Miért nem számít több év tanulás, gyermeknevelés? - így lehetne igazságosabb a Nők40 nyugdíjrendszer

"A NyugdíjGuru-portálomra és közösségi médiás felületeimre ömlő kommentek, vélemények, kérdések és kérések áradata alapján a nők kedvezményes nyugdíjára készülő hölgyek tipikus gondjai a Nők40 feltételeinek szigorúságával kapcsolatosak" - írja dr. Farkas András. Úgy látja, a nők mindenekelőtt azt szeretnék, ha enyhítenék a Nők40 feltételeit mégpedig úgy, hogy a nyugdíj igényelhetőségéhez szükséges legalább 40 évi jogosító időbe egy sor olyan szolgálati időtartamot is be lehessen számítani, amelyet most kizár a nyugdíjtörvény. 

Tanulmányi idők beszámíthatósága

A legtöbb érintett a szolgálati időnek minősülő, de a Nők40-re jogosító időben figyelembe nem vehető tanulmányi időket szeretné beszámíttatni.

A tanulmányi időtartamokból most nem számítható be semmi a jogosító időbe, csak a szakmunkástanuló kötelező nyári szakmai gyakorlata.

Az 1998 előtt nappali tagozaton végzett felsőfokú tanulmányok időtartama 3-5 évvel is növelhetné a jogosító idő hosszát, ha beszámítható lenne ez az időszak.

Felnőtt hozzátartozó ápolásával töltött idő beszámíthatósága

A nők másik gyakran visszatérő gondja, hogy a felnőtt hozzátartozó ápolásával töltött időt nem lehet elismertetni a jogosító időben, mert abba most csak a súlyosan beteg gyermek ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósítási tartama számítható be.

Vagyis a szülők, nagyszülők, más felnőtt hozzátartozók ápolása e tekintetben nem számít, pedig az ápolási, gondozási, támogatási, rehabilitációs feladatok ellátása az ő esetükben is lényegében a nőkre hárul, így érthetetlen az érintett hölgyek számára, hogy ezek az ápolási időtartamok miért nem számíthatók be a jogosító időbe.

A gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő miért nem számítható be korlátlanul?

Toronymagasan a legtöbb panasz azzal kapcsolatos, hogy főszabály szerint a gyermeknevelés kapcsán miért csak 8 évet lehet beszámítani a 40 évi jogosító időbe?

Nyilván azt szeretnék a többgyermekes anyák, ha korlátozás nélkül be lehetne számítani az összes ilyen időtartamot, ami a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási időtartamaiból áll össze.

Persze így megszűnne az az előírás, hogy legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idő is szükséges a kedvezményes nyugdíj igényelhetőségéhez.

A láthatatlan női munkát is ténylegesen díjazná egy olyan rendelkezés, amely teljes értékű munkának ismerné el a nők otthoni munkáját és családtagjaikról, gyermekeikről való gondoskodását.

Az érintett hölgyek számára tehát akkor lenne optimális a kedvezményes nyugdíj szabályozása, ha a Nők40-re jogosító időbe

• időbeni korlátozás nélkül beszámítható lenne a gyermeknevelésre tekintettel szerzett összes szolgálati idő,
• beszámítható lenne minden olyan tanulmányi időszak, amely egyébként szolgálati időnek minősül (egyetemi, főiskolai évek),
• beszámítható lenne nem csak a gyermekek, hanem a nagykorú családtagok ápolásával szerzett szolgálati idő is.

Ezeknek az igényeknek a teljesítéséhez a nyugdíjtörvény módosítása szükséges, ami természetesen nem lehetetlen, ha az érintett hölgyek kellően erős lobbierőt képviselve meggyőzik a parlamenti képviselőket a változtatás szükségességéről - hangsúlyozza a nyugdíjszakértő. 

Van egy rejtett 14. havi nyugdíj, amit csak a nők vehetnek igénybe

- olvassa el a szerző korábbi cikkét!