Sokat érhet a "jegyzett" szakma

A gyökeres átalakításon átesett Országos Képzési Jegyzékben, más szóval az államilag elismert, akkreditált szakmák listáján a megszerezhető szakmák száma két éve a felére csökkent: a korábbi 800 képesítés helyett már csak 420-at láthatunk a listán.

"Sokan azt hiszik, hogy megkurtítottuk a szakmakínálatot. Ez azonban félreértés. Az új OKJ-ban ezer feletti a megszerezhető szakmák száma" - mondja Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgatója, aki példát is említ. Számos képzést, amely eddig különállóként szerepelt, összevontak, alá-fölérendeltségi viszonyba hozták őket. Például, a vízvezeték-szerelő és gázvezeték-szerelő képzés már nem külön szerepel a listán. Mindkettő az "épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő" név alatt fut.

Kevesebb az átfedés a moduláris rendszerrel

A legnagyobb változást a moduláris szakmaszerkezet kialakítása hozta. Az új OKJ lényege, hogy nem kell mindig elölről kezdeni a tanulást, a megszerzett ismeretek beépíthetők. A fenti példánál maradva: ha valaki megcsinálta a gázvezeték-szerelő képzést, akkor nem kell mindent újra tanulnia a vízvezeték-szerelő képzés elvégzéséhez.

Mivel igen sok az átfedés, ezért csak bizonyos modulokat kell elsajátítania az új szakma megszerzéséhez. Az új rendszerre való átállás egyébként még nem történt meg teljesen, jelenleg az új OKJ párhuzamosan fut a korábbi mellett, de 2009. januárjától már csak az új jegyzék szerint lehet képzéseket indítani.

Nagyobb a kamarák beleszólása

Miként kerülhetnek be szakmák az OKJ-be és hogyan kerülhetnek ki? A kamarák és a munkaadói szervezetek javasolhatják az új szakmák bekerülését. Ezt követően a javaslatot - a szakképesítésért felelős minisztérium megbízásából - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet véleményezi, majd a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) elé kerül a kérdés. Végül a szociális és munkaügyi miniszter dönt a bekerülésről.

Az állami döntési jogkör tehát maradt, azonban egyre több kompetencia kerül a szakmai szervezetekhez. "A képzések tartalmának formálásában, a vizsgabizottságok összeállításában nagyobb a befolyásunk" - mondja Bátyai László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) szakképzési igazgatója. Hozzáteszi, a KISOSZ például megkapta a pincér és a szakács szakmák "gondozását", és a kereskedő szakmák közül néhány pedig éppen most kerül át hozzánk, illetve más érdekképviseleti szövetséghez".

A szakmák törlését az OKJ-ből munkaerő-piaci és képzési elemzések előzik meg. Nem volt ez másként például a számítógép-kezelő (-használó) képesítés esetében sem. "Az új OKJ kialakításakor az NSZFI munkatársai több ezer szakemberrel folytattak beszélgetéseket és elemzéseket, amely során kiderült, hogy nincs olyan munkakör, amelynek betöltéséhez ez a tanfolyam elegendő lenne. Mivel azonban sok pozíció részfeladataihoz szükséges a képzés, ezért nem szüntették meg teljesen: moduljait más képzésekbe helyezték be" - indokol Nagy László.

Az OKJ-s vizsgák népszerűségét jelentősen befolyásolja, előfeltétel-e a későbbi munkavégzéshez. "Míg korábban egy kereskedelmi egységben elegendő volt egy OKJ-s végzettségű eladót foglalkoztatni, mára minden alkalmazottnál elvárás. Népszerűnek számít a pincér és a szakács végzettség megszerzése is, ugyanis ezzel garantált a gyors álláshoz jutás nem csupán Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is" - mondja Bátyai László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) szakképzési igazgatója.

Mivel a képzések több százezer forintosak is lehetnek, érdemes áttekinteni, mire van szüksége a piacnak. A versenyszférában dolgozó fejvadászok szerint szellemi szakmáknál hasznos az ingatlan-értékbecslő, a vegyésztechnológus, a külkereskedelmi ügyintéző, a mérlegképes könyvelő és az adótanácsadó képesítés. Ugyancsak a jó kilátásokkal kecsegtető tanfolyamok között említik a befektetési tanácsadó, vagy a biztosításközvetítő képzést is.

Néhány tévhitre is felhívják a figyelmet a fejvadászok. Óvatosan bánjunk azokkal a képzésekkel, amelynek a kimenete valamilyen menedzser (kereskedelmi menedzser, egészségügyi menedzser, vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser). A menedzseri képességek ugyanis nem sajátíthatóak el egy-egy tanfolyammal, ehhez adottság, munka és vezetői tapasztalat szükséges. Egy-egy szakterület vezetői posztjához pedig a legtöbb esetben egyetemi, főiskolai diploma szükségeltetik.

Nem árt megjegyezni, az OKJ-s végzettség nem váltja ki a diplomát. Sőt, ahol nem előírás az OKJ-s vizsga, a munkatapasztalat többet ér. "A munkáltatók inkább adnak esélyt valakinek, aki már rendelkezik két éves szakmai tapasztalattal, mint egy olyan jelöltnek, akinek csak egy ügyintézői OKJ-s képesítése van, tapasztalata viszont nincs" - tájékoztatott Komássy Zsófia, a személyzeti tanácsadással foglalkozó Grafton Recruitment tanácsadója.

Képzési díjak

Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon) - 110 ezer forint
Marketing és reklám ügyintéző - 110 ezer forint
Informatikai Rendszergazda - 370 ezer forint
Szociális gondozó és ápoló - 300 ezer forint
Kereskedő-vállalkozó - 80 ezer forint
ABC-eladó - 80 ezer forint
Frissítő-kondicionáló masszőr - 80 ezer forint
Kéz- és lábápoló, műkörömépítő - 130 ezer forint
Női-férfi fodrász - 180 ezer forint
Virágkötő - 150 ezer forint (intézményi ajánlatokból)

Legnépszerűbb OKJ-s képzések

(a 2007-ben letett vizsgák alapján)

Kereskedő vállalkozó 12 952
Könnyűgépkezelő 12 580
Nehézgépkezelő 9404
Személy- és vagyonőr 5953
Számítógép-kezelő (-használó) 4940
ABC-eladó 4301
Vendéglátó vállalkozó 3910
Számítástechnikai szoftver-üzemeltető 3516
Biztosításközvetítő (a szak megjelölésével) 2895
Szakács 2546
Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2257
Pénzügyi-számviteli ügyintéző 1965
Mérlegképes könyvelő (a szakirány megjelölésével) 1792
Logisztikai ügyintéző 1743
Szociális gondozó és ápoló 1680
Aranykalászos gazda 1664
Marketing- és reklámügyintéző 1610
Fakitermelő 1515
Társadalombiztosítási ügyintéző 1514