Már dolgozik a kormány az idegen nyelvi stratégián

Maruzsa Zoltán kifejtette: a dokumentumban szereplő intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, nagymértékben pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik.

Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a célnyelvi országokban való továbbképzések, nyári egyetemeken való részvétel támogatását, a középiskolásoknak célnyelvi területekre kirándulások szervezésének támogatását, valamint az anyanyelvi lektorok nagyobb számban való meghívását a köznevelés rendszerébe. Felvetődik a kéttanítási nyelvű képzési formában résztvevők körének bővítése, illetve várhatóak további infrastrukturális fejlesztések is.

A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegen nyelvtudásról, oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-5-ös skálán 4,38 átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából nagyon fontosnak tartják a nyelvtudást.

Kitért arra is, hogy a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma. Ez komoly előrelépés, de európai összehasonlításban olyan adat, ami további intézkedésekre ösztönöz.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az is látszik, hogy alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem a szakmának is van dolga. Megjegyezte: Magyarországon az idegen nyelvi órák száma - bármely kerettantervet néznek - 924 óra, ennek elvileg egy középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene, hogy legyen. Ennek ellenére, nem mindenki jut el arra a nyelvi szintre, ami egyébként ebből következhetne.
A felméréssel összefüggésben a jó adatok közé sorolta, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15, és azt, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók a nyelvórák.

MTI