Mire elég a szakképzettség?

Bármilyen jó ma valaki valamiben, a tudása pillanatok alatt elavulttá válhat, ha nem tart lépést a változásokkal. Folyamatosan kell képeznünk magunkat, már csak azért is, mert a vállalatok is jól képzett, szakismeretekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A szakképzett munkavállalók nagyobb eséllyel találnak állást, és sikeresebbek munkahelyük megtartásában is. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy hazánkban több mint 2 millió ember, a munkavállalói korban lévők 40 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. Egyre több az érettségizett, szakképesítés nélküli álláskereső, míg azok, akik valamilyen felnőttképzési programban részt vettek, és elsajátítottak egy szakmát, nagyobb eséllyel jutottak álláshoz.

A szakképzettség felértékelődését jelzi, hogy sok egyetemista, főiskolás a tanulmányaival párhuzamosan felnőttképzési programokba is bekapcsolódik, hogy ezzel is növelje esélyeit - hangzott el egy szakmai konferencián hétfőn.

Ma Magyarországon a felnőttképzés leggyakrabban a munkahelyhez, vagy annak elveszítéséhez kötődik. A munkahelyi képzések helyzetét tekintve a KSH 2008-as adatai szerint a munkáltatók mintegy 49 százaléka nyújtott valamiféle képzést foglalkoztatottai számára.



Tóth Anikó, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakmai főtanácsadójának tájékoztatása szerint az Európai Szociális Alapból a 2007-2008-as időszakban két TÁMOP program valósult meg, amely a mikro, kis és középvállalatokat célozta meg: összesen 4 milliárd forinttal támogatták a munkahelyi szakképzést, 450 vállalkozás kapott így lehetőséget és mintegy 4500 munkavállaló vehetett részt valamilyen képzésben. A támogatást elsősorban szakmai ismeretek bővítésére fordították, de szélesebb körű, OKJ-s ismeretek elsajátítására, idegen nyelv megszerzésére, fejlesztésére, informatikai, képzésre és vezetői tréningekre is volt igény. Mint megtudtuk, a 2009-2010-es időszakra is hasonló összeg áll rendelkezésre erre a célra.

Várhatóan 2010-ben 1,5 milliárd forintos kezdő kerettel elindul egy harmadik, ugyancsak a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzését támogató konstrukció is, amelynek lényege, hogy ernyőszervezetek segítenék a kisebb vállalkozásokat a pályázásban, így a megfelelő kiírás kiválasztásában, és a beadásban.

A szakképzés jó eszköz a foglalkoztatottság növeléséhez...

A "Lépj egyet előre" felnőttképzési program keretében eddig 40.000 embernek nyújtottak támogatást, 2013-ig a 100.000-et is elérheti a támogatotti létszám - ismertette a konferencián Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főigazgató-helyettese. A programban főként álláskeresők vesznek részt, de a támogatottak harmada munkaviszonyban álló felnőtt. A felnőttképzés jó eszköz a foglalkoztatottság növelésére, mivel a szakképzettek elhelyezkedési esélyei jobbak - vélekedett a főigazgató-helyettes.

...vagy mégsem?

Másként látják ezt a különböző hátrányos társadalmi csoportokat képviselő érdekvédők. Szerintük sokszor hiába a megszerzett szakképesítés, nincsenek munkahelyek, nincs, aki alkalmazza a munkanélkülieket, hiányzik a munkáltatók állami ösztönzése. Problémaként fogalmazták meg a mai oktatással kapcsolatban azt is, hogy a fiatalok legtöbbször gimnáziumban akarnak továbbtanulni, aki pedig szakmunkásképzőt végez, hiányos ismeretekkel, tudással lép az álláspiacra. A gyorstalpaló OKJ-s tanfolyamokon sem lehet elsajátítani a kellő ismeretet egy-egy szakmához, ezért érdemes lenne visszaállítani az érettségit adó szakképzést - javasolták az érdekvédők.