Jövőképet, rendszerváltást akar a Magyar Orvosi Kamara az összeomlott egészségügyben

A küldöttgyűlésen megfogalmaztak azonnali, "tűzoltó jellegű" javaslatokat - például, hogy visszamenőlegesen, januártól kapjanak béremelést az egészségügyi szakdolgozók -, valamint szeretnének "rendszerváltást" kikényszeríteni az egészségügyben, egy ciklusokon átívelő stratégia kidolgozásával.

Ennek érdekében nyomásgyakorló eszközöket is bevetnek: a háziorvosok képviselői ugyanis úgy döntöttek, hogy letétbe helyezik feladatellátási szerződésük felmondását és/vagy elzárkóznak az új ügyeleti szerződésük aláírásától, a szakellátásban dolgozó orvosok pedig úgy határoztak, hogy az önként vállalt többletmunkára vonatkozó szerződésük felmondását helyezik letétbe - mondta Álmos Péter alelnök.

Az egészégügy átalakítása érdekében ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a szakmai kamarák, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a betegszervezetek és minden parlamenti párt bevonásával hozzon létre munkacsoportot, amely legkésőbb tavasszal kezdje meg működését, és az év végéig legyen eredménye a munkájának.

Azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon egy jobb, igazságosabb, működőképesebb egészségügy legyen, amelyben az orvosok és a betegek is jól érzik magukat.

A kormánynak többször jelezték a gondokat, javaslatokat is tettek, de ezeket érdemben nem hallgatták meg.

A MOK területi szervezeteinél gyűjtik majd a felmondásokat, és e szervezetek tanácsai döntenek majd a felmondások esetleges élesítéséről.

A Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára felelőtlennek és a betegbiztonságot fenyegetőnek minősítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azon javaslatát, amely arra buzdítja a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendről szóló szerződést. Takács Péter az orvoskamara szombati országos küldöttgyűlésére reagáló vasárnapi, fővárosi sajtótájékoztatón kijelentette: ez felelőtlenség, ami nemcsak a háziorvosokkal "szúr ki", hanem a betegbiztonságot is veszélyezteti.

Azzal az állítással kapcsolatban, hogy a kormányzat nem egyeztet a MOK-kal, Takács Péter azt mondta: "ha finoman szeretnék fogalmazni (.), akkor nem elegáns, ha durvábban, akkor nettó baromság". Többször is tapasztalták - tette hozzá -, hogy a tárgyalóasztalnál más hangzik el, mint napokkal később a nyilvánosságban.

A MOK javaslataira reagálva az államtitkár arról beszélt, hogy "az elvek szintjén nagy véleménykülönbség nincsen köztünk". Arra felvetésükre, hogy az egészségügy összeomlott volna, úgy reagált: a magyar egészségügy továbbiakban is jól teljesít, a koronavírus-járvány hullámai alatt is jól teljesített, a járványkezelés példaértékűnek mondható, és "erre a szervezettségre tovább kell erősítenünk". "Nem mondjuk, hogy minden tökéletes (.), pontosan tudjuk, hogy hol kell belenyúlni a rendszerbe ahhoz, hogy betegink érdekében azt jobbá tegyük" - hangoztatta, kiemelve, nem megalapozottság nélküli a mostani átalakítás, a legnagyobb betegbiztonsági kockázatokat az ügyeleti rendszerben tárták fel.

Az államtitkár szerint "épeszű ember nem gondolhatja úgy, hogy egy ágazatot irányító minisztérium abban érdekelt, hogy a jogszabálymódosítási javaslataival ellehetetlenítse az ágazatban dolgozók munkáját". Takács Péter mindenféle megalapozottságot nélkülöző mantrának" nevezte a "belügy szemére hányt büntető jellegű hozzáállást". Az orvosok bérének "nagyon jelentős mértékben" történt emelésére utalva megjegyezte: mutassanak még egy olyan kormányt, amely "úgy bünteti a rendszer szereplőit, hogy rövid időn belül négyszeresére emeli a fizetésüket". Összesítése szerint 2022-ben 1470 milliárd forinttal költöttek többre egészégügyre, mint 2010-ben, amiből 350 milliárd forint csak az orvosi bérekre "ment el".

Fotó: unsplash.com