Nem utópisztikus az egymillió új munkahely

Mivel a középfokú végzettséggel vagy diplomával rendelkezők foglalkoztatottsága alig marad el az uniós átlagtól, ezért lényegesen több új munkahely csak akkor keletkezhet, ha tömegesen el tudnak helyezkedni azok, akiknek erre most esélyük sincs. Felmérések szerint ide tartoznak az alacsony képzettségűek, az ötvenen túliak és a kisgyerekes nők. Szakemberek szerint az adóátrendezés sem élénkíti a gazdaságot, mert annak a különadók a fedezete, írja a lap.

Scharle Ágota közgazdász szerint jelenleg csak szerény hatása van az egykulcsos személyi jövedelemadónak a munkaerőpiacra. Érdemi változást az okozna, ha a járulékok is csökkennének, és az egy kulcs valóban egységes lenne, a fogyasztásra, a bérre és a profitra is kiterjedne. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója azt mondta, nem az teremt új munkahelyeket, hogy új piacok keletkeznek, hanem az, ha az állam lebontja azokat a szerkezeti korlátokat, amelyek a foglalkoztatás útjában állnak - mondta.

A közgazdász szerint nem utópisztikus az egymillió új munkahely tíz év alatt, de ehhez minden szerkezeti átalakítást meg kell lépni. Több uniós forrást kell átirányítani a közösségi közlekedésre, csökkenteni a minimálbért, a képzetlenek bérköltségét, javítani és bővíteni a munkába állást segítő szolgáltatásokat, a közoktatás és a felnőttképzés minőségét, megemelni a nyugdíjkorhatárt, korlátozni kellene a korai nyugdíjazást, a gyest, a gyedet le kellene rövidíteni, bölcsődéket kellene gyors iramban építeni. Mindez együtt akár évi 60-80 ezer fővel is növelhetné a foglalkoztatást, és akkor a konjunktúrával még nem számolt.

A munkanélküli-ellátásokon való spórolás Scharle Ágota szerint nem segíti a foglalkoztatás bővülését, a kockázatok viszont komolyak. Több hazai kutatás is azt bizonyítja, hogy az ellátások megkurtítása, különösen a segélyösszeg csökkentése csak a szegénységet növeli, a munkába állás esélyét önmagában nem tudja növelni.

Népszabadság