Számukra például 60 százalékos adóemeléssel jár a katából való kényszerű kilépés

Becslések szerint tíz-húszezer munkavállalót érinthet az adószabályok szigorítása csak az egészségügyben. Például a kórházak a műtőkben vagy az egyéb területeken meglévő orvos-, illetve nővérhiányt enyhítették úgy, hogy vállalkozásoktól bérelnek szakembereket. A szolgáltatásközvetítők viszont jellemzően katás alvállalkozókat foglalkoztatnak, akik viszont szeptembertől már nem adhatnak számlát vállalkozásnak, kórháznak. Ez elsősorban olyan területeket érint mint például az ápolás, a radiológiai távleletezés, a szakrendelések, valamint az orvosi ügyeletek ellátása - írja a Népszava. 

Eddig élt az a lehetőség, hogy a szolgálati jogviszonyban lévő orvosok, ápolók pihenőidejük terhére katás vállalkozóként egy másik állami kórházban, szakrendelőben is vállaltak munkát. Hogy ezek léte mennyire fontos az egészségügyi működtetésében, jelzi, hogy éppen e hónap elején engedélyezte egy újabb félévre az ilyen közreműködői szerződések fenntartását az Országos Kórházi Főigazgatóság. De nemcsak az állami szférában fontos ez, a nagy magánegészségügyi szolgáltatók is zömében valamilyen vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatják az orvosokat.

A Magyar Orvosi Kamara a parlamenti szavazás előtt közleményben hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy a kata-szabályok módosítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon. S mindez veszélyezteti az ellátás biztonságát.

Tíz-húsz ezerre becsülte Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke az egészségügyben katázók számát. Mint mondta: a kiskeresetű egzisztenciákat sújtja majd leginkább a változás.

Akiknek a bevétele nem több havi félmilliónál, azoknál 60 százalékos adóemeléssel jár a kata-ból való kényszerű kilépés.

Fotó: unsplash.com