neve is megtévesztő - véli a szakember -, hiszen a pénzt csak gyűjtik, de nem tudják, hogyan fogják kifizetni. Állami nyugdíj szempontjából a legrosszabb helyzetben a 45 éven felüliek, a minimálbéresek, a vállalkozók (a jövedelem eltitkolása miatt) és a nők vannak, de a fiatalabb diplomások is sokat vesztettek azzal, hogy nem számít szolgálati időnek az 1998-tól a felsőoktatásban eltöltött idő.

Magyar Nemzet