Mi számít diák foglalkoztatásnál rendszeres jövedelemnek?

A családok támogatásáról szóló törvény értelmében iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosult a szülő azon gyermekre / fiatal felnőttre tekintettel, aki még közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti. Amennyiben azonban a 18. életévét betöltött személy 3 hónapot meghaladóan rendszeres jövedelemmel, azaz a minimálbért meghaladó jövedelemmel rendelkezik, a 4. hónaptól a rá tekintettel folyósított családi pótlékot szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Az Ön által leírt esetet tekintve: amennyiben az érintett a közoktatásban befejezi tanulmányait, leérettségizik vagy a 20. életévét betölti (annak ellenére is, hogy tanulmányait még nem fejezete be) a szülő rá tekintettel már nem jogosult a családi pótlékra. Fontos, hogy a családi pótlék folyósításának időtartama alatt, mindaddig tehát, amíg a gyermek a középiskolai tanulmányait befejezi vagy a 20. életévét betölti, folytathat keresőtevékenységet pl.: diákmunka, azonban ha - 18 év feletti személy esetén - a jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér összegét, a részére folyósított családi pótlékot szüneteltetni kell. Mivel az Ön által foglalkoztatott diák jövedelme havi szinten nem éri el a minimálbér összegét (hiszen a gyermeknek feltehetően a minimálbér egynegyedének megfelelő keresete van), a családi pótlékot nem szüneteltetik, hanem változatlan formában folyósítják.

Családi adókedvezmény tekintetében is érvényes az Ön által említett keresőtevékenységi korlátozó szabály. A családi adókedvezmény alapja a családi pótlék, ami azt jelenti, hogy arra tekintettel érvényesíthet a jogosult családi adókedvezményt, akire tekintettel családi pótlékra is jogosult. A családi adókedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül az a gyermek, akire tekintettel családi pótlékot még folyósítanak, azaz a fentiek értelmében, aki középiskolai tanulmányokat folytat, de ekkor is maximum annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti. Ezután ő már nem kedvezményezett eltartottként, hanem eltartottként vehető figyelembe mindaddig, amíg (20. életévének betöltése esetén) köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres, azaz legalább három egymást követő hónapban keletkezett, a mindenkori havi minimálbér összegét meghaladó jövedelemmel nem rendelkezik.
Amennyiben ezt az összeget meghaladó keresete van, továbbiakban ő a családi adókedvezmény tekintetében eltartottként sem vehető figyelembe.

Összefoglalva tehát az Ön alkalmazottja mindaddig, amíg középiskolai tanulmányait be nem fejezi, jogosult családi pótlékra annak ellenére, hogy rendszeres jövedelemmel rendelkezik és eddig az időpontig ő a családi adókedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül. Miután azonban befejezte középiskolai tanulmányait, már nem jogosult családi pótlékra, azonban a családi adókedvezmény szempontjából eltartottként (nem kedvezményezett eltartottként) továbbra is figyelembe vehető. Amennyiben ekkor folytat már rendszeres jövedelemmel járó keresőtevékenységet, azaz három egymást követő hónapban a jövedelme a mindenkori minimálbér szintjét eléri vagy meghaladja, eltartottként sem vehető már figyelembe és rá tekintettel családi adókedvezmény sem érvényesíthető. Mindaddig azonban, amíg a gyermek jövedelme nem éri el a minimálbért (három egymást követő hónapban), addig a családi kedvezmény rá tekintettel az általános szabályok szerint érvényesíthető.