Nincs önbizalmuk a vezetőknek
A legtöbb magyarországi vezető tart az olyan helyzetektől, amikor hatáskörén kívül, ismeretlen terepen, ismeretlen emberekkel kell együttműködnie, pedig ez a képesség meghatározó fontosságú lesz a jövőben - derül ki a Common Purpose Magyarország Egyesület megbízásából a GfK Hungária Kft. által készített felmérésből. Mindez azonban nem magyar sajátosság, hasonló eredmények születtek a Nagy-Britanniában végzett kutatás során is: a vezetők sajnos vagy önbizalom nélkül közelítik meg a kihívást, vagy meghátrálnak előle - mondta a felmérés részleteit ismertető sajtótájékoztatón Julia Middleton, a Common Purpose alapítója.
A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy a jövőben olyan vezetői készségeknek nő meg a szerepe, amelyek a szervezeten kívüli hálózatépítéshez, az ellentétes véleményt valló emberekből álló csapatok összefogásához és irányításához, illetve a vezető hatáskörén kívül eső személyek, szervezetek eredményes befolyásolásához szükségesek. Ezzel a magyarországi döntéshozók is tisztában vannak, de jelenleg nem képesek kilépni abból a komfortzónából, amelyet az irányításuk alatt álló csapat, szervezet biztosít számukra. Svékus Márton, a Common Purpose Magyarország igazgatója szerint ha ezt le tudják győzni, akkor a vezetők között olyan hálózatok épülhetnek ki, amelyek segítségével lerombolhatóvá válnak a különböző szervezetek közötti falak.
A kutatás szerint a vezetők fele nem szívesen vállal fel ismeretlen környezetben vezető szerepet, egyharmaduk nem menedzsel szívesen olyan embereket, akik fölött nincs meghatározott hatalma és 78 százalékuk nem szívesen dolgozik olyan emberekkel együtt, akikben nem bízik meg feltétel nélkül. A legtöbb vezetőnek az irányítása alatt álló szervezet működésének és funkcióinak mély ismerete bizonyul a legkönnyebb feladatnak, bár a megkérdezettek negyede számára ez is nehézséget jelent. Minden második vezetőnek nehézséget okoz komplex helyzetekben a megfelelő megoldás megtalálása. 62 százalékuk szerint nehéz olyan csapatokat vezetni, ahol az egyéneknek ellentétes véleménye van. A szervezeti változások kezelése 55 százalékuknak jelent gondot, 47 százalékuknak pedig a szervezetük számára a jövőbeli lehetőségek és veszélyek felismerése.
Aggasztó jelenség, hogy a vezetők mindössze hét százaléka érzi magát nagyon felkészültnek a jövőbeli kihívásokkal szemben. Ráadásul negyedük nem hajlandó "nehéz" partnerekkel együttdolgozni az eredmények elérése érdekében.
Nincs megfelelő vezetőképzési program
A problémát tetézi, hogy a vezetőképzési tréningek többsége nem készíti fel a vezetőket megfelelően a jövőbeli kihívásokra. A megkérdezettek 77 százaléka kapott képzést azzal kapcsolatban, miként alakítsa ki szervezete jövőképét és stratégiáját. A második legnépszerűbb képzés a vezetők gondolkodásmódjának átalakítása: 70 százalékuk vett részt ilyen programon. Ám mindössze 46 százalékuk vett részt a külső érintettek kezelésével, és kevesebb, mint egyharmaduk eltérő kultúrákkal kapcsolatos képzésen. Holtzer Péter, a Common Purpose Magyarország elnöke szerint olyan vezetőképzési programra lenne szükség, amely kiszélesíti a vezetők rálátását a saját szervezetük és szektoruk határain túlra és segít nekik ott eligazodni.
A kutatást 250 magyar, magán, köz- illetve non-profit szektorban tevékenykedő, vezető beosztású személy körében végezték.
Szilágyi Katalin, HR Portal
A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy a jövőben olyan vezetői készségeknek nő meg a szerepe, amelyek a szervezeten kívüli hálózatépítéshez, az ellentétes véleményt valló emberekből álló csapatok összefogásához és irányításához, illetve a vezető hatáskörén kívül eső személyek, szervezetek eredményes befolyásolásához szükségesek. Ezzel a magyarországi döntéshozók is tisztában vannak, de jelenleg nem képesek kilépni abból a komfortzónából, amelyet az irányításuk alatt álló csapat, szervezet biztosít számukra. Svékus Márton, a Common Purpose Magyarország igazgatója szerint ha ezt le tudják győzni, akkor a vezetők között olyan hálózatok épülhetnek ki, amelyek segítségével lerombolhatóvá válnak a különböző szervezetek közötti falak.
A kutatás szerint a vezetők fele nem szívesen vállal fel ismeretlen környezetben vezető szerepet, egyharmaduk nem menedzsel szívesen olyan embereket, akik fölött nincs meghatározott hatalma és 78 százalékuk nem szívesen dolgozik olyan emberekkel együtt, akikben nem bízik meg feltétel nélkül. A legtöbb vezetőnek az irányítása alatt álló szervezet működésének és funkcióinak mély ismerete bizonyul a legkönnyebb feladatnak, bár a megkérdezettek negyede számára ez is nehézséget jelent. Minden második vezetőnek nehézséget okoz komplex helyzetekben a megfelelő megoldás megtalálása. 62 százalékuk szerint nehéz olyan csapatokat vezetni, ahol az egyéneknek ellentétes véleménye van. A szervezeti változások kezelése 55 százalékuknak jelent gondot, 47 százalékuknak pedig a szervezetük számára a jövőbeli lehetőségek és veszélyek felismerése.
Aggasztó jelenség, hogy a vezetők mindössze hét százaléka érzi magát nagyon felkészültnek a jövőbeli kihívásokkal szemben. Ráadásul negyedük nem hajlandó "nehéz" partnerekkel együttdolgozni az eredmények elérése érdekében.
Nincs megfelelő vezetőképzési program
A problémát tetézi, hogy a vezetőképzési tréningek többsége nem készíti fel a vezetőket megfelelően a jövőbeli kihívásokra. A megkérdezettek 77 százaléka kapott képzést azzal kapcsolatban, miként alakítsa ki szervezete jövőképét és stratégiáját. A második legnépszerűbb képzés a vezetők gondolkodásmódjának átalakítása: 70 százalékuk vett részt ilyen programon. Ám mindössze 46 százalékuk vett részt a külső érintettek kezelésével, és kevesebb, mint egyharmaduk eltérő kultúrákkal kapcsolatos képzésen. Holtzer Péter, a Common Purpose Magyarország elnöke szerint olyan vezetőképzési programra lenne szükség, amely kiszélesíti a vezetők rálátását a saját szervezetük és szektoruk határain túlra és segít nekik ott eligazodni.
A kutatást 250 magyar, magán, köz- illetve non-profit szektorban tevékenykedő, vezető beosztású személy körében végezték.
Szilágyi Katalin, HR Portal
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?