PwC: rosszabbul járnak a nyugdíj mellett sokat keresők

A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ami azt jelenti, hogy önmagában adómentes, de ha a magánszemély a nyugdíjon kívül más összevonandó jövedelemmel is rendelkezik, akkor a nyugdíj megemeli az adó alapját, igaz a nyugdíjra jutó adót nem kell megfizetni. Ennek következtében a munkavállalásból származó jövedelem részben vagy egészben a 36 százalékos sávban fog adózni, ha a nyugdíj és a munkabér éves összege az 1,7 millió forintot meghaladja.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottat, valamint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozót 9,5 százalék nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terheli a bére után. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nemcsak nyugdíjjárulékot, hanem természetbeni egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni, amelynek mértéke 4 százalék.

2010-től a topkeresők nem kapnak nyugdíjat

Ha a 62. életévét be nem töltött, nyugdíjban részesülő személy biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének - 2008-ban 69 ezer forint - tizenkétszeresét, a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. A 2008. január 1-je előtt nyugdíjassá vált személynek ezt a szabályt csak 2010-ben kell először alkalmaznia, 2008-2009-ben bármilyen nagyságú összeget kereshet a nyugdíj mellett.