Már érzi a válság szelét a munkaerőpiac

Novemberben 3,1 ezer főt érintő leépítést jelentettek be

Novemberben 58 munkáltató, 3,1 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. Az érintett munkavállalók száma 2,0 ezer fővel nőtt a megelőző hónaphoz képest és az év során is eddig ez a legmagasabb havi érték. Ellentétben az előzetesen jelzett leépítési szándéknyilatkozatokkal azonban a november során bejelentett létszám nem értékelhető kimagaslónak. Bár a megelőző év azonos időszakhoz viszonyítva 15 százalékos növekedést figyelhetünk meg, a két évvel ezelőtti, novemberi bejelentett létszámhoz képest idén, 46 százalékkal kisebb a bejelentett létszám. A bejelentések alapján a legtöbb munkavállalót (934 főt) a Közép-Dunántúli régióban bocsáthatják el.

Egy hónap alatt öt százalékkal emelkedett az álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a novemberi zárónapon 446,0 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest öt százalékos (21,4 ezer fős) növekedést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 6,2 százalékos (26,1 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. Az idei novemberi emelkedés valamelyest nagyobb volt, mint a novemberben megszokott, így tavaly ebben a hónapban csak 1,7 százalékkal emelkedett a nyilvántartott létszám.

Októberhez képest minden régióban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a növekedés azonban a legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúl (11,5 százalék) és Közép-Dunántúl (8,8 százalék) munkaerőpiacát érintette.

Az előző év azonos hónapjához viszonyítva Közép-Dunántúlon figyelhető meg a legkedvezőtlenebb dinamika, itt 15,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Az emelkedés a növekvő belépési és csökkenő kilépési forgalom együttes következménye. A tapasztalatok szerint a szezonális ágazatokban dolgozó munkavállalókon kívül azon álláskeresők jelentek meg nagyobb számban a munkaügyi központokban, akik eddig kölcsönzött munkaerőként dolgoztak, főként exportra termelő cégeknél. Ez arra utal, hogy a pénzügyi válság munkaerő-piaci hatásai először főként az egyes atipikus formákban dolgozókat érinthetik.

A tartósan állást keresők aránya novemberben megközelítette az egyharmadot, ami azt jelenti, hogy 142,4 ezer fő több mint egy éve folyamatosan állást keresett. Számuk növekvő tendenciájú, egy év alatt 9,3 százalékkal nőtt. Az átlagos regisztrációs idő 341 napot tett ki.

A tárgyhónapban 133,5 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra. Nagyobb részük, 70 százalékuk, járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További 148,6 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez lényegében minden harmadik álláskeresőt érinti.

Hány állást kínáltak fel a munkáltatók?

A november hónap folyamán bejelentett új álláshelyek száma 19,9 ezer darab volt, számuk októberhez képest jelentősen, annak mintegy a felére visszaesett. Idén novemberben 1,4 ezerrel kevesebb állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy évvel ezelőtt, ami 6,6 százalékos csökkenésnek felel meg.

A nem támogatott, új álláshelyek száma a megelőző hónaphoz képest 39,4 százalékos mérséklődést mutat, amely kisebb csökkenés, mint a támogatott állások esetében, ezek száma ugyanis 64 százalékkal esett vissza egy hónap alatt.
Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 45,5 ezret tettek ki, ez csaknem 15 ezerrel kevesebb közvetíthető állást jelentett novemberben, mint a megelőző hónapban. Ebből a tárgyhó végéig 21,3 ezer állás maradt betöltetlen.

A legtöbb új, nem támogatott állást Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön kínálták a munkáltatók novemberben. A nem támogatott új álláshelyek számának csökkenése a legerőteljesebben Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, és Észak-Magyarország munkaerőpiacát érintette. A csökkenéshez hozzájárult, hogy egyre kevesebb munkalehetőséget kínálnak a munkáltatók a szezonális ágazatokban és a konjunktúra-érzékeny területeken is.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 10,1 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 6,7 százalék volt november végén, változatlanul igen nagy régiók közötti szóródással. Az előbbi mutató Észak-Magyarország és Észak-Alföld esetében volt a legrosszabb (17,9 százalék, illetve 17,5 százalék), míg a legkisebb relatív mutatót Közép-Magyarországon (3,7 százalék) figyelhetjük meg. Azonban a régiókon belül is igen nagy különbségek találhatók. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,6 százalékponttal növekedett.

Az Európai Unió tagországaiban előírt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,7 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2008. augusztus-októberi időszakra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.

97 ezer fő vett részt különböző aktív foglalkoztatási programokban

Szeptemberben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma 13,5 százalékkal (11,5 ezer fővel) emelkedett augusztushoz képest. A hónap folyamán összesen 97 ezer fő részesült valamilyen aktív foglalkoztatási eszköz-támogatásban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva szintén jelentősen nőtt az aktív eszközökben érintettek létszáma, idén mintegy 9,6 ezer fővel magasabb ez a létszám. Különösen a képzésekben résztvevők száma emelkedett - többek között az uniós források növekvő felhasználása miatt -, idén szeptemberben 55,9 százalékkal többen vettek részt munkaerő-piaci képzésben, mint egy évvel korábban.