Nyelvi képzések szinte ingyen: van értelme?

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) még tavaly év végén jelentette be, hogy 2014 augusztusáig százezren vehetnek részt szinte ingyen idegen nyelvi és informatikai képzésekben. Az összesen 12,5 milliárd forintból megvalósuló képzésekre minden 18 év feletti személy jelentkezhet, akinek nincs tanulói vagy hallgatói jogviszonya, előnyben pedig a munkanélkülieket, a kismamákat, a 45 év feletti munkavállalókat, valamint a hátrányos helyzetű településeken lakókat részesítik. Hidasi János, a KIH elnökének tájékoztatása szerint eddig 109 intézménnyel kötöttek szerződést, aminek következtében 677 tanfolyam indulhat el 10 ezer résztvevővel. (Jelentkezni itt lehet www.tudasodajovod.hu)

A képzési támogatás összege maximum 90 ezer forint lehet, a tanfolyam díjának azonban csak öt, hátrányos helyzetű településeken élők esetében pedig minimum két százalékát kell saját zsebből fizetni. A HR Portal által megkérdezett szakértők szerint átlagosan 60 ezer forint egy nyelvi képzés ára, így a jelentkezők akár 1800 forintért is részt vehetnek egy tanfolyamon. Ezt az összeget feltehetően még a hátrányos helyzetűek is vállalhatónak tartják, ráadásul jóval kedvezőbb a tanfolyamok sok tízezres áránál, vagy a magántanárok 2-3000 forintos óradíjánál.

A program célja feltehetően az, hogy javuljon az a lesújtó helyzet, miszerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelven sem beszél. Egy 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Magyarország ezekkel az adatokkal a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.

A workania.hu felmérése szerint ráadásul az álláshirdetések közel felében szerepel elvárásként nyelvtudás, azaz komoly hátrányba kerülhet az a munkanélküli, aki nem képes megértetni magát valamelyik másik nyelven.

Van értelme a gyenge nyelvtudásnak?

Ezeken a tanfolyamokon ugyan senki sem tanul meg folyékonyan angolul, de a beiratkozottak teljesen reménytelenül keresnének állást a nálunk elsajátított alapvető nyelvtudás nélkül- véli Balogh Mónika, az egyik programban résztvevő nyelviskola társtulajdonosa. A képzések heti kétszer három órában zajlanak, azaz a teljesen kezdő szinttől akár évekre is szükség lenne ahhoz, hogy valaki tárgyalási szinten tudja a nyelvet. Balogh Mónika ugyanakkor azt is kiemelte, hogy manapság még azokhoz az állásokhoz is kérnek valamilyen alap nyelvtudást, ahol a napi munka során nem is használják azt.

A tanfolyamok hasznosságát némileg cáfolja, hogy egy friss felmérés szerint a munkáltatók értékelhető nyelvtudást várnak el: az angolt például az álláshirdetések 21 százalékában középfokon kérik, felsőfokú angol pedig a hirdetések 5,5 százalékban szerepel. Az alapfokú tudás nem nagyon érdekli a munkaadókat, csupán 0,6 százalékban jelölték meg feltételként, ennél még azt is gyakrabban várják el, hogy valaki tolmácsolási szinten tudja a nyelvet. Márpedig a jelentkezők túlnyomó többsége - különösen a hátrányos helyzetű régiókban - semmilyen nyelvi tapasztalattal nem rendelkezik, így feltehetően nem jut el magas szintre.

A támogatott képzés elvégzése ennek megfelelően nem azt jelenti, hogy friss tudásukkal azonnal munkát találnak majd a tanulók. A tanfolyamok inkább csak arra alkalmasak, hogy valaki csökkentse az egyik olyan hátrányát, amely miatt már évek óta munkanélküli.

Nagy lehet a lemorzsolódás

A pályázat azt is előírja a képzőközpontoknak, hogy 85 százalékban sikeres vizsgát kell tenniük a tanulóknak. Ez várhatóan nem vezet az elvárások csökkentéséhez, miután a pályázás feltétele, hogy csak akkreditált intézmények jelentkezhetnek, így a tanfolyam elvégzéséhez szükséges szint kötött.

Balogh Mónika elsősorban abban látja a kockázatokat, hogy a képzés több hete alatt fenn tudják-e majd tartani a jelentkezők motiváltságát. Azért kell küzdenünk, hogy akik bekerültek egy tanfolyamra, azok végig is vigyék azt, ha ugyanis ezt megteszik, akkor szinte biztosan le tudják majd tenni a vizsgát - fogalmazott. Az előzetes igényfelmérésből az derült ki, hogy 80-90 százalékban olyan emberek érdeklődtek, akiknek semmilyen nyelvtanulási tapasztalatuk sincs, valamint hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.

A nehéz életkörülményekből kikerülő embereknél pedig arra lehet számítani, hogy más nehézségek is sújtják az életüket, így feltehetően a motiváltság fenntartása lesz az egyik legnagyobb feladat - mondta Balogh, aki emiatt arra készül, hogy a cégüknél a nyelvoktatás mellett személyesen is odafigyelnek majd a jelentkezőkre. Az mindenestre biztos, hogy a program nem fullad érdektelenségbe: a KIH adatai szerint eddig 123 ezren jelezték, hogy tanulnának.