Segély nem lesz, csak közmunka

A válság óta Európa nagy része inkább növelte a szociális kiadásait, hogy enyhítse a munkanélküliséget. A szociális kiadások négy év alatt a GDP arányában 24-ről 21.5 százalékra csökkentek. Itthon ehelyett felpörög a közmunkaprogram, 2018-ig pedig eltörölnék a munkanélküli-segélyt. Miközben egyre több jel mutat arra, hogy a közmunkaprogram egyáltalán nem ugródeszka a munkaerőpiacra.

Orbán Viktor szerint a jóléti társadalmak megbuktak, hiszen szerinte kiderült, hogy a jólét nem alapja semminek, legfeljebb a következménye. Orbán szerint ezért kell létrehozni egy munkaalapú államot, aminek az állampolgárai nem segélyből, hanem munkából jutnak jövedelemhez. A kormány már 2010-ben világossá tette: a teljes foglalkoztatottság elérése a cél, Orbán szerint a kormány így nem a munkanélküliséget, hanem a munkát támogatja.

Most kiderült, hogy négy év leforgása alatt évente negyedével csökkentenék a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat, és helyette az érintetteket a közmunkaprogramba vonnák be. Már 2009 és 2012 előtt is volt egy nagyobb csökkentés, de 2015-ben már többet költene az állam közmunkára, mint munkanélküli-segélyre.

A közmunkaprogram pedig foglalkoztatáspolitikai szempontból sem tűnik hatékonynak, mert bár a munkanélküliségi ráta rég volt ilyen alacsony, 7.6 százalék, a közfoglalkoztatás nélkül 11 százalék körül lenne a KSH adatai alapján. Ami persze éppen alá is támaszthatná, hogy de hát, pont a közmunka javítja a foglalkoztatási adatokat, azonban egy másik statisztika szerint nagyon kevesek tudnak átlépni a nyílt munkaerőpiacra.

2011-2012-es időszakban a közmunkások átlagosan 18, a 2012-2013-as időszakban pedig 13 százalékban tudtak elhelyezkedni. Ráadásul minél tovább dolgozik valaki a közfoglalkoztatásban, annál nehezebb visszatérnie a munkaerőpiacra, derül ki az MTA kutatásából. Általában nem jut már energia az álláskeresésre a közmunka mellett, és kisebb is a motiváció a nehezebben megszerezhető piaci munkákra.

Index