Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI Megjelent: 5 napja

Írásbeli megállapodás kell a 250 órán felül vállalt túlmunkához

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által elfogadott módosító indítvány szerint az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval - írja az MTI.

A Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor (mindhárman Fidesz) által jegyzett, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítvány azt is tartalmazza, hogy kollektív szerződés esetén 300 óra a rendkívüli munkaidő, azaz az önként vállalt túlmunka, további 100 órát pedig csak szintén a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodása esetén lehetséges.

A bizottság kormánypárti tagjai által kezdeményezett módosítással azt is beírnák a munka törvénykönyvébe, hogy a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául.

További szabály, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.

A munkaidőkeret továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 36 hónap, vagyis 3 év lesz.

Kósa Lajos a bizottság előtt több szóbeli módosító javaslatot is tett. Ekkor került bele a szövegbe az önként vállalt túlmunka kifejezés is. Szóban tett javaslatot a politikus arra is, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. A szövegből a szakszervezetek kérésére elhagyták azt, hogy a változtatás a munkavállaló hozzájárulásával is történhet - magyarázta.

Varga László (MSZP) a javaslat visszavonását szorgalmazta. Úgy látta, hogy az előterjesztés vállalhatatlan, "vadkapitalista", a multik érdekét szolgálja. Azon véleményének is hangot adott, hogy a törvényjavaslat általános parlamenti vitáját házszabályellenesen zárták le, ez pedig közjogilag teheti érvénytelenné a jogszabályt.

Jakab Péter (Jobbik), aki "rabszolgahajcsár úrnak" szólította Kósa Lajost, azt mondta, a magyar dolgozót a jövőben orrvérzésig lehet majd dolgoztatni, és előfordulhat, hogy többműszakos munkarendben egy munkavállalónak be kell majd érnie havonta két pihenőnappal. Az ellenzéki politikus szerint a javaslatnak a német multinacionális cégek örülnek. A vitát nagyon rövidre lehet zárni: el kell dönteniük a kormánypártiaknak, kit képviselnek, a német multikat vagy a magyar dolgozókat - mondta. Hozzátette: ha a magyar dolgozókat képviselik, akkor a javaslatot szét kell tépni - ő maga így is tett - és a kukába kell dobni.

Arató Gergely (DK) is a multinacionális cégeket sejtette a törvényjavaslat mögött. Patyomkin megoldásnak nevezte azt, hogy "úgy tesznek, mintha a munkavállaló szabad döntésén múlna a túlmunka vállalása". Elmondta, bele lehet írni a munka törvénykönyvébe, hogy nem lehet kirúgni a munkavállalót azért, mert nem vállalja a túlmunkát, de a dolgozó nincs alkuhelyzetben, és majd másra hivatkozva bocsátják el.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint mivel egy láthatóan rossz törvényről van szó, nem túlzás annak benyújtóját minősíteni. Ő is úgy látta, hogy nem lehet önkéntességről beszélni a túlmunka elrendelésekor.

Kósa Lajos a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel is egyeztetett és a javaslat csak a munkaerőpiac szűk szegmensére, 10-15 százalékára, az egyenlőtlen munkaterhelés mellett dolgozókra vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslathoz képest voltak elmozdulások - hangoztatta.

A szakszervezetek kérésére került bele a javaslatba, hogy a munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez üzemi tanácsi megállapodás szükséges - részletezte. Hozzátette: az előterjesztés megfelel az uniós irányelveknek, hiszen azok 416 óra túlmunkát tesznek lehetővé.

Kósa Lajos úgy értékelt, a kollektív szerződés és a munkavállalóval történő megállapodás kettős biztosítékot és erős alkupozíciót jelent.

Kitért arra is: a törvényjavaslat azon részét senki nem kifogásolta, amely minimális szolgáltatási díj bevezetésével biztosítja, hogy a kölcsönzött munkavállalók megkapják a mindenkori minimálbért. Ez 500 ezer embert érint, és a szakszervezetek is támogatták - jelezte.

MTI
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Orbán Viktor szerint a kormány a munkások oldalán áll

A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja - jelentette ki a miniszterelnök az Országházban... Teljes cikk

Szolgálati lakással enyhítenének az óvónőhiányon

Összesen 319 állást hirdetnek óvodapedagógusoknak a közszolgálati állásportálon, a Közigálláson. Teljes cikk

Továbbra is hevesen vitáznak a túlóratörvényről a Parlamentben

Nem csillapodtak az indulatok a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítását kezdeményező... Teljes cikk

Száz euróval emelik a minimálbért Franciaországban

Megemelik a minimálbért, továbbá ezentúl az 1200 eurós nyugdíj után fizetendő járulékokat csak a 2000 euró feletti juttatásnál kell megfizetni... Teljes cikk

Kovács Imre bekerült a Rail Cargo Group igazgatóságába

Kovács Imrét, a Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. elnök-vezérigazgatóját a Rail Cargo Austria AG igazgatósági tagjává nevezte ki az ÖBB (Osztrák... Teljes cikk