Szűcs: 73 milliárd forint jut foglalkoztatási programokra
Jelenleg 73 milliárd forintos keret szolgálja a munkahelymegőrzést, a foglalkoztatást és képzést - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter pénteken Szekszárdon, ahol a kormány válságkezelő intézkedéseiről tartott fórumot.
Szűcs Erika miniszter Szekszárdon kifejtette: nagy jelentőséget tulajdonít az adójavaslatoknak, amelyek csökkentik a munkáltatói terheket, a szociális tárca ugyanakkor kifejezetten a foglalkoztatás védelmében állít össze programokat. Munkahely-megőrzési támogatást azok a vállalkozások vehetnek igénybe, amelyek be tudják bizonyítani, hogy megrendeléseik a válság miatt csökkentek jelentősen - mondta a tárca vezetője. Azok a vállalkozások, amelyek csoportos létszámleépítés után állásukat vesztett dolgozókat vesznek fel, szintén támogatásban részesülnek - tette hozzá. Emellett európai uniós forrásból kisvállalkozásoknak húszmilliárd, nagyvállalatoknak tízmilliárd forint áll rendelkezésre, ha csökkentett munkaidőben kívánják foglalkoztatni, emellett képzik dolgozóikat. Készül továbbá egy olyan, húszmilliárd forintos program, amely az állástalanok képzését szolgálja - mondta Szűcs Erika, aki a fórumon tartott előadásában a forrásokkal kapcsolatban megjegyezte: van még tartalék, de ennek felhasználását a problémák alakulásától teszik függővé.
A miniszter a fórumon kitért arra is, hogy a tárca dolgozik egy szociális kríziskezelő programon, amelyet márciusban, áprilisban terveznek indítani. Kérdésére válaszolva elmondta, hogy december óta körülbelül 40 ezer embernek szűnt meg az állása csoportos létszámleépítéssel Magyarországon. A munkanélküliek száma a KSH adatai alapján 320-325 ezerről 357 ezerre nőtt. A regisztrált álláskeresők száma január végén meghaladta az 500 ezret, jelenleg számuk 530 és 540 ezer között van - számolt be Szűcs Erika. Ebben már megjelentek a kisvállalkozásoktól elbocsátott dolgozók, és azok, akiket korábban feketén foglalkoztattak, de ez a lehetőség már megszűnt - magyarázta a miniszter. Több fajta forgatókönyv van - tette hozzá. Az egyik, hogy tovább nő a nyomás. Azt ki lehet számolni, hogy például az elektronikai iparban hányan lesznek elbocsátva, de ennek a tovagyűrűző hatásait nem lehet megbecsülni. Egy másik forgatókönyv szerint a válság nyomása nem nő, de nem tartom kizártnak, hogy a nemzetközi események függvényében még egyszer lesz egy nekilendülés - fogalmazott.
A szakminiszter a fórumon elmondta: közel egymillió ember inaktív ma Magyarországon, akiknek a fele képes lenne dolgozni, ha munkaalkalmat teremtenek számára. Az április 1-jén induló Út a munkához elnevezésű program 210 ezer ember szociális segélyezett ellátását alakította át úgy, hogy megpróbálnak az eddiginél több közfeladatot biztosítani - mondta a miniszter. A foglalkoztatáspolitika egyik pillére, hogy a versenygazdaságot adórendszerrel tesszük munkabaráttá, a szociális ellátó rendszert pedig azzal, hogy az államilag finanszírozott programok terjedelmét növeljük - hangoztatta. Úgy fogalmazott: mindennek a foglalkoztatásközpontú növekedés a kulcsa. Az elmúlt húsz év legnagyobb adóssága ugyanis, hogy az ország az 55-56 százalékos foglalkoztatási aránytól nem tudott elmozdulni - jelentette ki Szűcs Erika.
A miniszter a fórumon kitért arra is, hogy a tárca dolgozik egy szociális kríziskezelő programon, amelyet márciusban, áprilisban terveznek indítani. Kérdésére válaszolva elmondta, hogy december óta körülbelül 40 ezer embernek szűnt meg az állása csoportos létszámleépítéssel Magyarországon. A munkanélküliek száma a KSH adatai alapján 320-325 ezerről 357 ezerre nőtt. A regisztrált álláskeresők száma január végén meghaladta az 500 ezret, jelenleg számuk 530 és 540 ezer között van - számolt be Szűcs Erika. Ebben már megjelentek a kisvállalkozásoktól elbocsátott dolgozók, és azok, akiket korábban feketén foglalkoztattak, de ez a lehetőség már megszűnt - magyarázta a miniszter. Több fajta forgatókönyv van - tette hozzá. Az egyik, hogy tovább nő a nyomás. Azt ki lehet számolni, hogy például az elektronikai iparban hányan lesznek elbocsátva, de ennek a tovagyűrűző hatásait nem lehet megbecsülni. Egy másik forgatókönyv szerint a válság nyomása nem nő, de nem tartom kizártnak, hogy a nemzetközi események függvényében még egyszer lesz egy nekilendülés - fogalmazott.
A szakminiszter a fórumon elmondta: közel egymillió ember inaktív ma Magyarországon, akiknek a fele képes lenne dolgozni, ha munkaalkalmat teremtenek számára. Az április 1-jén induló Út a munkához elnevezésű program 210 ezer ember szociális segélyezett ellátását alakította át úgy, hogy megpróbálnak az eddiginél több közfeladatot biztosítani - mondta a miniszter. A foglalkoztatáspolitika egyik pillére, hogy a versenygazdaságot adórendszerrel tesszük munkabaráttá, a szociális ellátó rendszert pedig azzal, hogy az államilag finanszírozott programok terjedelmét növeljük - hangoztatta. Úgy fogalmazott: mindennek a foglalkoztatásközpontú növekedés a kulcsa. Az elmúlt húsz év legnagyobb adóssága ugyanis, hogy az ország az 55-56 százalékos foglalkoztatási aránytól nem tudott elmozdulni - jelentette ki Szűcs Erika.
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Aki kérdez: Deák Zsolt