Nem értek egyet a nyugdíjam számításának módjával

Nem értek egyet a nyugdíjam kiszámításának módjával, ebben a kérdésben szeretném a segítségét/állásfoglalását kérni. Elutasították a fellebbezésemet másodfokon is és a munkaügyi bíróságon is mivel a jogszabály szerint csak ily módon számolhatják ki a nyugdíjamat, habár igazat adtak az érvelésemnek. Azt tanácsolták, hogy forduljak a Kúriához, mivel az esetemben a jogszabályi háttér nem megfelelő. A ledolgozott idő, ami alapján jogosult lettem a 40 év utáni nyugdíjba vonulásra: 1974-1989-ig Romániában szereztem 14 év 335 nap jogosultsági időt - 5445 nap 1989-2014.12.01-ig Magyarországon 25 év és 35 nap jogosultsági időt - 9160 nap Összesen:40 év és 5 nap. Romániában kohászatban dolgoztam, ami miatt kaptam 5 év és 183 nap bónusz időt. A romániai nyugdíjam kiszámolásánál ezt figyelembe vették és erre onnan kapom a nyugdíjat. A magyar rész kiszámolásnál, az arányba állításnál szolgálati időnek tekintették a bónusz időt is, így 45 év és 187 napot vettek figyelembe. Emiatt 55,1 % magyar nyugdíjat számoltak ki. Egyébként 63 % lenne. Az a kérdésem, hogy nem az lett volna a korrekt kiszámolási mód, hogy a magyar nyugdíjat csak a ledolgozott időkből számolják es mindkét országból, ezt állítsák párba. A volt férjemnek, aki ugyanilyen helyzetben volt, 2 hete kapta meg a határozatot. Nála nem vették figyelembe a bónusz időt, csak a ledolgozott időt, emiatt sokkal kedvezőbb a nyugdíja mint az enyém.

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?

Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

Az Ön nyugdíját mind román, mind magyar részről a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet alapján számították ki. E koordinációs rendeletek egyik alapelve az egyenlő elbánás elve. Ennek az alapelvnek a fényében kell vizsgálni a korkedvezményre jogosító idő megítélését (ezt az időt Ön bónusz időnek nevezi). Miután Magyarországon a korkedvezmény éveit a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem lehet beszámolni a jogosultság megállapítása során, az Ön kedvezményes nyugdíjra való jogosultsága megítélése szempontjából sem vették figyelembe a korkedvezményét.A nyugdíj összegének kiszámítás során azonban minden megszerzett szolgálati időt figyelembe kell venni, így a korkedvezmény időtartamát is, ezért a kedvezményes nyugdíja összegét a korkedvezményt is figyelembe véve kellett kiszámolni.

(Erről rendelkezik a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - Tny. - végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet 12.§ (2) bekezdése, amely szerint a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj (ez a nők kedvezményes nyugdíja) összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.)

Mindezek alapján a magyar hatóságok megítélésem szerint helyesen jártak el, de természetesen próbáljon jogorvoslatot keresni a Kúriánál.

Aki válaszol:

Nyugdíjszakértő - Dr. Farkas András

Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Dr.Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője válaszolja meg. A budapesti ELTE jogi karán summa cum laude végzett jogász. Az elmúlt 22 évben több nagy biztosítótársaság és közvetítő cég felsővezetésének tagja, az élet- és nyugdíjbiztosítások szakértője. 2013 óta a Facebook NyugdíjGuruja több, mint 60 ezer követővel, 2015 óta a NyugdíjGuru News alapítója és szerzője.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.