Robbanás előtt a magyar oktatás: az AI miatt eltűnhetnek a tantárgyak és a tantermek

A mesterséges intelligencia egyszerre jelenti a magyar oktatás legnagyobb kihívását és legígéretesebb lehetőségét, ám a kormány új AI-stratégiája egyelőre nem kínál valódi választ arra, hogyan kellene átalakulnia az iskoláknak. Nahalka István oktatási szakértő szerint a dokumentum technológiai szemléletű, és nem foglalkozik azokkal az alapvető változásokkal, amelyek nélkül az AI valós beépítése elképzelhetetlen. Mint mondja, bár a stratégia kimondja, hogy „az AI exponenciális fejlődése az oktatás teljes spektrumában azonnali és mélyreható változásokat követel”, arról már egyetlen szó sem esik, hogyan lehetne ezt megvalósítani - írja a Pénzcentrum. 

A szakértő szerint az oktatási rendszer ma nem képes megfelelően felkészíteni a tanulókat a jövő kihívásaira, részben azért, mert alacsony a diákok szövegértése, gyenge a kritikai gondolkodás, és kevés modern módszert alkalmaznak.

A magyar oktatás modernitástól való elmaradása ma már egyértelmű

– fogalmaz. A jelenlegi NAT-ot egyenesen ideologikusnak és túlterhelőnek tartja, amely nem a jövőre készít fel, hanem a múlt kereteit erőlteti.

Nahalka szerint a tárgyi tudás központi szerepe ma már elavult. Úgy látja:

Az ismeretek biflázása elveszi az időt a komplexebb tudás megszerzésétől, és akadályozza a kompetenciafejlesztést.

A tanulás ma sokszor még mindig szövegek bemagolását és értelmetlen rutinfeladatokat jelent – holott ez ellentétes az élethosszig tartó tanulás elvével, és demotiválja a diákokat.

A megoldás szerinte nem egyszerűen módszertani kérdés. A pedagógusoknak teljesen új szemléletet kellene elsajátítaniuk:

A tanulás nem szövegek megjegyzése, hanem az életben valóban fontos képességek, attitűdök konstrukciója, motiváltan, kooperációban, önszabályozott módon.

Ehhez azonban gyökeresen át kell alakítani a központi tartalmi szabályozást. Az iskoláknak és a pedagógusoknak nagyobb autonómiát kellene kapniuk abban, hogyan, milyen tempóban és milyen módszerekkel tanítsanak.

A projektalapú oktatás szerinte az a terület, ahol már láthatók pozitív példák, de még mindig messze van attól, hogy széles körben meghatározóvá váljon.

Magyarország még nagyon messze van attól, ami sok országban már megtörtént: az oktatás széles körű ‘projektesítése’.

A szakértő szerint újra kellene gondolni az iskola teljes szervezeti keretét is: „Egyáltalán nem biztos, hogy ragaszkodnunk kell a tanórákhoz, az osztályokhoz, a tantermekhez, a tantárgyakhoz” – mondja, jelezve: az AI térnyerése teljesen új modellt tesz szükségessé.

Közben a pedagógusok felkészítése is sürgető feladat. Nahalka szerint jelenleg hatalmas különbségek vannak a tanárok digitális jártasságában, és sokan még a számítógép használatát is bizonytalannak érzik. „A pedagógusoknak gyakorlati segítségre van szükségük: jó példákra, használható alkalmazásokra, óraszámcsökkentésre és valódi kísérletezési lehetőségre.” Csak így várható el, hogy az AI-eszközök valóban a tanítás részévé váljanak.

A kormány ambíciózus célkitűzése, hogy öt éven belül magyar Nobel-díjas legyen az AI területén, a szakértő szerint inkább irreális, mint előremutató. „A Nobel-díjra érdemes felfedezések megszületése nem prognosztizálható… célként való megfogalmazása teljesen indokolatlan.”

AI-generáció: mi lesz, ha a diákok már nem tanulnak meg írni és gondolkodni?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik