Ki vezeti majd a buszokat?
A Népszava információ szerint akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy már irodistákat, szerelőket is toboroznának. A tömegközlekedési vállalat cáfolja a hírt, szerintük akárkiből nem lehet sofőr - írja az MTI.
A Népszava szerint akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.Nagyjából 250-300 sofőr hiányzik a BKV-nál, trolibusz-vezetőből sincs elég.
Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a BKV annyi túlórát vár el a sofőröktől, amivel megszegik a kollektív szerződést. A BKV ezt cáfolja: "A járművezetői túlórák mértéke csak és kizárólag a munka törvénykönyve által meghatározott mértéken belül lehet és jelenleg is így van. A túlórák során a járművezetők az őket megillető többlet bért minden körülmények között az adott havi bérükkel együtt megkapják”
A BKV közleményben reagált szerintük annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibuszvezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítványa van, milyen képzés, átképzés kell a foglalkoztatásához. Ha például valakinek C kategóriás jogosítványa van, legalább úgynevezett PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, valamint a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga - így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse az úgynevezett GKI (gépjárművezetői képesítési igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része a többi között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A GKI-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.
Összegzésük szerint a buszokat tehát "nem irodisták vagy szerelők vezetik", hanem kizárólag olyan munkatársak, akár főállásban, akár besegítői munkakörben, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. A képzéseken saját dolgozóik is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői azonban túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben (valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.
Népszava/MTI
Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a BKV annyi túlórát vár el a sofőröktől, amivel megszegik a kollektív szerződést. A BKV ezt cáfolja: "A járművezetői túlórák mértéke csak és kizárólag a munka törvénykönyve által meghatározott mértéken belül lehet és jelenleg is így van. A túlórák során a járművezetők az őket megillető többlet bért minden körülmények között az adott havi bérükkel együtt megkapják”
A BKV közleményben reagált szerintük annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibuszvezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítványa van, milyen képzés, átképzés kell a foglalkoztatásához. Ha például valakinek C kategóriás jogosítványa van, legalább úgynevezett PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, valamint a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 kilométer levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga - így kapja meg valaki a D kategóriás jogosítványt. Ez a feltétele annak, hogy valaki elkezdhesse az úgynevezett GKI (gépjárművezetői képesítési igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része a többi között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A GKI-képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, amely útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Mint írták, az utolsó lépés az úgynevezett módszerátadás, amelynek lényege, hogy az új sofőr napokon keresztül egy tapasztalt járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Kiemelték: járművezetőik csaknem hat hónapnyi elméleti és gyakorlati képzés után kezdenek önállóan dolgozni.
Összegzésük szerint a buszokat tehát "nem irodisták vagy szerelők vezetik", hanem kizárólag olyan munkatársak, akár főállásban, akár besegítői munkakörben, akiknek megvan minden szükséges képesítésük. A képzéseken saját dolgozóik is részt vehetnek, ez a lehetőség természetesen nem csak külsősök előtt nyitott - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy a toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés. Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV járművezetői azonban túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben (valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is.
Népszava/MTI
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról