Munkanélküliek képzése: kevés tanfolyam, felesleges tudás?

A munkanélküliek oktatása és átképzése jelenleg a rendszer mostohagyermeke - mondta a HR Portálnak Pásztor Eszter felnőttképzési szakértő, aki szerint elképzelhető, hogy tavaly nem érte el az 50 ezret azoknak a száma, akik részt vettek valamilyen államilag vagy uniós forrásból támogatott képzésben annak érdekében, hogy mihamarabb munkát találjanak. A KSH legfrissebb adatai szerint majdnem 470 ezren keresnek munkát, vagyis az arány mindössze tíz százalékra tehető.

A hivatalos statisztikák ennél magasabb adatokról szólhatnak, azonban a számokat torzíthatja, hogy a közmunkások is átesnek valamilyen képzésen, azaz mielőtt valakit kiküldenek gereblyézni vagy árkot ásni, oktatáson is át kell esnie - mondta Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke. Nagyon gyakran előfordul ráadásul, hogy a munkanélküliek olyan "tanfolyamon" vesznek részt, amelyet csak egy bizonyos alkalommal tudnak majd használni - fogalmazott, példaként említve a láncfűrészkezelő-tanfolyamokat, ahol csak a gépkezelést sajátítják el a tanulók. Márpedig a munkanélküliek képzése kulcsfontosságú lenne, hiszen így csökkenthető lenne az átlagosan 19 hónapos (!) állás nélküli időszak.

Nem minden tanfolyam ad azonban felesleges tudást, a hiányszakmákban meghirdetett képzésekre például gyakran olyan sokan jelentkeznek, hogy pillanatok alatt betöltik a rendelkezésre álló helyeket.

A nők hátrányból indulnak

Mindenképpen kedvező, hogy a munkaügyi központok által szervezett tanfolyamokon nemcsak az aktív álláskeresők, hanem azok a jelenleg még dolgozók is részt vehetnek, akiknek a munkahelye veszélybe került. A hiányszakmákra felkészítő képzéseket a munkaügyi központok ajánlják fel, de léteznek olyan támogatott képzések is, amelyekre a munkaügyi központ keretszámot határoz meg, s az álláskeresőknek felvételizniük kell. A fizikai és nem fizikai szakmákra felkészítő tanfolyamok aránya körülbelül azonos, azaz a nők számára jóval kevesebb a szóba jöhető képzések száma.

Nem csak állást kínál a Munkaügyi Hivatal

A megyei szervezetek az oktatási programok kidolgozásakor figyelembe veszik az adott térség hiányszakmáit, a munkáltatói kapcsolattartás keretében feltérképezik a munkaadók igényeit és ezek alapján készítik el az adott évre vonatkozó ajánlott képzések kínálati listáját - tájékoztatta a HR Portált a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

A munkaügyi szervezet emellett tanácsokkal is segíti az álláskeresők elhelyezkedését. Ezeken az egyéni vagy csoportos foglalkozásokon a munkanélküliek megtanulhatják az álláskeresésben hasznosítható legfontosabb technikákat: telefonálás munkaadónak, önéletrajzírás, felkészülés a személyes találkozókra, illetve a meg nem hirdetett állások felkutatása. Ha az álláskereső reális célállással rendelkezik, de nincs elegendő álláskeresési ismerete az elhelyezkedéshez, akkor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal arra is lehetőséget nyújt, hogy a munkanélküli egy szakember segítségével fejlessze ezeket a képességeit.

A képzések és a tanácsok eredményességét tekintve viszont megoszlanak a vélemények: az NMH szerint, ha a képzést egy reális pályadöntés előzte meg, és ez kiegészül egy objektív önismerettel, akkor a választott képzés minden valószínűség szerint megfelel az egyénnek, és illeszkedik a munkaerőpiac keresleti oldalához is.

Pásztor Eszter a rendszer hiányosságát kiemelve viszont elmondta, hogy gyakran teljesen meddő a Munkaügyi Hivatalok küzdelme. Joggal éri kritika a képzőközpontokat, amikor azt állítják, néha teljesen felesleges képzések indulnak, amelyek semmit sem segítenek az elhelyezkedésben - fogalmazott. Szerinte ugyanakkor javulást hozhat az új felnőttképzési törvény, amely megnövelheti az államilag támogatott képzések számát, ráadásul - ha elfogadják a parlament előtt lévő javaslatot - feltétel lesz a pályakövetés is. Utóbbi segíthet az értelmetlen tanfolyamok kiszűrésében, ezáltal valóban mérhető lesz egy-egy képzés eredményessége - tette hozzá.

Ha a minőséget nem is, a mennyiséget mindenképpen pozitívan befolyásolja majd az uniós forrásokból megvalósuló Tudásod a jövőd! program, amely 2014 augusztusáig százezer tanulónak teszi lehetővé, hogy minimális ráfordítással vegyen részt idegen nyelvi és informatikai képzésekben. Az összesen 12,5 milliárd forintból megvalósuló képzésekre minden 18 év feletti személy jelentkezhet, akinek nincs tanulói vagy hallgatói jogviszonya, előnyben pedig a munkanélkülieket, a kismamákat, a 45 év feletti munkavállalókat, valamint a hátrányos helyzetű településeken lakókat részesítik. Az eredményesség azonban ebben az esetben is megkérdőjelezhető, miután az álláshirdetések többnyire értékelhető nyelvtudást kérnek, márpedig a kezdő szinttől akár évekre is szükség lehet, mire valaki eljut a tárgyalási szintig. Erről bővebben itt olvashat.

"Valódi munka nincs?"

Gyakran éri bírálat a munkaügyi központok állásajánlatait is, miután sokak szerint nem minőségi a kínálat. Ennek ellenére a kormány egyre javuló statisztikákat közöl a foglalkoztatottságról, ám sokan azért tűnnek el rendszerből, mert megunják a munkaügyi központok által kínált álláshelyeket, és inkább elmennek feketén dolgozni, vagy továbbra is munkanélküliek lesznek - véli Lakos István. Szerinte az egyre rövidebb ideig járó támogatások azt idézték elő, hogy már egészen rövid időn belül eltűnhet valaki a munkaügyi központok látóteréből.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal szerint viszont a statisztikai adatok az adott időszakra vonatkozó foglalkoztatási helyzetet mutatják, hiszen ha egy álláskereső részt vesz valamely programban, vagy közfoglalkoztatásban, a munkaügyi szervezet nyilvántartásából nem eltűnik, hanem inaktívvá válik, mindaddig, amíg nem kéri újbóli nyilvántartásba vételét.

Az mindenesetre sajátos ellentmondás, hogy míg a foglalkoztatottsági adatok számításánál beleszámolják a közmunkásokat is, addig az átlag fizetések megállapításakor (jelenleg nettó 140 ezer forint körüli összeg) figyelmen kívül hagyják a "statisztikarontó" közmunkások 49 ezer forintos fizetését.