Nyelvi képzések szinte ingyen: van értelme?
A képzési támogatás összege maximum 90 ezer forint lehet, a tanfolyam díjának azonban csak öt, hátrányos helyzetű településeken élők esetében pedig minimum két százalékát kell saját zsebből fizetni. A HR Portal által megkérdezett szakértők szerint átlagosan 60 ezer forint egy nyelvi képzés ára, így a jelentkezők akár 1800 forintért is részt vehetnek egy tanfolyamon. Ezt az összeget feltehetően még a hátrányos helyzetűek is vállalhatónak tartják, ráadásul jóval kedvezőbb a tanfolyamok sok tízezres áránál, vagy a magántanárok 2-3000 forintos óradíjánál.
A program célja feltehetően az, hogy javuljon az a lesújtó helyzet, miszerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelven sem beszél. Egy 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Magyarország ezekkel az adatokkal a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.
A workania.hu felmérése szerint ráadásul az álláshirdetések közel felében szerepel elvárásként nyelvtudás, azaz komoly hátrányba kerülhet az a munkanélküli, aki nem képes megértetni magát valamelyik másik nyelven.
Van értelme a gyenge nyelvtudásnak?
Ezeken a tanfolyamokon ugyan senki sem tanul meg folyékonyan angolul, de a beiratkozottak teljesen reménytelenül keresnének állást a nálunk elsajátított alapvető nyelvtudás nélkül- véli Balogh Mónika, az egyik programban résztvevő nyelviskola társtulajdonosa. A képzések heti kétszer három órában zajlanak, azaz a teljesen kezdő szinttől akár évekre is szükség lenne ahhoz, hogy valaki tárgyalási szinten tudja a nyelvet. Balogh Mónika ugyanakkor azt is kiemelte, hogy manapság még azokhoz az állásokhoz is kérnek valamilyen alap nyelvtudást, ahol a napi munka során nem is használják azt.
A tanfolyamok hasznosságát némileg cáfolja, hogy egy friss felmérés szerint a munkáltatók értékelhető nyelvtudást várnak el: az angolt például az álláshirdetések 21 százalékában középfokon kérik, felsőfokú angol pedig a hirdetések 5,5 százalékban szerepel. Az alapfokú tudás nem nagyon érdekli a munkaadókat, csupán 0,6 százalékban jelölték meg feltételként, ennél még azt is gyakrabban várják el, hogy valaki tolmácsolási szinten tudja a nyelvet. Márpedig a jelentkezők túlnyomó többsége - különösen a hátrányos helyzetű régiókban - semmilyen nyelvi tapasztalattal nem rendelkezik, így feltehetően nem jut el magas szintre.
A támogatott képzés elvégzése ennek megfelelően nem azt jelenti, hogy friss tudásukkal azonnal munkát találnak majd a tanulók. A tanfolyamok inkább csak arra alkalmasak, hogy valaki csökkentse az egyik olyan hátrányát, amely miatt már évek óta munkanélküli.
Nagy lehet a lemorzsolódás
A pályázat azt is előírja a képzőközpontoknak, hogy 85 százalékban sikeres vizsgát kell tenniük a tanulóknak. Ez várhatóan nem vezet az elvárások csökkentéséhez, miután a pályázás feltétele, hogy csak akkreditált intézmények jelentkezhetnek, így a tanfolyam elvégzéséhez szükséges szint kötött.
Balogh Mónika elsősorban abban látja a kockázatokat, hogy a képzés több hete alatt fenn tudják-e majd tartani a jelentkezők motiváltságát. Azért kell küzdenünk, hogy akik bekerültek egy tanfolyamra, azok végig is vigyék azt, ha ugyanis ezt megteszik, akkor szinte biztosan le tudják majd tenni a vizsgát - fogalmazott. Az előzetes igényfelmérésből az derült ki, hogy 80-90 százalékban olyan emberek érdeklődtek, akiknek semmilyen nyelvtanulási tapasztalatuk sincs, valamint hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.
A nehéz életkörülményekből kikerülő embereknél pedig arra lehet számítani, hogy más nehézségek is sújtják az életüket, így feltehetően a motiváltság fenntartása lesz az egyik legnagyobb feladat - mondta Balogh, aki emiatt arra készül, hogy a cégüknél a nyelvoktatás mellett személyesen is odafigyelnek majd a jelentkezőkre. Az mindenestre biztos, hogy a program nem fullad érdektelenségbe: a KIH adatai szerint eddig 123 ezren jelezték, hogy tanulnának.