Szerző: Gál István
Megjelent: 1 éve

Így hat a munkaerőpiacra az MNB 50 pontos javaslatcsomagja

A napokban az Magyar Nemzeti Bank egy ötven pontból álló javaslatcsomagot tett közzé a koronavírus okozta negatív hatások kezelésére. A javaslat érint munkaerő-piaci, bér és juttatás oldali témaköröket, így mindenképp fontos vele foglalkozni, annál is inkább, mert jelen helyzetben talán legfontosabb a rövid reakcióidő, így hamar válhatnak ezek az elképzelések valósággá.

Az MNB javaslatcsomagja több témán átívelő ötletcsomag, ezekből szemezzük ki azokat, amelyek közvetve, vagy közvetlenül munkavállalókat és ezen keresztül a munkaerőpiacot érinti. Elsőre szokatlan lehet, hogy egy bank munkaerő-piaci és jövedelmi viszonyokra akar hatni, de talán nem véletlen, hogy az MNB több eszközzel próbálja védeni a munkavállalók, illetve rajtuk keresztül a családok anyagi biztonságát. Ehhez érdeke is fűződik, két okból kifolyólag.

Az egyik ok: hitelek állománya


Azzal kell kezdenem, hogy a téma amit a béremelések kapcsán feszegettem (Hová mennek a rekord bérek?) részben megvalósulni látszik. A munkaerőpiacon végig söprő bérturbulencia nem hasznosult a legmegfelelőbben, a bérek emelkedésével egyidejűleg a hitelkezés is meredeken emelkedni kezdett. Magyarán a magas bérek sok esetben hitelekbe áramlottak a megtakarítások helyett, így egy újabb válság kevés tartalékkal, felkészületlenül érheti, éri a lakosságot. A hitelek közül a legkockázatosabb szektort kiemelve: a folyósított lakáshitelek összegei az első válság előtti szintek körül mozognak, ami nagyösszegű és hosszútávú eladósodottságot enged feltételezni. Talán emlékszünk arra, hogy a 2008-as válság idején a bankszektor is kis híján nagy bajba került a bedőlt lakáshitelek okán, így az MNB joggal tart attól, hogy a vírus okozta munkaerő-piaci folyamatok révén hirtelen és drasztikusan ugranak meg a problémás hitelek számai, így érzékenyen érintheti a bankszektort.

A másik ok: a gazdaság lassulása, visszaesése


A magyar gazdasági mutatók az év elején külön mozogtak a régiós átlagtól. A környező országok piacaitól eltérően, a magyar gazdaság jóval kisebb lassulást mutatott a többi országhoz képest. Ennek egyik okaként az elemzők a pörgő belső keresletet, fogyasztást látták. Ez a trend megfordulni látszik. A hírek manapság arról szólnak, hogy úgy a kisebb vállalatok, mind a munkavállalók felélik, vagy már felélték a tartalékiakat, nem tud olyan mértékben pörögni a belső gazdaság. Ezt tükrözik a KSH kiskereskedelmi forgalmi adatai: a drasztikus február-áprilisi mínuszokból szerényen emelkedik, augusztusban inkább stagnál. Így ez a tűz is lohadni látszik, monetáris mozgástér pedig alig, sőt… A forint gyengülésének inflációemelő hatása az MNB-t kamatemelésre késztetheti, (illetve burkoltan ezt már meg is tette az egyheti betétes tenderen keresztül), ami inkább hűti a piacot, sőt a hitelek törlesztőrészleteinek emelkedése révén eddig biztonságos hiteleket kockázatossá tehet.

A javaslatok alapvetően adminisztrációs és adókönnyítésekből állnak, amelyek relatíve gyorsan keresztülvihetőek, hamar célt érnek.

Munkáltatót érintő javaslatok

1. Munkahelyvédelmi bértámogatás folytatása és egyszerűsítése
2. A Munkahelyvédelmi Akcióterv szociális hozzájárulási adóból igénybevehető kedvezményének kiterjesztése a koronavírus-járvány alatt állásukat elveszítő foglalkoztatottakra
3. A járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetése.

Felismerték, hogy a bértámogatási rendszert egyszerűsíteni kell, az erre elkülönített forrás rendelkezésre áll. Annak ellenére, hogy direkt párhuzam nincs a két javaslat között, mégis együttesen azt az üzenetet hordozzák magukban, hogy az erre elkülönített forrást a munkáltatók az adminisztráció nehézségei miatt nem vették igénybe. Felismerték azt is, hogy a Munkahelyvédelmi Akciótervet szélesebb körben elérhetővé kell tenni, valamint az adóterheket csökkenteni kell. Ha ez megvalósul a vállalatok szélesebb munkavállalói rétegre vonatkozóan és könnyebben érhetnek el támogatásokat, így valóban enyhül a teher a munkáltatón és a munkavállalón. Az adókedvezmények kapcsán az ágazatok vonatkozásában az MNB felülvizsgálatot tart indokoltnak, ami azt sejteti, hogy a tavasszal meghatározott ágazatoktól bővebb kört érinthetne a változás. Az adókedvezményeket igénybe vevők körének bővülése, további pénzösszegeket hagynának a vállalatok és a munkavállalók zsebében, ami védheti a munkaerőpiacot, illetve visszatarthatná a szürke vagy fekete foglalkoztatásban gondolkodókat.

Munkavállalót érintő javaslatok - adózás

1. A családi adókedvezmény összegének növelése
2. A háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetése
3. A kisgyermeket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentessége.
4. Szükséges esetben rendkívüli táppénz nyújtása a gyermeket nevelő munkavállalóknak.
5. A belföldi turizmus támogatása SZÉP kártyán és közvetlen juttatásokon keresztül.
6. Alapvető élelmiszerek vásárlásának támogatása SZÉP kártyán keresztül nagycsaládosok és nyugdíjasok számára.

A családi adókedvezmény összegéhez a dokumentum szerint 2011 óta változatlan, ami az elmúlt idők béremelési hullámának köszönhetően növekvő adó és járulékfizetést eredményezett. Ennek elmozdítása jelentős megtakarítást jelentene a családoknak.

A SZÉP kártya javasolt átalakítása talán a legizgalmasabb. Az elképzelés szerint a SZÉP kártya cafetáriaként juttatott(!) összege adómentes juttatás lenne, valamint egy új számlaszámmal bővülne. Az új számlaszámot alapvető élelmiszerek vásárlására lehetne használni. Ezzel egy olyan hatékony cafetéria elemmé válhatna a SZÉP kártya, amellyel célzottan lehet a munkavállalókat és a turizmust támogatni. A javaslat elég komoly operatív terhet róna a kártyaszolgáltatókra, elfogadóhelyekre.

Az SZJA mentesség nem szorul különösebb magyarázatra, a legdirektebb módja a bérek támogatásának, viszont közeleg az év vége, azaz ezeket a plusz szabályokat, lehetőségeseket a számfejtő programoknak vagy számfejtést végző cégeknek le kell majd kezelni. Nem mellesleg a két javaslat összefügghet, hiszen, ha a háromgyerekes családból mindkét szülő dolgozik, akkor a családi adókedvezmény nyilatkozatok kitöltésekor komolyabban utána kell számolni, hogy ki és milyen arányban veszi azt igénybe

Home office


1. Otthoni munkavégzés támogatása
2. Távmunka biztosítása a gyermekes munkavállaló igénylése esetén.

E két javaslat, valamint az Mt. változásról eddig érkezett hírek az eddig különc és kevésbé szabályozott dolognak számító home office-t jól láthatón előtérbe hozzák. Az otthoni munkavégzés támogatása az infrastruktúra kiépítését segíteni elő a vállalatok részére kamatmentes hitel, állami támogatás, vagy adóból való leírhatóságon keresztül. Ennek sikerességét, itt is, hasonlóan a bértámogatáshoz, az adminisztráció bonyolultsága döntheti majd el, de ha sikerül jól kidolgozni, a kisebb cégeknek nagy segítség lehet.

A távmunka biztosítása már érdekesebb kérdés, mert a javaslat szövegéből az sejlik ki, hogy ha a kisgyermekes munkavállaló távmunkában szeretne dolgozni, azt számára a munkáltatónak biztosítani kell, amennyiben a feladat távmunkában ellátható. Kérdés, hogy ezt a kritériumot mi alapján lehet majd meg nem támadható módon eldönteni, illetve a munkavégzés helye, mint a munkaszerződés egy fő eleme egyoldalúan módosíthatóvá válna ezzel.

Ugyan a fentiek még csak javaslatok, amelyek nem feltétlenül válnak valósággá, de kétségtelenül látszik belőle az irány. Azt viszont izgatottan figyelhetjük, hogy mikor kerül napirendre, hiszen az éves tervezés most zajlik a legtöbb munkáltatónál és pillanatnyilag még a minimálbérre is várni kell, ha egyáltalán megmarad. Év elején ugyanis több portál (köztük a HR Portal) is arról számolt be, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összevonásra kerülne.

Nyitókép: Tumisu from Pixabay
  • 2022.02.01Munkaügyi adatvédelem (GDPR HR-eseknek) Blended képzésünk során a tananyag általános elméleti részét, mely tartalmazza az alapfogalmak, jogalapok és törvények összefoglalását először e-learning videó formában sajátíthatja el. A videó megtekintése után egy fél napos konzultáció keretein belül, feldolgozásra kerül a tananyag további része, melyet online vagy tantermi formában hirdetünk meg. Részletek Jegyek
  • 2022.02.04Sikeres évem lesz! Csoportos coaching az eredményes évért 2022 első heteit éljük. Álmodozunk és tervezgetünk; mi mindent akarunk megvalósítani az idén? Aztán elröppennek a hetek és a hónapok, és azt vesszük észre, hogy sehol sem tartunk ezekkel a tervekkel. Ilyekor elgondolkodunk: hogy lesz ebből sikeres év?! Lehet, hogy veled is megtörtént már ez. Ha azt akarod, hogy az idén másképp legyen, érdemes felkészülni rá! Jelentkezz az eseményre, ahol eszközöket és inspirációt kapsz a tudatos évtervezéshez! Találkozunk? Részletek Jegyek
  • 2022.03.073 Hetes Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. A képzés 3 héten keresztül, 2 hétköznap este valósul meg. Igény esetén 3 munkanapra is szervezhető. Részletek Jegyek
  • 2022.04.22BEMUTATKOZIK A teamwork2022 Képzelj el egy olyan kétnapos csapatépítő képzést, amely minden részletében a Te vállalati csapatodról szól. Jelentkezzetek az ország első csapatépítő eseményére, amelyre háromfős vállalati csapatokat várunk! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Már csak lassú növekedés jöhet a foglalkoztatottságban

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint feszes marad a munkaerőpiac. Teljes cikk

Európai minimálbért és igazságosabb szja-rendszert ígér az ellenzék

Az szja-rendszer átalakítása, az európai minimálbér bevezetése, a vállalkozók esélyegyenlőségének megteremtése és a korrupció visszaszorítása... Teljes cikk

Az elmúlt harminc évben csak egyetlen hónapban volt kevesebb álláskereső a mostaninál

Csak 2019 decemberében volt kevesebb regisztrált álláskereső Magyarországon a mostaninál. Teljes cikk