Question 1

Sok ellentmondó információt olvastam arról, hogy vasárnapi bérpótlék jár-e készenléti jellegű munkakör (vagyonőr) esetén. A Munka Törvénykönyve szerint és az én értelmezésem szerint jár a bérpótlék, de szeretném ezt biztosan is tudni.

Accepted Answer

A készenléti jellegű munkakör önmagában nem szünteti meg a vasárnapi pótlékot. Ha vasárnap munkát végez, akkor a vasárnapi pótlék szabálya az irányadó (50% pótlék). Ha vasárnap csak készenlétben van, akkor a készenlétre járó pótlék az alkalmazandó (20% pótlék).

Question 2

Jelenlegi munkáltatómnál 2020 óta áll fenn a munkaviszonyom, a munkaszerződésemben 30 napos felmondási idő szerepel. A munkáltatóm most egy megállapodást szeretne velem aláíratni, amely a felmondási időt 1 hónapról 2 hónapra módosítaná. Szeretném megkérdezni, hogy ez jogszerű-e, van-e jogom megtagadni az aláírást, és ha megtagadom, milyen hátránnyal járhat ez számomra?

Accepted Answer

A munkaszerződés közös megegyezéssel módosítható, így az aláírás megtagadható. Az aláírás megtagadása miatt hátrányos jogkövetkezmény nem érheti, erre hivatkozással álláspontom szerint a felmondást sem lehet indokolni, mivel az akár szankciós jellegű felmondásnak is minősíthető.

Question 3

Egyedül nevelek egy 14 éves fiút, és 2026. április 13-án álltam munkába. Szeretném megkérdezni, hogy a 2026-os évre 2 nap pótszabadság jár-e nekem a gyermekem után, vagy csak időarányosan 1 nap.

Accepted Answer

A teljes évre: 2 munkanap járna, de 2026-ban, évközi munkakezdés miatt nem a teljes 2 nap jár automatikusan, hanem annak arányos része. A gyakorlatban ez kb. 1 napnak felelhet meg, de a pontos napi érték a munkaidő- és szabadság-nyilvántartás szerint számolandó.

Question 4

Szeretném megkérdezni, hogy 1 év táppénz igénybevétele után kötelező-e a leszázalékolás, vagy a táppénz folyósítása megszakítható-e éves szabadsággal. A férjem körülbelül 1 év 3 hónap elteltével válik újra munkaképessé.

Accepted Answer

A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, és ha ez megszűnik, akkor onnantól már nem táppénz, hanem a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint lehet szó szabadságról, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló 7 nappal rendelkezik, a többit a munkáltató adja ki, ez pedig szabadság címén történő mentesülés a munkaviszony alól, ami keresőképességet feltételez. Önmagában attól, hogy valaki 1 évig táppénzen van, még nem „kötelező a leszázalékolás”.

Question 5

Gyermekünk 1,5 éves korában a feleségemmel szerepet cseréltünk: ő visszament dolgozni, én pedig GYES-re mentem. Ebben az esetben engem is megillet a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság?

Accepted Answer

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életévéig jogosult fizetés nélküli szabadságra a gyermek gondozása céljából, és ezt a munkáltatónak a kért időpontban ki kell adnia. A szabadság számítása szempontjából a törvény külön kezeli ezt az időszakot: a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött időnek minősül. Ez azt jelenti, hogy erre az időre szabadság is jár, tehát nem „esik ki” teljesen a szabadságszámításból.

Question 6

Szeretném megkérdezni, hogy vidékről Budapestre bejáró munkavállalóként, mivel már a felmondási időmet töltöm, és mindössze még öt munkanapom van hátra, nem éri meg számomra országbérletet vásárolni, hiszen a munkáltató azt csak időarányosan térítené meg. Ebben az esetben a vonatjegyen felül a BKK-jegy 86%-os térítésére is jogosult vagyok?

Accepted Answer

Igen, a BKK-szakasz is lehet megtérítendő, de nem automatikusan minden esetben, hanem akkor, ha az a munkába járás része a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint. A rendelet szerint a munkáltató a munkába járás költségét a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-áig köteles megtéríteni, és a „munkába járás” fogalmába bizonyos esetekben a helyi közösségi közlekedés is beletartozik. A felmondási idő ezt önmagában nem zárja ki.

Question 7

44%-os egészségkárosodást állapítottak meg nálam, azonban mivel jelenleg nem végzek munkát, ellátásra nem vagyok jogosult. Szeretném megkérdezni, hogy hol tudnak ilyen mértékű egészségkárosodással élő személyeket foglalkoztatni?

Accepted Answer

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása terén több olyan civil szervezet és munkaerőpiaci szolgáltató működik Magyarországon, amelyek kifejezetten segítik az érintettek elhelyezkedését, akár mentális betegséggel élők esetében is. Ezek a szervezetek nemcsak álláslehetőségeket kínálnak, hanem támogatást nyújtanak a felkészülésben és a munkahelyi beilleszkedésben is. Érdemes felvenni a kapcsolatot például az alábbi szervezetekkel: Salva Vita Alapítvány Kézenfogva Alapítvány Motiváció Alapítvány Prohuman Zrt. Ezek a szervezetek segíthetnek megfelelő, a fia állapotához illeszkedő munkalehetőséget találni. Emellett javaslom az „Érték vagy!” állásportál használatát is, ahol kifejezetten megváltozott munkaképességű álláskeresők számára kínálnak lehetőségeket.

Question 8

Részmunkaidőben dolgozom kórházban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, heti 32 órában, hétfőtől-csütörtökig, napi 8 órában. A kórház gyakorlata, hogy ha egész héten szabadságon vagyok (hétfő-csütörtök), akkor a 4 nap helyett 5 nap szabadságot ír ki. Ha 1-2 napra megyek szabadságra, akkor gyakran plusz egy nap szabadságot kell kivennem (de nem minden esetben). Helyes ez a gyakorlat?

Accepted Answer

Az Mt. 122. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban a részmunkaidőben a szabadságot nem a napi óraszámhoz, hanem a munkában töltött időhöz igazodó szabályok szerint kell megállapítani. A kiadás módja tehát főszabály szerint azonos: a munkáltató az esedékesség évében, a beosztás szerinti munkanapokra adja ki a szabadságot, a részmunkaidő ténye a gyakorlatban a szabadság kiadásának általános szabályait nem módosítja.

Question 9

Rokkant nyugdíjas vagyok, 60%-os leszázalékolással, véglegesen megállapított rokkantsági fokozattal. Szeretném megkérdezni, hogy kiváltható-e a KATA?

Accepted Answer

Igen.

Question 10

Nyolc órás munkaidőben jogszerű-e, hogy ugyanannál a munkáltatónál az egyik munkarendben (műszakos) a fél óra szünetből csak 15 percet, a másikban (irodai) a teljes fél órát kell ledolgozni. Egy középvezetőnek, akit munkaidején kívül (16:00–7:30) eszkalációs folyamat keretében értesíthetnek és intézkednie kell, jár-e készenléti vagy ügyeleti díj?

Accepted Answer

munkaközi szünet főszabály szerint nem számít bele a munkaidőbe, kivéve a készenléti jellegű munkaköröket (Mt. 86. § (3) a)). Ha a beosztás szerinti napi munkaidő meghaladja a hat órát, húsz perc, ha a kilenc órát, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani (Mt. 103. § (1) a)-b)). A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni (Mt. 103. § (4)). Az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani. A beosztás szerinti napi munkaidején kívül a munkavállaló rendelkezésre állásra kötelezhető (Mt. 110. § (1)). A rendelkezésre állás során a munkavállaló köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni (Mt. 110. § (3)). Amennyiben a munkáltató meghatározza a rendelkezésre állás helyét, az ügyeletnek, egyébként készenlétnek minősül (Mt. 110. § (4)). Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek számít (Mt. 107. § d)). Készenlét esetén húsz, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár (Mt. 144. § (1)). Ha ügyelet alatt munkavégzés is történik, a 139-143. § szerinti bérpótlék jár (Mt. 144. § (2)). Ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár (Mt. 144. § (3)). A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni (Mt. 108. § (1)). A munkaközi szünet "ledolgoztatása" a jogszabály alapján nem értelmezhető, mivel a szünet definíció szerint nem munkaidő. Ha a munkavállaló a szünet ideje alatt munkát végez, az rendkívüli munkaidőnek minősülhet. Az eltérő szabályok megállapítása munkakörök szerint csak a munkavállaló javára lehetséges, figyelemmel az egyenlő bánásmód elvére. A "középvezető" pozíció nem feltétlenül azonos a Munka Törvénykönyvében meghatározott "vezető állású munkavállaló" fogalmával, amelyre speciális szabályok vonatkoznak (Mt. 208. § (1)-(2)), a középvezető fogalmát az Mt. ugyanis nem ismeri, ez egy belső struktúra része lehet. A vezető állású munkavállaló esetében az alapbér mértéke is döntő lehet (Mt. 208. § (2)). Egy adott munkáltatónál a napi munkaközi szünet ledolgoztatása, valamint a munkakörök közötti eltérő "ledolgozási kötelezettség" megállapítása a munkavállalók hátrányára jogszerűtlen. A munkaidőn kívüli értesítési és intézkedési kötelezettség (azaz rendelkezésre állás és munkavégzés) esetén a középvezetőnek bérpótlék, illetve rendkívüli munkaidőre járó díjazás jár.

Question 11

8 éve vagyok a cégnél mint anyagmozgató segédmunkás. 2019 óta targoncázom és azóta is ebben a munkakörben vagyok. Jár e-végkielégítés, ha felmondok azonnali hatállyal?

Accepted Answer

A végkielégítésre való jogosultság főszabály szerint az alábbi esetekben áll fenn (Mt. 77. § (1) a)–c)): a munkáltató általi felmondás, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkaviszony egyéb okból történő megszűnése, amennyiben a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. (Mt. 77. § (5) b)) Azonnali hatályú felmondás A munkavállaló azonnali hatályú felmondással csak akkor szüntetheti meg munkaviszonyát, ha (Mt. 78. § (1) a)–b)): a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Amennyiben az azonnali hatályú felmondás jogszerű, a munkavállaló jogosult a végkielégítésre. (Mt. 78. § (3))

Question 12

A végzettségem megszerzése után 2 évig vagyok köteles fenntartani a munkaviszonyt, abból már 1,25-öt töltöttem le. Munkahelyemmel kötött tanulmányi szerződésemben a visszafizetendő támogatás konkrétan meg van határozva: elméleti képzés díja + gyakorlati idő + 5 nap tanulási szabadság. A HR mégis a képzés óta kapott munkabéremet is visszakövetelné felmondás esetén. Jogosan teheti ezt?

Accepted Answer

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig fenntartja munkaviszonyát. (Mt. 229. § (1)) Amennyiben a munkavállaló megszegi a tanulmányi szerződésben foglaltakat, a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. (Mt. 229. § (6)) A kérdésben említett munkaszerződés alapján a "ténylegesen nyújtott támogatás" konkrétan meghatározott elemekből áll: elméleti képzés díja, gyakorlati idő és öt nap tanulási szabadság. A normaszöveg értelmében a visszakövetelhető összeg a szerződésben meghatározott támogatásra korlátozódik. A munkabér a munkavégzés ellenértéke, és amennyiben a szerződés kifejezetten nem sorolja fel a visszatérítendő támogatás elemei között a képzés kezdete óta kapott fizetést, az a szerződés szerinti támogatásnak nem minősül, és a munkáltató nem követelheti vissza, de ennek megítéléséhez a szerződés szövegének ismerete lenne szükséges.

Question 13

Jelenleg dolgozom, de ha táppénzre megyek, a távollétem ideje alatt felmondhatja-e a munkáltató a munkaszerződésemet?

Accepted Answer

Igen, táppénz alatt is közölhető a felmondás, azonban az abban foglaltak csak a táppénz lejártát követő napon hatályosulnak.

Question 14

Folyamatos, 12 órás munkarendben dolgozó órabéres munkavállaló vagyok. Amennyiben egy munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik, és az számomra pihenőnap, köteles-e a munkáltató erre az ünnepnapra munkabért fizetni?

Accepted Answer

Az Mt. 146. § (1) bekezdés d) pontja alapján órabéres munkavállalót távolléti díj illeti meg a munkaszüneti nap tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaszüneti nap olyan napra esik, amelyen az ön beosztása szerint egyébként dolgoznia kellett volna, akkor erre a kieső időre távolléti díj jár önnek. A munkaszüneti napok pontos listáját az Mt. 102. § (1) bekezdése rögzíti (például január 1., március 15. vagy december 25-26.). Amennyiben egy munkaszüneti nap vasárnapra esik, a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell alkalmazni. (Mt. 102. § (4)) Ha a munkaszüneti nap olyan napra esik, amely az ön beosztása szerinti pihenőnapja (akár szombat, vasárnap, vagy a folyamatos 12 órás munkarendből adódó más nap), és ezen a napon egyébként sem lett volna munkavégzési kötelezettsége, akkor ezen jogszabályi rendelkezés alapján nem jár távolléti díj, mivel a munkaszüneti nap nem eredményezte a teljesítendő munkaidő csökkenését. A távolléti díj ugyanis a kieső, elmaradó munkabér pótlására szolgál. Órabéres munkavállalóként tehát a munkaszüneti nap díjazása csak akkor illeti meg, ha a munkaszüneti nap egy olyan napra esik, amely egyébként az Ön beosztása szerinti munkanapja lett volna, és így emiatt csökken a ledolgozható munkaideje. Ha a munkaszüneti nap egybeesik az Ön pihenőnapjával, akkor ezen a jogszabályi alapon nem jár díjazás.

Question 15

Cégünknél éves munkaidőkeretben, 12 órás 4 műszakos rendben dolgozóknál a betegszabadság miatt utólag elveszik az év elején meghatározott „mobil pihenőnapokat”. A nappalos (8 órás) dolgozóktól nem vonnak el napokat. Kérdés, hogy ez jogszerű-e, illetve nem növeli-e így az éves munkaidőkeretet, ami túlóra kifizetési kötelezettséget jelentene.

Accepted Answer

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a munkáltató munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt [Mt. 93. § (1)]. Több műszakos tevékenység esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet [Mt. 94. § (2) b); 90. § b)]. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapításakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni [Mt. 93. § (3)]. Ez azt jelenti, hogy a betegszabadságon töltött napok nem teremtenek olyan hiányt, amelyet utólag, pihenőnapok elvonásával kellene pótolni.A munkavállalónak naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár, amelynek tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult [Mt. 126. § (1); 146. § (3)]. Hetenként két pihenőnapot, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot, a több műszakos munkavállalók számára pedig havonta legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani [Mt. 105. § (1)-(3) b)]. Ha a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérően, például korábban pihenőnapnak kijelölt napon végez munkát, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a)], és bérpótlék illeti meg [Mt. 143. § (2) a)]. A munkaviszonnyal kapcsolatosan az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1)]. A munkáltató nem jár el jogszerűen, amikor a betegszabadság miatt elvonja vagy "elszedi" a munkavállalók mobil pihenőnapjait. A betegszabadságon töltött idő nem csökkenti a munkaidőkeretbe beszámítható elvégzendő munkaidőt, és pihenőnapok elvonásával történő "pótlása" nem jogszerű. Amennyiben a munkavállalók pihenőnapjaikon dolgoznak, az rendkívüli munkaidőnek minősül, és a jogszabályban előírt bérpótlék megfizetése kötelező. A műszakos és a nappali beosztású munkavállalók eltérő kezelése az egyenlő bánásmód megsértését is felvetheti, ha nincs objektív, a jogszabálynak megfelelő indoka.

Question 16

Nagy fokú munkahelyi stressz és kimerülés miatt a háziorvosom táppénzre vett (60%). Korábban jelentkeztem egy felnőttképzési tanfolyamra, a képzés napja és az aznapi vizsga beleesik a tervezett táppénzbe. A tanfolyam elvégzését, mely egyébként hétvégi napra esik, nem élem meg teherként, szeretnék rá elmenni, a háziorvosom nem korlátozta a kijárásomat. Jogilag ez ütközhet-e akadályba?

Accepted Answer

Igen, tekintettel arra, hogy a betegszabadság keresőképtelenségi ok és ha kiderül, hogy egy tanfolyam elvégzésére alkalmas állapotúnak találta magát az orvosi javaslat ellenére, de munkát viszont nem végez, fennáll annak a lehetősége, hogy az ellátás igénybevételét jogosulatlannak minősítsék, továbbá felmerülhet a munkáltató részéről a munkavállalói kötelezettségszegés miatt joghátrány - akár felmondás - alkalmazásának lehetősége is.

Question 17

A munkahelyem a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó minisztérium. Egy dolgozó 2020. október 1-jétől 2023. március 31-ig GYES-en volt az első gyermekével, miközben a második gyermeke 2023. március 1-jén megszületett. A kolléganő 2025. február 1-jén tért vissza aktív állományba. A 2023-as évre jár-e a második gyermek után a 4 nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?

Accepted Answer

Az Mt. 118. § (1) alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a jogszabály időarányosságot nem említ. A 118/A. § szerint a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, melynek feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A 121. § (1) kimondja, hogy a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – a szabadság arányos része jár, ez megfordítva tehát azt jelenti, hogy az apasági és a szülői szabadságot szintén nem időarányosan kell számolni.

Question 18

Jár-e nekem, illetve férjemnek temetési szabadság, ha a férjem apukájának a testvére az elhalálozott?

Accepted Answer

Az Mt. 55. § (1) bekezdés f) alapján a munkavállaló a hozzátartozója halálakor két munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A hozzátartozó fogalmát a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja adja meg, eszerint hozzátartozó a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Ez alapján egyikőjük részére sem jár a rendkívüli szabadság.

Question 19

A jelenlegi munkahelyemen strukturális változás miatt négy azonos pozícióból egy marad meg. Nem én kaptam meg a pozíciót, és a továbbiakban új szerződés, új pozíció vagy közös megegyezés jöhet szóba. Ha a közös megegyezés mellett döntök, akkor a két hónapos felmondási idő megszűnik, és a cég kifizeti számomra a két hónapot? Vagy mindenképpen biztosítaniuk kell a két hónapnyi munkalehetőséget?

Accepted Answer

Közös megegyezés esetén, ahogyan a megnevezés is mutatja, a felek közös megállapodása az irányadó. A - különböző időtartamú - felmondási idő az Mt. alapján a munkavállalói vagy munkáltatói felmondás esetén számítandó, a közös megegyezésnél ilyen előírás nincs, a felek megállapodása dönt.

Question 20

A jelenlegi munkahelyemen strukturális változás miatt négy azonos pozícióból egy marad meg. Nem én kaptam meg a pozíciót, és a továbbiakban új szerződés, új pozíció vagy közös megegyezés jöhet szóba. Ha a közös megegyezés mellett döntök, akkor a két hónapos felmondási idő megszűnik, és a cég kifizeti számomra a két hónapot? Vagy mindenképpen biztosítaniuk kell a két hónapnyi munkalehetőséget?

Accepted Answer

Közös megegyezés esetén, ahogyan a megnevezés is mutatja, a felek közös megállapodása az irányadó. A - különböző időtartamú - felmondási idő az Mt. alapján a munkavállalói vagy munkáltatói felmondás esetén számítandó, a közös megegyezésnél ilyen előírás nincs, a felek megállapodása dönt.

Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Megváltozott munkaképesség kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Megváltozott munkaképesség kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Cafeteria szakértő - Fata László

Kappel Katalin: pszichológus, tanácsadó, Diversity and Inclusion szakértő

Munkajogi szakértő: Dr. Andirkó Balázs István LL.M.

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló