Kiállítás lett a bányaszerencsétlenség helyén
A XII/a aknában 1978. február 16-án sújtólégrobbanás miatt 26 ember vesztette életét. Az aknát később a kimerülő széntelepek miatt az elsők között zárták be.
A hatvanas években 16 függőakna és 11 lejtakna üzemelt a településen és környékén, a létesítményeket 30 kilométeres függőpálya és 125 kilométeres bányavasút kötötte össze.
Míg a legtöbb bányászati telephelyből fennmaradt a lejtaknabejárat vagy más tereptárgy, a XII-es, vagy helyi nevén Vadorzó akna nyomtalanul szűnt meg. A társaság azonban megtalálta az aknából kifejtett szén tárolására szolgáló betonbunker falait, a létesítmény környezetét rendbe hozták, előtte koszorúzóhelyet alakítottak ki és a mintegy harminc négyzetméteres falra egy bányavágat térhatású képét készíttették el - mondta el Fekete Miklós, a Nagy Imre Társaság Tatabányai Szervezetének elnöke.
Tatabányán augusztus végére az önkormányzat civil szervezetekkel összefogva felújította a város környékén található négy megmaradt lejtakna bejáratát, az épületeken múltjukat bemutató táblákat helyeztek el.
Az ötödik megmaradt bejáratot, a XV-ös aknáét, amely rövid időre Rákosi Mátyás nevét viselte, 2009 nyarán nyom nélkül elbontotta a terület tulajdonosa, mivel ipari telekként akarta értékesíteni az ingatlant. Az aknalejárók közül ez volt az egyetlen, amely nem állt helyi védelem alatt.
A hatvanas években 16 függőakna és 11 lejtakna üzemelt a településen és környékén, a létesítményeket 30 kilométeres függőpálya és 125 kilométeres bányavasút kötötte össze.
Míg a legtöbb bányászati telephelyből fennmaradt a lejtaknabejárat vagy más tereptárgy, a XII-es, vagy helyi nevén Vadorzó akna nyomtalanul szűnt meg. A társaság azonban megtalálta az aknából kifejtett szén tárolására szolgáló betonbunker falait, a létesítmény környezetét rendbe hozták, előtte koszorúzóhelyet alakítottak ki és a mintegy harminc négyzetméteres falra egy bányavágat térhatású képét készíttették el - mondta el Fekete Miklós, a Nagy Imre Társaság Tatabányai Szervezetének elnöke.
Tatabányán augusztus végére az önkormányzat civil szervezetekkel összefogva felújította a város környékén található négy megmaradt lejtakna bejáratát, az épületeken múltjukat bemutató táblákat helyeztek el.
Az ötödik megmaradt bejáratot, a XV-ös aknáét, amely rövid időre Rákosi Mátyás nevét viselte, 2009 nyarán nyom nélkül elbontotta a terület tulajdonosa, mivel ipari telekként akarta értékesíteni az ingatlant. Az aknalejárók közül ez volt az egyetlen, amely nem állt helyi védelem alatt.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván