Így hat a munkaerőpiacra az MNB 50 pontos javaslatcsomagja

Az MNB javaslatcsomagja több témán átívelő ötletcsomag, ezekből szemezzük ki azokat, amelyek közvetve, vagy közvetlenül munkavállalókat és ezen keresztül a munkaerőpiacot érinti. Elsőre szokatlan lehet, hogy egy bank munkaerő-piaci és jövedelmi viszonyokra akar hatni, de talán nem véletlen, hogy az MNB több eszközzel próbálja védeni a munkavállalók, illetve rajtuk keresztül a családok anyagi biztonságát. Ehhez érdeke is fűződik, két okból kifolyólag.

Az egyik ok: hitelek állománya

Azzal kell kezdenem, hogy a téma amit a béremelések kapcsán feszegettem (Hová mennek a rekord bérek?) részben megvalósulni látszik. A munkaerőpiacon végig söprő bérturbulencia nem hasznosult a legmegfelelőbben, a bérek emelkedésével egyidejűleg a hitelkezés is meredeken emelkedni kezdett. Magyarán a magas bérek sok esetben hitelekbe áramlottak a megtakarítások helyett, így egy újabb válság kevés tartalékkal, felkészületlenül érheti, éri a lakosságot. A hitelek közül a legkockázatosabb szektort kiemelve: a folyósított lakáshitelek összegei az első válság előtti szintek körül mozognak, ami nagyösszegű és hosszútávú eladósodottságot enged feltételezni. Talán emlékszünk arra, hogy a 2008-as válság idején a bankszektor is kis híján nagy bajba került a bedőlt lakáshitelek okán, így az MNB joggal tart attól, hogy a vírus okozta munkaerő-piaci folyamatok révén hirtelen és drasztikusan ugranak meg a problémás hitelek számai, így érzékenyen érintheti a bankszektort.

A másik ok: a gazdaság lassulása, visszaesése

A magyar gazdasági mutatók az év elején külön mozogtak a régiós átlagtól. A környező országok piacaitól eltérően, a magyar gazdaság jóval kisebb lassulást mutatott a többi országhoz képest. Ennek egyik okaként az elemzők a pörgő belső keresletet, fogyasztást látták. Ez a trend megfordulni látszik. A hírek manapság arról szólnak, hogy úgy a kisebb vállalatok, mind a munkavállalók felélik, vagy már felélték a tartalékiakat, nem tud olyan mértékben pörögni a belső gazdaság. Ezt tükrözik a KSH kiskereskedelmi forgalmi adatai: a drasztikus február-áprilisi mínuszokból szerényen emelkedik, augusztusban inkább stagnál. Így ez a tűz is lohadni látszik, monetáris mozgástér pedig alig, sőt… A forint gyengülésének inflációemelő hatása az MNB-t kamatemelésre késztetheti, (illetve burkoltan ezt már meg is tette az egyheti betétes tenderen keresztül), ami inkább hűti a piacot, sőt a hitelek törlesztőrészleteinek emelkedése révén eddig biztonságos hiteleket kockázatossá tehet.

A javaslatok alapvetően adminisztrációs és adókönnyítésekből állnak, amelyek relatíve gyorsan keresztülvihetőek, hamar célt érnek.

Munkáltatót érintő javaslatok

1. Munkahelyvédelmi bértámogatás folytatása és egyszerűsítése
2. A Munkahelyvédelmi Akcióterv szociális hozzájárulási adóból igénybevehető kedvezményének kiterjesztése a koronavírus-járvány alatt állásukat elveszítő foglalkoztatottakra
3. A járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetése.

Felismerték, hogy a bértámogatási rendszert egyszerűsíteni kell, az erre elkülönített forrás rendelkezésre áll. Annak ellenére, hogy direkt párhuzam nincs a két javaslat között, mégis együttesen azt az üzenetet hordozzák magukban, hogy az erre elkülönített forrást a munkáltatók az adminisztráció nehézségei miatt nem vették igénybe. Felismerték azt is, hogy a Munkahelyvédelmi Akciótervet szélesebb körben elérhetővé kell tenni, valamint az adóterheket csökkenteni kell. Ha ez megvalósul a vállalatok szélesebb munkavállalói rétegre vonatkozóan és könnyebben érhetnek el támogatásokat, így valóban enyhül a teher a munkáltatón és a munkavállalón. Az adókedvezmények kapcsán az ágazatok vonatkozásában az MNB felülvizsgálatot tart indokoltnak, ami azt sejteti, hogy a tavasszal meghatározott ágazatoktól bővebb kört érinthetne a változás. Az adókedvezményeket igénybe vevők körének bővülése, további pénzösszegeket hagynának a vállalatok és a munkavállalók zsebében, ami védheti a munkaerőpiacot, illetve visszatarthatná a szürke vagy fekete foglalkoztatásban gondolkodókat.

Munkavállalót érintő javaslatok - adózás

1. A családi adókedvezmény összegének növelése
2. A háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetése
3. A kisgyermeket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentessége.
4. Szükséges esetben rendkívüli táppénz nyújtása a gyermeket nevelő munkavállalóknak.
5. A belföldi turizmus támogatása SZÉP kártyán és közvetlen juttatásokon keresztül.
6. Alapvető élelmiszerek vásárlásának támogatása SZÉP kártyán keresztül nagycsaládosok és nyugdíjasok számára.

A családi adókedvezmény összegéhez a dokumentum szerint 2011 óta változatlan, ami az elmúlt idők béremelési hullámának köszönhetően növekvő adó és járulékfizetést eredményezett. Ennek elmozdítása jelentős megtakarítást jelentene a családoknak.

A SZÉP kártya javasolt átalakítása talán a legizgalmasabb. Az elképzelés szerint a SZÉP kártya cafetáriaként juttatott(!) összege adómentes juttatás lenne, valamint egy új számlaszámmal bővülne. Az új számlaszámot alapvető élelmiszerek vásárlására lehetne használni. Ezzel egy olyan hatékony cafetéria elemmé válhatna a SZÉP kártya, amellyel célzottan lehet a munkavállalókat és a turizmust támogatni. A javaslat elég komoly operatív terhet róna a kártyaszolgáltatókra, elfogadóhelyekre.

Az SZJA mentesség nem szorul különösebb magyarázatra, a legdirektebb módja a bérek támogatásának, viszont közeleg az év vége, azaz ezeket a plusz szabályokat, lehetőségeseket a számfejtő programoknak vagy számfejtést végző cégeknek le kell majd kezelni. Nem mellesleg a két javaslat összefügghet, hiszen, ha a háromgyerekes családból mindkét szülő dolgozik, akkor a családi adókedvezmény nyilatkozatok kitöltésekor komolyabban utána kell számolni, hogy ki és milyen arányban veszi azt igénybe

Home office

1. Otthoni munkavégzés támogatása
2. Távmunka biztosítása a gyermekes munkavállaló igénylése esetén.

E két javaslat, valamint az Mt. változásról eddig érkezett hírek az eddig különc és kevésbé szabályozott dolognak számító home office-t jól láthatón előtérbe hozzák. Az otthoni munkavégzés támogatása az infrastruktúra kiépítését segíteni elő a vállalatok részére kamatmentes hitel, állami támogatás, vagy adóból való leírhatóságon keresztül. Ennek sikerességét, itt is, hasonlóan a bértámogatáshoz, az adminisztráció bonyolultsága döntheti majd el, de ha sikerül jól kidolgozni, a kisebb cégeknek nagy segítség lehet.

A távmunka biztosítása már érdekesebb kérdés, mert a javaslat szövegéből az sejlik ki, hogy ha a kisgyermekes munkavállaló távmunkában szeretne dolgozni, azt számára a munkáltatónak biztosítani kell, amennyiben a feladat távmunkában ellátható. Kérdés, hogy ezt a kritériumot mi alapján lehet majd meg nem támadható módon eldönteni, illetve a munkavégzés helye, mint a munkaszerződés egy fő eleme egyoldalúan módosíthatóvá válna ezzel.

Ugyan a fentiek még csak javaslatok, amelyek nem feltétlenül válnak valósággá, de kétségtelenül látszik belőle az irány. Azt viszont izgatottan figyelhetjük, hogy mikor kerül napirendre, hiszen az éves tervezés most zajlik a legtöbb munkáltatónál és pillanatnyilag még a minimálbérre is várni kell, ha egyáltalán megmarad. Év elején ugyanis több portál (köztük a HR Portal) is arról számolt be, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összevonásra kerülne.

Nyitókép: Tumisu from Pixabay