Mégsem lesz munkaszüneti nap december 24-e?
Nem gyűlt össze a szükséges, jogszabályban rögzített számú érvényes aláírás a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében kezdeményezett népszavazáshoz; az összegyűjtött mintegy 66,5 ezer aláírást a kezdeményező Bíró Zoltán adta le a Nemzeti Választási Irodának (NVI) - írja az MTI.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június 6-án hitelesítette a népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét. A határozat ellen azonban a Kúriához fordultak, amely július 11-én a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, így a hitelesítés jogerőre emelkedett.
A hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?" A Bíró Zoltán által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése augusztus 1-jén kezdődött, és a jogszabály előírása alapján november 28-án 16 óráig tartott.
A jogszabály szerint ha az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló idő alatt sikerül összegyűjteni kétszázezer érvényes aláírást, akkor az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást. Ha az aláírások száma százezer és kétszázezer között van, akkor a parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást.
Bíró Zoltán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: leadta az aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának, az íveken mintegy 66,5 ezer aláírás szerepel, így - írta - a törvényhozásnak ezzel nincs feladata. Megjegyezte: a gyűjtésben részt vállaló Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vasas Szakszervezetek 34 ezer, az MSZP csaknem 27 ezer, a Párbeszéd pedig több mint kétezer aláírást gyűjtött.
Bíró Zoltán hozzátette, bízik abban, hogy a jogalkotó figyelembe veszi az emberek akaratát, hiszen - jegyezte meg - egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a válaszolók 96 százaléka egyetért azzal, hogy december 24-e legyen munkaszünet. Mint írta, meggyőződése szerint az aláírásgyűjtés viszonylagos sikertelenségének oka a jogszabályi környezetben keresendő. A népszavazási törvény szerint ugyanis az aláírásgyűjtő íveket az NVI bocsátja a kezdeményező rendelkezésére, akinek azokkal el kell számolnia, és minden hiányzó ív után ezer forint bírságot szabnak ki. Ez sokakat elriasztott attól, hogy közreműködjenek, mert - egyébként érthető módon - nem akartak anyagi felelősséget vállalni - tette hozzá.
Megjegyezte: 176 ívvel nem tudott elszámolni, ezért 176 ezer forintos bírságot fog kapni, ami miatt alkotmányjogi panaszt nyújt be. Meggyőződése szerint a jelenlegi szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza alkotmányos alapjogát, a népszavazáshoz való jog gyakorlását - mondta.
MTI
A hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?" A Bíró Zoltán által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése augusztus 1-jén kezdődött, és a jogszabály előírása alapján november 28-án 16 óráig tartott.
A jogszabály szerint ha az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló idő alatt sikerül összegyűjteni kétszázezer érvényes aláírást, akkor az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást. Ha az aláírások száma százezer és kétszázezer között van, akkor a parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást.
Bíró Zoltán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: leadta az aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának, az íveken mintegy 66,5 ezer aláírás szerepel, így - írta - a törvényhozásnak ezzel nincs feladata. Megjegyezte: a gyűjtésben részt vállaló Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vasas Szakszervezetek 34 ezer, az MSZP csaknem 27 ezer, a Párbeszéd pedig több mint kétezer aláírást gyűjtött.
Bíró Zoltán hozzátette, bízik abban, hogy a jogalkotó figyelembe veszi az emberek akaratát, hiszen - jegyezte meg - egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a válaszolók 96 százaléka egyetért azzal, hogy december 24-e legyen munkaszünet. Mint írta, meggyőződése szerint az aláírásgyűjtés viszonylagos sikertelenségének oka a jogszabályi környezetben keresendő. A népszavazási törvény szerint ugyanis az aláírásgyűjtő íveket az NVI bocsátja a kezdeményező rendelkezésére, akinek azokkal el kell számolnia, és minden hiányzó ív után ezer forint bírságot szabnak ki. Ez sokakat elriasztott attól, hogy közreműködjenek, mert - egyébként érthető módon - nem akartak anyagi felelősséget vállalni - tette hozzá.
Megjegyezte: 176 ívvel nem tudott elszámolni, ezért 176 ezer forintos bírságot fog kapni, ami miatt alkotmányjogi panaszt nyújt be. Meggyőződése szerint a jelenlegi szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza alkotmányos alapjogát, a népszavazáshoz való jog gyakorlását - mondta.
MTI
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon