Question 1

44%-os egészségkárosodást állapítottak meg nálam, azonban mivel jelenleg nem végzek munkát, ellátásra nem vagyok jogosult. Szeretném megkérdezni, hogy hol tudnak ilyen mértékű egészségkárosodással élő személyeket foglalkoztatni?

Accepted Answer

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása terén több olyan civil szervezet és munkaerőpiaci szolgáltató működik Magyarországon, amelyek kifejezetten segítik az érintettek elhelyezkedését, akár mentális betegséggel élők esetében is. Ezek a szervezetek nemcsak álláslehetőségeket kínálnak, hanem támogatást nyújtanak a felkészülésben és a munkahelyi beilleszkedésben is. Érdemes felvenni a kapcsolatot például az alábbi szervezetekkel: Salva Vita Alapítvány Kézenfogva Alapítvány Motiváció Alapítvány Prohuman Zrt. Ezek a szervezetek segíthetnek megfelelő, a fia állapotához illeszkedő munkalehetőséget találni. Emellett javaslom az „Érték vagy!” állásportál használatát is, ahol kifejezetten megváltozott munkaképességű álláskeresők számára kínálnak lehetőségeket.

Question 2

Részmunkaidőben dolgozom kórházban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, heti 32 órában, hétfőtől-csütörtökig, napi 8 órában. A kórház gyakorlata, hogy ha egész héten szabadságon vagyok (hétfő-csütörtök), akkor a 4 nap helyett 5 nap szabadságot ír ki. Ha 1-2 napra megyek szabadságra, akkor gyakran plusz egy nap szabadságot kell kivennem (de nem minden esetben). Helyes ez a gyakorlat?

Accepted Answer

Az Mt. 122. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban a részmunkaidőben a szabadságot nem a napi óraszámhoz, hanem a munkában töltött időhöz igazodó szabályok szerint kell megállapítani. A kiadás módja tehát főszabály szerint azonos: a munkáltató az esedékesség évében, a beosztás szerinti munkanapokra adja ki a szabadságot, a részmunkaidő ténye a gyakorlatban a szabadság kiadásának általános szabályait nem módosítja.

Question 3

Rokkant nyugdíjas vagyok, 60%-os leszázalékolással, véglegesen megállapított rokkantsági fokozattal. Szeretném megkérdezni, hogy kiváltható-e a KATA?

Accepted Answer

Igen.

Question 4

Nyolc órás munkaidőben jogszerű-e, hogy ugyanannál a munkáltatónál az egyik munkarendben (műszakos) a fél óra szünetből csak 15 percet, a másikban (irodai) a teljes fél órát kell ledolgozni. Egy középvezetőnek, akit munkaidején kívül (16:00–7:30) eszkalációs folyamat keretében értesíthetnek és intézkednie kell, jár-e készenléti vagy ügyeleti díj?

Accepted Answer

munkaközi szünet főszabály szerint nem számít bele a munkaidőbe, kivéve a készenléti jellegű munkaköröket (Mt. 86. § (3) a)). Ha a beosztás szerinti napi munkaidő meghaladja a hat órát, húsz perc, ha a kilenc órát, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani (Mt. 103. § (1) a)-b)). A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni (Mt. 103. § (4)). Az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani. A beosztás szerinti napi munkaidején kívül a munkavállaló rendelkezésre állásra kötelezhető (Mt. 110. § (1)). A rendelkezésre állás során a munkavállaló köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni (Mt. 110. § (3)). Amennyiben a munkáltató meghatározza a rendelkezésre állás helyét, az ügyeletnek, egyébként készenlétnek minősül (Mt. 110. § (4)). Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek számít (Mt. 107. § d)). Készenlét esetén húsz, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár (Mt. 144. § (1)). Ha ügyelet alatt munkavégzés is történik, a 139-143. § szerinti bérpótlék jár (Mt. 144. § (2)). Ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár (Mt. 144. § (3)). A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni (Mt. 108. § (1)). A munkaközi szünet "ledolgoztatása" a jogszabály alapján nem értelmezhető, mivel a szünet definíció szerint nem munkaidő. Ha a munkavállaló a szünet ideje alatt munkát végez, az rendkívüli munkaidőnek minősülhet. Az eltérő szabályok megállapítása munkakörök szerint csak a munkavállaló javára lehetséges, figyelemmel az egyenlő bánásmód elvére. A "középvezető" pozíció nem feltétlenül azonos a Munka Törvénykönyvében meghatározott "vezető állású munkavállaló" fogalmával, amelyre speciális szabályok vonatkoznak (Mt. 208. § (1)-(2)), a középvezető fogalmát az Mt. ugyanis nem ismeri, ez egy belső struktúra része lehet. A vezető állású munkavállaló esetében az alapbér mértéke is döntő lehet (Mt. 208. § (2)). Egy adott munkáltatónál a napi munkaközi szünet ledolgoztatása, valamint a munkakörök közötti eltérő "ledolgozási kötelezettség" megállapítása a munkavállalók hátrányára jogszerűtlen. A munkaidőn kívüli értesítési és intézkedési kötelezettség (azaz rendelkezésre állás és munkavégzés) esetén a középvezetőnek bérpótlék, illetve rendkívüli munkaidőre járó díjazás jár.

Question 5

8 éve vagyok a cégnél mint anyagmozgató segédmunkás. 2019 óta targoncázom és azóta is ebben a munkakörben vagyok. Jár e-végkielégítés, ha felmondok azonnali hatállyal?

Accepted Answer

A végkielégítésre való jogosultság főszabály szerint az alábbi esetekben áll fenn (Mt. 77. § (1) a)–c)): a munkáltató általi felmondás, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkaviszony egyéb okból történő megszűnése, amennyiben a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. (Mt. 77. § (5) b)) Azonnali hatályú felmondás A munkavállaló azonnali hatályú felmondással csak akkor szüntetheti meg munkaviszonyát, ha (Mt. 78. § (1) a)–b)): a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Amennyiben az azonnali hatályú felmondás jogszerű, a munkavállaló jogosult a végkielégítésre. (Mt. 78. § (3))

Question 6

A végzettségem megszerzése után 2 évig vagyok köteles fenntartani a munkaviszonyt, abból már 1,25-öt töltöttem le. Munkahelyemmel kötött tanulmányi szerződésemben a visszafizetendő támogatás konkrétan meg van határozva: elméleti képzés díja + gyakorlati idő + 5 nap tanulási szabadság. A HR mégis a képzés óta kapott munkabéremet is visszakövetelné felmondás esetén. Jogosan teheti ezt?

Accepted Answer

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig fenntartja munkaviszonyát. (Mt. 229. § (1)) Amennyiben a munkavállaló megszegi a tanulmányi szerződésben foglaltakat, a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. (Mt. 229. § (6)) A kérdésben említett munkaszerződés alapján a "ténylegesen nyújtott támogatás" konkrétan meghatározott elemekből áll: elméleti képzés díja, gyakorlati idő és öt nap tanulási szabadság. A normaszöveg értelmében a visszakövetelhető összeg a szerződésben meghatározott támogatásra korlátozódik. A munkabér a munkavégzés ellenértéke, és amennyiben a szerződés kifejezetten nem sorolja fel a visszatérítendő támogatás elemei között a képzés kezdete óta kapott fizetést, az a szerződés szerinti támogatásnak nem minősül, és a munkáltató nem követelheti vissza, de ennek megítéléséhez a szerződés szövegének ismerete lenne szükséges.

Question 7

Jelenleg dolgozom, de ha táppénzre megyek, a távollétem ideje alatt felmondhatja-e a munkáltató a munkaszerződésemet?

Accepted Answer

Igen, táppénz alatt is közölhető a felmondás, azonban az abban foglaltak csak a táppénz lejártát követő napon hatályosulnak.

Question 8

Folyamatos, 12 órás munkarendben dolgozó órabéres munkavállaló vagyok. Amennyiben egy munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik, és az számomra pihenőnap, köteles-e a munkáltató erre az ünnepnapra munkabért fizetni?

Accepted Answer

Az Mt. 146. § (1) bekezdés d) pontja alapján órabéres munkavállalót távolléti díj illeti meg a munkaszüneti nap tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaszüneti nap olyan napra esik, amelyen az ön beosztása szerint egyébként dolgoznia kellett volna, akkor erre a kieső időre távolléti díj jár önnek. A munkaszüneti napok pontos listáját az Mt. 102. § (1) bekezdése rögzíti (például január 1., március 15. vagy december 25-26.). Amennyiben egy munkaszüneti nap vasárnapra esik, a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell alkalmazni. (Mt. 102. § (4)) Ha a munkaszüneti nap olyan napra esik, amely az ön beosztása szerinti pihenőnapja (akár szombat, vasárnap, vagy a folyamatos 12 órás munkarendből adódó más nap), és ezen a napon egyébként sem lett volna munkavégzési kötelezettsége, akkor ezen jogszabályi rendelkezés alapján nem jár távolléti díj, mivel a munkaszüneti nap nem eredményezte a teljesítendő munkaidő csökkenését. A távolléti díj ugyanis a kieső, elmaradó munkabér pótlására szolgál. Órabéres munkavállalóként tehát a munkaszüneti nap díjazása csak akkor illeti meg, ha a munkaszüneti nap egy olyan napra esik, amely egyébként az Ön beosztása szerinti munkanapja lett volna, és így emiatt csökken a ledolgozható munkaideje. Ha a munkaszüneti nap egybeesik az Ön pihenőnapjával, akkor ezen a jogszabályi alapon nem jár díjazás.

Question 9

Cégünknél éves munkaidőkeretben, 12 órás 4 műszakos rendben dolgozóknál a betegszabadság miatt utólag elveszik az év elején meghatározott „mobil pihenőnapokat”. A nappalos (8 órás) dolgozóktól nem vonnak el napokat. Kérdés, hogy ez jogszerű-e, illetve nem növeli-e így az éves munkaidőkeretet, ami túlóra kifizetési kötelezettséget jelentene.

Accepted Answer

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a munkáltató munkaidőkeretben is meghatározhatja a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt [Mt. 93. § (1)]. Több műszakos tevékenység esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet [Mt. 94. § (2) b); 90. § b)]. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapításakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni [Mt. 93. § (3)]. Ez azt jelenti, hogy a betegszabadságon töltött napok nem teremtenek olyan hiányt, amelyet utólag, pihenőnapok elvonásával kellene pótolni.A munkavállalónak naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár, amelynek tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult [Mt. 126. § (1); 146. § (3)]. Hetenként két pihenőnapot, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot, a több műszakos munkavállalók számára pedig havonta legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani [Mt. 105. § (1)-(3) b)]. Ha a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérően, például korábban pihenőnapnak kijelölt napon végez munkát, az rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a)], és bérpótlék illeti meg [Mt. 143. § (2) a)]. A munkaviszonnyal kapcsolatosan az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1)]. A munkáltató nem jár el jogszerűen, amikor a betegszabadság miatt elvonja vagy "elszedi" a munkavállalók mobil pihenőnapjait. A betegszabadságon töltött idő nem csökkenti a munkaidőkeretbe beszámítható elvégzendő munkaidőt, és pihenőnapok elvonásával történő "pótlása" nem jogszerű. Amennyiben a munkavállalók pihenőnapjaikon dolgoznak, az rendkívüli munkaidőnek minősül, és a jogszabályban előírt bérpótlék megfizetése kötelező. A műszakos és a nappali beosztású munkavállalók eltérő kezelése az egyenlő bánásmód megsértését is felvetheti, ha nincs objektív, a jogszabálynak megfelelő indoka.

Question 10

Nagy fokú munkahelyi stressz és kimerülés miatt a háziorvosom táppénzre vett (60%). Korábban jelentkeztem egy felnőttképzési tanfolyamra, a képzés napja és az aznapi vizsga beleesik a tervezett táppénzbe. A tanfolyam elvégzését, mely egyébként hétvégi napra esik, nem élem meg teherként, szeretnék rá elmenni, a háziorvosom nem korlátozta a kijárásomat. Jogilag ez ütközhet-e akadályba?

Accepted Answer

Igen, tekintettel arra, hogy a betegszabadság keresőképtelenségi ok és ha kiderül, hogy egy tanfolyam elvégzésére alkalmas állapotúnak találta magát az orvosi javaslat ellenére, de munkát viszont nem végez, fennáll annak a lehetősége, hogy az ellátás igénybevételét jogosulatlannak minősítsék, továbbá felmerülhet a munkáltató részéről a munkavállalói kötelezettségszegés miatt joghátrány - akár felmondás - alkalmazásának lehetősége is.

Question 11

A munkahelyem a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó minisztérium. Egy dolgozó 2020. október 1-jétől 2023. március 31-ig GYES-en volt az első gyermekével, miközben a második gyermeke 2023. március 1-jén megszületett. A kolléganő 2025. február 1-jén tért vissza aktív állományba. A 2023-as évre jár-e a második gyermek után a 4 nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?

Accepted Answer

Az Mt. 118. § (1) alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a jogszabály időarányosságot nem említ. A 118/A. § szerint a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, melynek feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A 121. § (1) kimondja, hogy a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – a szabadság arányos része jár, ez megfordítva tehát azt jelenti, hogy az apasági és a szülői szabadságot szintén nem időarányosan kell számolni.

Question 12

Jár-e nekem, illetve férjemnek temetési szabadság, ha a férjem apukájának a testvére az elhalálozott?

Accepted Answer

Az Mt. 55. § (1) bekezdés f) alapján a munkavállaló a hozzátartozója halálakor két munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A hozzátartozó fogalmát a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja adja meg, eszerint hozzátartozó a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Ez alapján egyikőjük részére sem jár a rendkívüli szabadság.

Question 13

A jelenlegi munkahelyemen strukturális változás miatt négy azonos pozícióból egy marad meg. Nem én kaptam meg a pozíciót, és a továbbiakban új szerződés, új pozíció vagy közös megegyezés jöhet szóba. Ha a közös megegyezés mellett döntök, akkor a két hónapos felmondási idő megszűnik, és a cég kifizeti számomra a két hónapot? Vagy mindenképpen biztosítaniuk kell a két hónapnyi munkalehetőséget?

Accepted Answer

Közös megegyezés esetén, ahogyan a megnevezés is mutatja, a felek közös megállapodása az irányadó. A - különböző időtartamú - felmondási idő az Mt. alapján a munkavállalói vagy munkáltatói felmondás esetén számítandó, a közös megegyezésnél ilyen előírás nincs, a felek megállapodása dönt.

Question 14

A jelenlegi munkahelyemen strukturális változás miatt négy azonos pozícióból egy marad meg. Nem én kaptam meg a pozíciót, és a továbbiakban új szerződés, új pozíció vagy közös megegyezés jöhet szóba. Ha a közös megegyezés mellett döntök, akkor a két hónapos felmondási idő megszűnik, és a cég kifizeti számomra a két hónapot? Vagy mindenképpen biztosítaniuk kell a két hónapnyi munkalehetőséget?

Accepted Answer

Közös megegyezés esetén, ahogyan a megnevezés is mutatja, a felek közös megállapodása az irányadó. A - különböző időtartamú - felmondási idő az Mt. alapján a munkavállalói vagy munkáltatói felmondás esetén számítandó, a közös megegyezésnél ilyen előírás nincs, a felek megállapodása dönt.

Question 15

Olyan problémám van, hogy a munkáltatóm nem hajlandó aláírni a határozatlan idejű szerződésem felmondását, amely 2025.11.10-én lejárt. Így nem tudok az új munkahelyemre elmenni. Mit tehetek?

Accepted Answer

A munkavállalói felmondás, mint egyoldalú jognyilatkozat nem a munkáltató elfogadásához/aláírásához kötött. A felmondás akkor hatályosul, ha igazolni tudja, hogy a munkáltató a tartalmát megismerte, ezért célszerű aláiratni. Ha ezt megtagadja és/vagy a bizonyításra nincs más mód, akkor a legegyszerűbb megoldás egy elsőbbségi ajánlott-tértivevényes levélben feladni a felmondást és az átvételtől számít a felmondási idő, ezt követően el kell számolni és el lehet helyezkedni.

Question 16

C2-es rokkantsági csoportba tartozom, 58%-os egészségkárosodással lettem leszázalékolva. Az ellátásom összege körülbelül 102 000 Ft. 52 éves vagyok, és jelenleg is rehabilitációs munkahelyen dolgozom napi 6 órában. A kérdésem az lenne, hogy mi alapján döntik el, ki mennyi ellátást kap. Ugyanis a C2 kategóriában - ahogy minden más kategóriában is - van egy minimum és egy maximum ellátási összeg.

Accepted Answer

A rehabilitációs és rokkantsági ellátás megállapításáról a 2011. évi CXCI. törvény 3. és 4. pontja rendelkezik (9. és 12. §). Eszerint az ellátás összege a havi átlagjövedelem, annak hiányában pedig az úgynevezett alapösszeg alapján kerül meghatározásra. A törvény pontosan definiálja, mi számít a megállapítás alapjául szolgáló havi átlagjövedelemnek, valamint meghatározza az alapösszeg mértékét is. Az Ön esetében a havi átlagjövedelemre vonatkozó szabályok az irányadók. A jogszabály így rendelkezik:     „Havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért,     a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék,     a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék)     alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa;     ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel,     a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa;     ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban részesült,     ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.”     (2011. évi CXCI. törvény 1. § (3) bekezdés) Emellett az ellátás mértékét a komplex minősítés eredménye is befolyásolja, amelyet a rehabilitációs hatóság állapít meg az orvosi, foglalkozási és szociális szempontok alapján. Ez határozza meg, hogy Ön mely kategóriába (például C2) tartozik, és milyen mértékű össz-szervezeti egészségkárosodást állapítanak meg. A rokkantsági ellátásra vonatkozó részletes szabályokat a törvény 12. §-a tartalmazza. Amennyiben Ön úgy érzi, hogy egészségi állapota romlott, lehetősége van állapotrosszabbodás jogcímén soron kívüli felülvizsgálatot kérni. Az újbóli komplex minősítés eredményétől függően kerül majd megállapításra az Önt megillető ellátási forma, az ellátás összege és a folyósítás időszaka. Ha állapota rosszabbodott, és ezt megfelelő orvosi dokumentáció is alátámasztja, nagyobb esélye van arra, hogy a megállapított százalékos érték és ezzel az ellátás összege is emelkedjen. Bővebb tájékoztatást a fentiekkel és az eljárással kapcsolatban háziorvosa tud adni.

Question 17

Mi a helyzet abban az esetben, ha 1 műszakos rendben dolgozom egy autóipari gyárban, ahol október 18-án munkavégzést írnak elő, de október 24-re szabadságot rendelnek el. Október 18 államilag elrendelt ledolgozási nap, amivel október 24-ét dolgozzuk le, így a kettő üti egymást.

Accepted Answer

A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet 1. §-a szerint a munkanapáthelyezés kiterjed minden általános munkarendben foglalkoztatottra. Ennek értelmében nem értelmezhető az október 18-ai munkavégzés elrendelése, hiszen a jogszabály értelmében ez nem munkáltatói döntés, ez automatikusan munkanap úgy, mint bármelyik hétköznap. Ezt a szombati napot váltja fel az október 24-ei pénteki pihenőnap, amire pedig fogalmilag kizárt általános munkarendben szabadságot kiadnia a munkáltatónak, mivel a jogszabály értelmében ez a nap az általános munkarendben pihenőnapnak minősül.

Question 18

A munkahelyemen 2025. július 1-jével béremelést jelentettek be. Én 2025. július 28-án adtam be a felmondásomat. A 2025. augusztus 10-én kapott fizetésem azonban még nem az emelt bérrel került elszámolásra. Milyen lépéseket tehetek ezzel kapcsolatban?

Accepted Answer

A munkabér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, amely csak közös megegyezéssel módosítható. Bár az iratok ismerete nélkül erre nehéz válaszolni, de főszabály szerint a béremelést a munkaszerződés módosításával lehetett volna rögzíteni, ennek elmaradása esetén az eredeti bérrel kell számolni.

Question 19

Közalkalmazottként dolgozom. 2022. aug.-ban megkaptam a 30 évre járó 3 havi jubileumi jutalmat. Azóta úgy hallottam, a fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít ebbe bele. Mivel kb. 5 hónap fizetés nélküli szabin voltam még a kezdetekkor, így a kifizetés 2023. januárban lett volna esedékes. Ekkor jóval magasabb volt a fizetésem, mert előtte részmunkaidőben dolgoztam. Jogos-e az igényem a korrigálásra, hiszen még nem évült el a 3 év?

Accepted Answer

A jubileumi jutalmat a Kjt. 66. § szerinti illetményszámítás alapján szükséges megállapítani, álláspontom szerint ez az esedékesség időpontjában fennálló aktuális illetményt (vagyis a 2023 januárit) jelenti.

Question 20

Heti 1 órában dolgozó munkavállalónak éves szinten hány nap szabadság jár? 1968-ban született, gyermeke nincs, kedvezményei sincsenek.

Accepted Answer

Az Mt. 124. § (1) szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Nem attól függ a szabadság mértéke tehát, hogy a munkavállaló hány órában dolgozik. Az Mt. 116. § és 117. § (1) j) alapján összesen 30 nap szabadság jár.

Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

Megváltozott munkaképesség kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Megváltozott munkaképesség kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Megváltozott munkaképesség kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Munkajogi kérdések és válaszok

Cafeteria szakértő - Fata László

Kappel Katalin: pszichológus, tanácsadó, Diversity and Inclusion szakértő

Munkajogi szakértő: Dr. Andirkó Balázs István LL.M.

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló