Start Extra és Plusz: sokat spórolhatnak a cégek az új munkaerőn

A 2005 őszén bevezetett legelső, pályakezdőket célzó Start kártya például már most kezd lecsengeni, hiszen míg 2006 első félévében húszezren vették igénybe, addig 2007 azonos időszakában már csak tizenhatezren éltek vele.

A Start Extra remélhetőleg nem fog ilyen sorsra jutni, elvégre egy különösen nehéz helyzetben lévő célcsoport, az 50 év feletti vagy legfeljebb alapfokú végzettségű tartósan állást keresők foglalkoztatását segíti elő. A pályakezdőkhöz hasonlóan őutánuk is alacsonyabb járulékot kell fizetnie a munkáltatónak a kiváltást követő két évben, így még ha a dolgozó időközben munkahelyet is vált, az új foglalkoztató akkor is élhet a járulékfizetési kedvezmény lehetőségével. Ez az első évben a közterhek alóli teljes mentesülést, a második esztendőben pedig bruttó bér utáni 15 százalékos közterhet jelent.

A Start Plusz kártya ezzel szemben azoknak segíthet az elhelyezkedésben, akik tartósan álláskeresők (a kedvezményre jogosító plasztik igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig regisztrált munkanélküliek voltak), vagy gyes, gyed, gyet, illetve ápolási díj igénybevételét követő egy éven belül vállalnak munkát. A programban résztvevők után a foglalkoztató az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. Ez például a minimálbér másfélszeresét, vagyis 98 250 forintos havi munkabért feltételezve két év elteltével összesen több mint 320 ezres megtakarítást jelent egy cégnek már egyetlen új munkatárs alkalmazása esetén is. Arról nem is beszélve, hogy a Start Extrához hasonlóan két évig mentesül a munkaadó a tételes egészségügyi hozzájárulás (jelenleg ez 1950 forint) megfizetése alól.

A hátrányos helyzetűek elhelyezkedését segítő program uniós forrásból, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg, a TÁMOP keretében. 2007. július 1. és 2010. december 31. között 43 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra - számol be a Világgazdaság.