Így változnak jövőre az adótörvények

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az M1 Ma reggel, valamint a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt péntek reggel, hogy a Parlamentnek pénteken benyújtott adótörvény a kiskeresetűek törvénye, mivel számos kedvezményt biztosít a számukra.

A kiskeresetű, gyermeket nevelő családok számára például lehetővé válik, hogy a családi adókedvezményt már nemcsak az adóból, hanem az általuk fizetett nyugdíj-, illetve egészségügyi járulékból is érvényesíthessék – jelentette be Rogán Antal. Így például az egyetlen minimálbérből két gyermeket nevelő családoknál négyezer forinttal marad több a jövő év elején. Ahol három gyermeket tartanak el, ott 16 ezerrel nő a nettó bevételük.

A döntés előzménye, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény bevezetése után azt tapasztalták, hogy azt a legalacsonyabb jövedelműek nem tudták azt teljes mértékben igénybe venni. Rogán szerint a két vagy kettőnél több gyermeket nevelő kiskeresetű családok bruttó jövedelme jövőre nettó jövedelemmé fog válni, vagyis gyakorlatilag nem kell majd adót fizetniük.

Rogán elmondta, terveik szerint jövőre nem lesznek új adónemek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez még alakulhat a parlamenti vitában. A kormány célja az adóbiztonság, a kiszámíthatóság, főként a vállalkozások miatt - mondta, hozzátéve, hogy a néhány tervezett változás alapvetően kedvezően érinti őket.

A frakcióvezető szerint bevált, ezért megmarad az egykulcsos jövedelemadó. A munkavállalói kedvezmények is megmaradnak, amelyet elsősorban a munkaadó kap.

Jövőre megmarad a vállalkozói adózás, köztük az eva, a kata és a kiva is. Egy-két éven belül kiderül, melyeket érdemes összevonni, egyszerűsíteni, tehát ezeket nem megszüntetni kell, hanem javítani rajtuk – jelentette ki.

Áfacsökkentésre nem számíthatunk: a vásárlási adóztatásról elmondta, ha csökken a jövedelemadó, és a gyermekes családok adókedvezményt kapnak, akkor az ezzel kapcsolatos költségvetési hiányt fedezni kell. A munkát terhelő adót csökkentik, a fogyasztási adózást szinten tartják – tette hozzá.

Ugyanakkor Rogán Antal nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy megvizsgálják, az élelmiszer árak tekintetében lehet-e valamilyen csökkentést kezdeményezni. A frakció csak olyan változtatást támogat, amely az árak csökkenéséhez is vezetnek – mondta.

Beszélt arról is, hogy a feketegazdaság szűrése érdekében vezetik be az elektronikus pénztárgépek rendszerét.

A devizahiteleseket mentő csomagról szólva hangsúlyozta, a rezsicsökkentéshez tartozik az is, hogy a devizahiteles családok terheit kiszámíthatóvá tegyék és csökkentsék. A jelenleginél jobb árfolyamgát az egyik lehetőség, de nem biztos, hogy ez a végleges választás. Elmondta, hogy erről novemberben tárgyal a parlament és a hónap végére döntést is hoz.

A tervek közt szerepel a családi adókedvezmény kiterjesztésén kívül, hogy tovább segítenék az első lakáshoz jutást, és megtartanák a bankadót.

Adószakértők: az érdemi átalakítások végét jelzik az adótörvények

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője az MTI kérdésére úgy fogalmazott: egyetért azzal a kormányzati kijelentéssel, amely szerint befejeződött az adórendszer érdemi átalakítása, amelynek keretében a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyeződött át az adóterhelés súlypontja.

A szakértő kifejtette: eddig 260 ezer család nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt, így – ha a kormány ezt a formáját választja a gyermekneveléshez való hozzájárulásnak – kedvező, hogy a javaslat szerint 2014-től azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.

Eddig egy háromgyermekes családban a két szülőnek együtt havi 600 ezer forint felett kellett keresnie a családi adókedvezmény igénybe vételéhez, a módosítás alapján ennek az összegnek a fele, vagyis 300 ezer forint is elegendő lesz - fejtette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ez helyes lépés, mert így a szerényebb jövedelmű családok is részesülnek a kedvezményből.

Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte, semleges a hatása annak, hogy a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte: bár az evának az a szerepe, ami bevezetésekor megvolt – alacsony adókulcs – már megszűnt, de még mindig körülbelül 70 ezer evás van.

Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgató partnere a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív "meglepetésként" értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.

A szakember szerint a jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre – fejtette ki.

Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését.

Az szja-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafeteria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben.

Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az MTI-nek elmondta: a beterjesztett jövő évi adótörvény módosítások nem tartalmaznak olyan változást, amely akár a lakosság, akár a vállalkozások életét jelentős mértékben befolyásolná, ez alól csak a családi adókedvezmény kiterjesztése a kivétel.

A szakértő kiemelte: elmarad viszont a mezőgazdasági szektor által várt áfacsökkentés a hús, illetve az élelmiszerek esetében, és nem lesz luxusadó sem.

Hozzátette: a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre, továbbá megjelent új adónemként egy egyszeri, 19 százalékos hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük.

A szakszervezetek hiányolják a többkulcsos adózást

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek pénteken elmondta: alapvetően pozitív intézkedésnek tartja azt, hogy a járulékokból is le lehet vonni az adókedvezményeket, hiszen ezzel az alacsony keresetű munkavállalók és családok 'kasszájában' több marad. A cafeteria-rendszer elemei nem romlanak, de nem is javulnak - tette hozzá.

A Liga elnöke szerint ugyanakkor elmaradt az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak működési feltételeinek javítása, "2010-óta a kormány nem tett semmit ebben az ügyben". Kiemelte azt is: az élelmiszeráfa csökkentésének elmaradása a jelenlegi helyzet fenntartását és az élelmiszerárak növekedését eredményezheti.

Megjegyezte, hogy a Liga mindig a progresszív, többkulcsos adórendszer mellett érvelt, és sajnálják, hogy a személyi jövedelemadó rendszer egykulcsos marad. Közlése szerint az adómódosításokról hivatalosan nem, csak a sajtóból értesültek.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint nincs olyan alapvető változás a jövő évi adómódosításokban, amely érdemben befolyásolná a munkavállalók nettó keresetét. Sok pontosítást tartalmaz a törvénymódosítás, de alapvetően nincs benne olyan jelentős változás, amely növelné akár a munkavállalók, akár a vállalkozások terheit - fejtette ki. Hozzátette, hogy könnyítéseket sem nagyon tartalmaz a javaslat. A béren kívüli juttatások terhei például nem változtak, pedig ezen a területen jó lenne, ha csökkenne az adóteher – jegyezte meg.

A családi adókedvezmény kiterjesztését a járulékokra kedvezőnek tartja a szakszervezeti vezető, mert így az alacsonyabb jövedelműek is élhetnek a lehetőséggel. Pataky Péter úgy látja, hogy a jövő évi bértárgyalásokat befolyásoló külső körülmények alapvetően nem változtak, összességében az erre az évre már kialakult viszonyokkal kell számolni. Hozzátette, hogy a családi adó- és járulékkedvezményt ezeken a tárgyalásokon nem veszik figyelembe.

A vállalkozókat nem kérdezték

Dávid Ferenc Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a benyújtott javaslatcsomag a vállalkozások szempontjából jelentős változást nem tartalmaz, a cégek adóterhelését alapvetően nem változtatja meg. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervezetet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma nem vitatta meg, az adórendszer nem tartalmaz olyan megközelítést, ami érdemben javítaná a vállalkozások közérzetét. Nem szerepel benne az áfakulcs csökkentése és a luxusadó ügye sem – mondta.

A kabinet közlése szerint is a legfontosabb változások a családi adókedvezmények kiterjesztéséhez, és a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódnak, ami "mind nem a vállalkozások közérzetét javító intézkedés" - fogalmazott.

Hozzátette: a vállalkozások számára a beruházások ösztönzése a legfontosabb, és Magyarországon ez jelenti a legfőbb problémát. A főtitkár a benyújtott javaslat első olvasása után "nem fedezte fel" az adórendszeren keresztüli beruházásösztönzést, vagy beruházási kedvezményeket. "Kétségeim vannak, hogy ebben a törvényben adóágon vannak-e olyan intézkedések, (...) amelyek a beruházási kedvet, a beruházási aktivitást javítanák" - fogalmazott Dávid Ferenc.

Az ellenzék kevésnek tartja

Az MSZP szerint a csomag nem jelentenek adócsökkentést - közölte Józsa István szocialista frakcióvezető-helyettes pénteken. Ugyanakkor a családi adókedvezmény kiterjesztését a kiskeresetűekre ő is helyeselte, de megkésettnek tartotta.

Az MSZP-s politikus azt mondta: Orbán Viktor nem tartotta be adócsökkentési ígéretét, három éve emeli az adókat, így a kormányváltás óta évente körülbelül 500 milliárd forinttal nőtt az adóterhelés. Az Orbán-kormány 12 új adót vezetett be és negyvenszer emelte az adókat - jelentette ki.

Véleménye szerint ez a politika elszegényedést hozott és nem segíti a gazdasági növekedést.

Jelezte, a szocialisták nem támogatják a kormány adócsomagját, noha annak egy elemét, a családi adókedvezmény kiterjesztését, helyeslik. Ám Józsa István szerint a kormány ezzel valójában az MSZP javaslatát fogadta el két év késéssel. Hozzátette: a körülbelül 50 milliárd forintos kedvezmény a tizede annak, amennyivel az Orbán-kormány évente növelte az adóterheket.

Bírálta azt is, hogy a kormány adójavaslatai között nem szerepel az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Szerinte az áfacsökkentés az emberek terheit is mérsékelné, annak elmaradásával viszont a kormány "kicsontozza a húsipart".

Összegezve azt mondta: a jövő adótörvényekkel a kormány konzerválja megszorító politikáját és fenntartja alapvetően igazságtalan adórendszerét.

A Jobbik szerint a jövő évi adótörvények nem segítik azokat a fiatalokat, akik családalapításra vállalkoznának, hiszen a kilátásba helyezett járulékkedvezmény igénybevételéhez legalább két gyermek szükséges. Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, a Fidesz abból csinál sikerpropagandát, hogy járulékkedvezménnyel igyekszik enyhíteni "a saját maga által bevezetett megszorító intézkedések" hatásait.