Nettó 180 ezer forintot keresnek a szellemi munkát végzők

A közszféra létszáma csökkent, a versenyszféráé nőtt

Az idei év első tíz hónapjában 29 ezer fővel (1,6 százalékkal) többen dolgoztak a vállalkozó szektorban, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma azonban 39 ezer fővel (5,0 százalékkal) lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma októberben 65 ezer fő volt, így az első tíz hónap alatt átlagosan közel 59 ezer fős volt a létszámuk, 71 százalékuk részmunkaidőben dolgozott.

A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 676 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

Nettó 139 ezer forintot keresünk

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 209.900 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 214.200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201.500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,9 százalékkal nőttek.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453.800 forint), ezt az információ és kommunikáció (392.100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (365.400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124.900 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147.700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Az adatokból kiderül, hogy októberben a nemzetgazdaság egészében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlag keresete 6,1, a nettó átlagkeresete 6,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest; a versenyszára esetében 4,7, illetve 6,6 százalék, a költségvetési intézményeknél dolgozók esetében pedig 8,7 és 5,9 százalékos volt ez a növekedés.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottaknak 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizettek ki. Január-októberben a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5.200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első tíz hónapjában átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 2,1 százalékkal emelkedett.

Októberben a rendszeres keresetek 4,7 százalékkal voltak magasabbak versenyszférában az egy évvel korábbinál, a költségvetésben dolgozóknál 7,2 százalékkal emelkedtek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 139.200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99.200, a szellemi foglalkozásúaké 180.500) forint volt, 5,8 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 223.500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,7 százalékkal haladta meg a 2010. január-októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pozitív visszaigazolásnak fogja fel az adatokat

Az adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a versenyszférában foglalkoztatottak számának emelkedésére és a keresetekre pozitívan ható arányos, egykulcsos adózásra hívta fel a figyelmet. A közlemény szerint az első 10 hónap alatt a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,8 százalékkal haladták meg az előző évit. Az NGM arra is felhívta a figyelmet, hogy immár 18 hónapja magasabb a versenyszférában foglalkoztattak száma az előző év azonos időszakához képest.