Szijjártó becsavarta Hatvanban
Önmagukat vezető autókhoz szükséges radarok gyártásába kezd a Bosch, többek közt ezért vesz fel háromszáz munkatársat 2015-ben – tudtuk meg a tréning központ átadóján. Három év múlva úgy vezethetünk az M3-ason, hogy megnyomunk egy gombot, a többi az autó dolga. Végül, hogy mindenkit meggyőzzön, a high-tech nagyágyú csavarbehajtót adott Szijjártó Péter miniszter kezébe.
Hogy tartani tudják az ütemet, egyre inkább rákényszerülnek technikai végzettség nélküli emberek felvételére, akiket át kell képezni. A tegnap átadott új tréning központban tanulják meg a gyártási rendszereket és minőségi elveiket. Az egyik legképzettebb trénerük megpróbált egy könnyen elsajátítható műveletbe bevonni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi minisztert.

„Ez egy kezdeti állapot, ami nagyon sok potenciállal rendelkezik” – mondta a tréner a munkára utalva, és úgy tűnt, Szijjártó Péter akkor még nem képzelte magát az iparosítás sarokkövének.

„Ilyen van a gyereknek is. A benzinkúton vettem, egy játék” – keresett kapaszkodót emlékei között a miniszter.

Aztán méregetni kezdte a behajtót és a tréner utasítására kivette a csavart a dobozból.

„Arra törekszünk, hogy a végén egy minőségileg megfelelő állapotot kapjuk” – ezt persze a munkásaiktól várják, ezért most nem nézték Szijjártó ciklusidőit, produktivitását és termelékenységi mutatóit. A duális képzésben tanuló középiskolásoknál viszont igen.
Gombnyomással az M3-ason
Motorelektronikai területre és radar rendszerek készítéséhez vesz fel háromszáz munkatársat a Bosch 2015-ben. A radar az automata vezetés lelke. „Három év múlva úgy fog vezetni az M3-ason, hogy egy gombot megnyom. Az autó pedig önmagát rávezeti az M3-asra, és egészen addig automatán fog menni, míg el nem hagyja az autópályát – mondta el a HR Portálnak Volker Schilling gazdasági ügyvezető igazgató. Változott az ország helyzete, mert 15 év tapasztalatával ilyen high-tech termékeket tudnak gyártani Magyarországon, de erre még korlátozott kompetenciával rendelkeznek a magyar felsőoktatásból érkezők. A Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel arról egyeztetnek, hogy ez minél előbb változzon.

„A magyar egyetemeken sok elméletet tanulnak a hallgatók, de amire nekünk szükségünk van, és hiányzik, az a problémamegoldó képesség” – tudtuk meg Schillingtől. Ezért támogatják a magas szintű duális képzést. Egy stratégiai munkacsoportban tárgyalnak a kormánnyal a duális képzés tantervéről is. Erről korábban egyeztettek Palkovics László államtitkárral Hatvanban.
A „magyar modell” sikerérének tartja Szijjártó többek között a gazdasági növekedését, új munkahelyek teremtését (plusz még a csökkenő államadósságot). A magyar modellben fontos helyen említette a nagyvállalatokat, köztük a Boscht. Megkérdeztük Volker Schillingtől, mennyire érzik jónak ezt a modellt. „Ez egy globális kérdés” – válaszolta mosolyogva. „Ennek vannak nagyon sikeres elemei is, pl. a munkaidő sokkal rugalmasabb, mint Németországban, és valóban vannak nagyon erős cégek, melyek a gazdaság motorjai. A következő lépés, hogy elő kell segíteni a kis- és közepes vállalkozások térnyerését. Ahogy ezt Németországban is látjuk. Ez azt is jelenti, hogy a nagyvállalatok helyi beszállítókkal működnek együtt. Ehhez viszont szükség van arra a kompetenciára, hogy ezek a cégek el tudjanak látni minket magas színvonalú termékekkel. Ez a következő lépés” – fejtette ki lapunknak a gazdasági ügyvezető igazgató.
A cikk a szerző fotóival készült.

„Ez egy kezdeti állapot, ami nagyon sok potenciállal rendelkezik” – mondta a tréner a munkára utalva, és úgy tűnt, Szijjártó Péter akkor még nem képzelte magát az iparosítás sarokkövének.

„Ilyen van a gyereknek is. A benzinkúton vettem, egy játék” – keresett kapaszkodót emlékei között a miniszter.

Aztán méregetni kezdte a behajtót és a tréner utasítására kivette a csavart a dobozból.

„Arra törekszünk, hogy a végén egy minőségileg megfelelő állapotot kapjuk” – ezt persze a munkásaiktól várják, ezért most nem nézték Szijjártó ciklusidőit, produktivitását és termelékenységi mutatóit. A duális képzésben tanuló középiskolásoknál viszont igen.
Gombnyomással az M3-ason
Motorelektronikai területre és radar rendszerek készítéséhez vesz fel háromszáz munkatársat a Bosch 2015-ben. A radar az automata vezetés lelke. „Három év múlva úgy fog vezetni az M3-ason, hogy egy gombot megnyom. Az autó pedig önmagát rávezeti az M3-asra, és egészen addig automatán fog menni, míg el nem hagyja az autópályát – mondta el a HR Portálnak Volker Schilling gazdasági ügyvezető igazgató. Változott az ország helyzete, mert 15 év tapasztalatával ilyen high-tech termékeket tudnak gyártani Magyarországon, de erre még korlátozott kompetenciával rendelkeznek a magyar felsőoktatásból érkezők. A Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel arról egyeztetnek, hogy ez minél előbb változzon.

„A magyar egyetemeken sok elméletet tanulnak a hallgatók, de amire nekünk szükségünk van, és hiányzik, az a problémamegoldó képesség” – tudtuk meg Schillingtől. Ezért támogatják a magas szintű duális képzést. Egy stratégiai munkacsoportban tárgyalnak a kormánnyal a duális képzés tantervéről is. Erről korábban egyeztettek Palkovics László államtitkárral Hatvanban.
A „magyar modell” sikerérének tartja Szijjártó többek között a gazdasági növekedését, új munkahelyek teremtését (plusz még a csökkenő államadósságot). A magyar modellben fontos helyen említette a nagyvállalatokat, köztük a Boscht. Megkérdeztük Volker Schillingtől, mennyire érzik jónak ezt a modellt. „Ez egy globális kérdés” – válaszolta mosolyogva. „Ennek vannak nagyon sikeres elemei is, pl. a munkaidő sokkal rugalmasabb, mint Németországban, és valóban vannak nagyon erős cégek, melyek a gazdaság motorjai. A következő lépés, hogy elő kell segíteni a kis- és közepes vállalkozások térnyerését. Ahogy ezt Németországban is látjuk. Ez azt is jelenti, hogy a nagyvállalatok helyi beszállítókkal működnek együtt. Ehhez viszont szükség van arra a kompetenciára, hogy ezek a cégek el tudjanak látni minket magas színvonalú termékekkel. Ez a következő lépés” – fejtette ki lapunknak a gazdasági ügyvezető igazgató.
A cikk a szerző fotóival készült.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon