Túlóra kifizetése 2026: pénz vagy szabadidő jár, és mikor kell elszámolni?

A túlóra jogi neve rendkívüli munkaidő, és az Mt. szerinti ellenérték – pótlék vagy szabadidő – jár érte. Munkanapon végzett túlórára a rendes munkabéren felül 50% bérpótlék jár, vagy megállapodás alapján pótlék helyett legalább azonos tartamú szabadidő. Heti pihenőnapon végzett túlórára 100% pótlék jár, amely 50%-ra csökken, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. Munkaszüneti napra elrendelt túlórára 100% bérpótlék jár, emellett a munkaszüneti napi munkavégzésért járó 100%-os pótlék is megilleti a munkavállalót. A szabadidőt főszabályként a túlórát követő hónapban kell kiadni, munkaidőkeret esetén a keret végéig.

Mi számít túlórának?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő (például ha a beosztás szerinti 8 óra helyett 10 órát kell dolgozni), a munkaidőkereten felüli munkaidő, elszámolási időszak alkalmazása esetén az annak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, valamint az ügyelet tartama.

Fontos, hogy munkaidőkeret alkalmazásakor nem minden hosszabb nap számít túlórának. Ha a munkáltató egyenlőtlenül osztja be a munkaidőt (például egyik héten 50, másikon 30 órát), az előre beosztott hosszabb napok rendes munkaidőnek minősülnek. Túlóra csak az, ami a beosztástól eltérően, vagy a keret egészét meghaladóan keletkezik.

A rendkívüli munkaidőt a munkaidő-nyilvántartásban naprakészen rögzíteni kell. Az elrendelés szóban is történhet, de a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni.

Mennyi túlóra rendelhető el?

Naptári évenként alapesetben legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el; év közben kezdődő munkaviszony vagy részmunkaidő esetén ennek arányos része. Kollektív szerződés ettől eltérően legfeljebb évi 300 órát is megállapíthat.

A munkavállaló írásbeli megállapodással ezen felül további rendkívüli munkaidőt is vállalhat. A 250 órás éves keret mellett ez legfeljebb további 150 óra; ha kollektív szerződés alapján az éves keret 300 óra, azon felül legfeljebb további 100 óra. Az éves maximum így mindkét esetben 400 óra. Az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel.

A beosztás szerinti napi munkaidő – a rendkívüli munkaidőt is figyelembe véve – főszabály szerint legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti korlátot átlagban kell figyelembe venni.

Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a várandós munkavállaló számára a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára a gyermek hároméves koráig, valamint fiatal, 18 év alatti munkavállaló számára. Egyes esetekben, például a gyermek hároméves kora után, a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el.

Mennyi pótlék jár?

A pótlék alapja

A pótlékot az alapbérből kell számítani. Havibéres, általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónál az egy órára jutó pótlékalap a havi alapbér 174-ed része; rész- vagy eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.

A pótlék a rendes munkabéren felül jár. Vagyis a túlórában ledolgozott órákra a munkavállalót megilleti az alapbér arányos része, és erre jön rá a pótlék.

Munkanapon végzett túlóra: 50%

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkáért 50% bérpótlék jár.

Egy példa: a munkavállaló havi alapbére 348 000 forint, így az egy órára jutó pótlékalap 348 000 / 174 = 2 000 forint. Egy hónapban 10 óra túlórát teljesít munkanapokon. A túlórapótlék 10 óra × 2 000 Ft × 50% = 10 000 Ft. Ezen felül a 10 túlóraórára az alapbér arányos része is megilleti.

Heti pihenőnapon végzett túlóra: 100% vagy 50%

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt túlóráért 100% bérpótlék jár. Ha a munkáltató a pihenőnap helyett másik pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít, a pótlék 50%.

Ha például ugyanez a munkavállaló egy szombati pihenőnapján 8 órát dolgozik, és nem kap helyette másik pihenőnapot, a pótlék 8 × 2 000 Ft × 100% = 16 000 Ft. Ha a következő héten kap helyette egy pihenőnapot, a pótlék 8 × 2 000 Ft × 50% = 8 000 Ft.

Vasárnapi túlóra: további vasárnapi pótlék is járhat

Vasárnapi túlóránál a túlórapótlék mellett 50% vasárnapi pótlék is járhat, de nem minden esetben. Jár akkor, ha a munkavállalónak rendes munkaidőben végzett vasárnapi munkáért is járna vasárnapi pótlék, vagy ha rendes munkaidőben vasárnapra egyáltalán nem lenne beosztható. Ha viszont a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben is dolgozhat (például mert a munkaköre rendeltetése folytán vasárnap is működik), a vasárnapi pótlék nem jár.

Munkaszüneti napon végzett túlóra

Munkaszüneti napra (például május 1-jére vagy karácsonyra) elrendelt túlóránál 100% bérpótlék jár. Emellett a munkavállalót a munkaszüneti napi munkavégzésért járó 100%-os pótlék is megilleti.

Pénz helyett szabadidő: mikor lehet?

Munkanapon végzett túlóránál a pótlék helyett szabadidő is adható. Ez akkor alkalmazható, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály (például kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása lehetővé teszi.

A szabadidő tartama nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál; 10 óra túlóráért tehát legalább 10 óra szabadidő jár. A szabadidő idejére a munkavállalót megilleti az alapbér arányos része.

Fontos különbség, hogy a szabadidő a pótlékot váltja ki, nem a ledolgozott órák bérét. A túlórában ledolgozott órákra járó rendes munkabért szabadidő esetén is ki kell fizetni.

Heti pihenőnapon végzett túlóránál a pótlék nem váltható ki teljes egészében szabadidővel: a másik pihenőnap biztosítása csak 50%-ra csökkenti. Munkaszüneti napi túlóránál a pótlékot ki kell fizetni.

Meddig kell kiadni a szabadidőt?

A szabadidőt vagy a helyettesítő heti pihenőnapot főszabályként legkésőbb a túlóra teljesítését követő hónapban kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a határidő a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak vége, munkaidőkereten felül végzett munka esetén pedig a következő munkaidőkeret vége. A felek kifejezett megállapodása alapján a szabadidő legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-ig is kiadható.

Ha például a munkavállaló 2026 márciusában 6 óra túlórát teljesít, és a munkaszerződése szerint pótlék helyett szabadidő jár, munkaidőkeret hiányában a 6 óra szabadidőt legkésőbb április 30-ig ki kell adni. Ha a felek erről kifejezetten, írásban megállapodnak, a kiadás 2027. december 31-ig is kitolható.

Mikor kell kifizetni a pótlékot?

A munkabért, és vele együtt a túlórapótlékot havonta, utólag kell elszámolni, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

Munkaidőkeret alkalmazásakor eltérő a helyzet. A beosztástól eltérően, az adott napon elrendelt túlóra díjazása a teljesítés hónapjában esedékes. A munkaidőkereten felüli túlóra viszont csak a keret végén állapítható meg véglegesen, mert addig a munkáltató a többletet még kompenzálhatja kevesebb beosztott munkaidővel, ezért ennek elszámolására a keretidőszak végén kerül sor.

Különleges esetek

A felek a munkaszerződésben a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlék helyett havi átalányt is megállapíthatnak. Ez nem érinti a rendkívüli munkaidő elrendelésére, korlátaira és nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A vezető állású munkavállaló munkaszerződése a munkaidőre és a díjazásra vonatkozó általános szabályoktól eltérhet, ezért nála a túlóra ellenértékét elsősorban a munkaszerződés határozza meg. Ez nem jelenti azt, hogy vezetőnek automatikusan soha nem járhat túlóra ellenértéke; a konkrét szerződést kell megvizsgálni.

Kötetlen munkarendben a munkavállaló a munkaideje beosztását legalább részben maga határozza meg, ezért a túlóra megítélése eltér az általános szabályoktól. Hogy mikor keletkezik ilyenkor rendkívüli munkaidő, az a konkrét megállapodástól és körülményektől függ, ezért mindig egyedileg kell vizsgálni.

A kollektív szerződés a túlóra díjazására a törvénytől eltérő, akár a munkavállalóra kedvezőbb szabályokat is megállapíthat.

Mire figyeljen a munkáltató?

A túlórát a munkaidő-nyilvántartásban naprakészen rögzíteni kell, és figyelemmel kell kísérni az éves túlórakeretet: alapesetben 250 óra, kollektív szerződés alapján legfeljebb 300 óra, önkéntes vállalással mindkét esetben legfeljebb 400 óra. Pótlék helyett szabadidő csak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján adható, és azt a határidőn belül ki kell adni, különben a pótlékot ki kell fizetni.

A pótlékot a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell elszámolni, munkaidőkereten felüli túlóránál a keret végén. Vasárnapi és munkaszüneti napi túlóránál ellenőrizni kell, jár-e a túlórapótlék mellett vasárnapi, illetve munkaszüneti napi pótlék is. Végül azt is meg kell vizsgálni, hogy a munkavállaló nem tartozik-e azok közé, akiknek túlóra nem vagy csak hozzájárulással rendelhető el.

Mire figyeljen a munkavállaló?

A túlóra elrendelését kérésre írásban is ki kell adni, és érdemes saját nyilvántartást is vezetni a ledolgozott túlórákról. Ha pótlék helyett szabadidő jár, annak tartama legalább a túlóra tartama, és arra az alapbér arányos része jár. A munkabér elszámolásának és a bérjegyzéknek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a túlórapótlék elszámolását is ellenőrizni tudja.

A cikk általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi esetben érdemes munkajogásszal vagy bérszámfejtővel egyeztetni.