Tényleg érdekel, miért hagynak el a dolgozóid?

Nemrégiben látott napvilágot egy elemzés, miszerint a 2018-as munkabérek 16%, ezen belül a fizikai dolgozók bére már a harmadik negyedév végéig 17%-ot emelkedett. A számok azt nyilvánvalóvá tették, hogy a bérek folyamatos emelkedésének hátterében az említett munkavállalói kört érintő munkaerőhiány áll, mint ahogy az is látható, hogy a fizikai dolgozók esetében jelentkező bérnövekedés a fluktuációs helyzet természetes velejárója. Ez egy érdekes munkaerőpiaci szituáció, hiszen annak ellenére, hogy a béremelkedés üteme egyre fokozódik a fizikai munkavállalók körében a fluktuáció nemhogy csökkenne, inkább folyamatosan növekszik. Ennek oka az, hogy a hiányszakmákban tevékenykedők a munkahelyváltással akár 20-30%-os béremelkedést is ki tudnak vívni, ami kétszerese is lehet annak a béremelkedésnek, melyet munkahelyüket megtartva érhetnének el.

A felmérésekben megjelenő számadatok szerint nyilvánvaló, hogy egy vállalat számára igenis olcsóbb megtartani egy munkavállalót, mint folyamatosan új embereket keresni, betanítani. „Jelenleg is zajlik egy kutatás arról, hogy mi motiválhat arra egy (fizikai) dolgozót, hogy megtartsa munkahelyét. Az elsődleges felmérések szerint a bérkülönbség nem lenne elegendő ok ahhoz, hogy a munkavállaló vállalja a fluktuációval járó plusz terheket” -meséli a szakember. Világosan láthatjuk, hogy egy munkahelyváltás a dolgozó számára sokszor nehéz döntés. Ennek átérzésében elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint hogy egy tapasztalt munkaerő hirtelen kezdőnek érezheti magát az új helyen; hiába magasabb a fizetése, ő lesz az új ember, akinek mindent a nulláról kell kezdeni. Emellett olyan bizonytalansági tényezők is megjelennek egy munkahelyváltásnál, mint az új munkahelyre való eljutás mikéntje, vagy a közösség okozta bizonytalanság, a beilleszkedés nehézségei.

Fizikai dolgozók körében zajló csoportos beszélgetések arra is rámutattak, hogy létezik a bérnél fontosabb tényező a munkavállalást illetően, ez pedig az emberséges bánásmód iránti vágy. „Egy munkavállaló számára fontos, hogy emberi tényezőként és ne egy malmot hajtó alkatrészként tekintsenek rá. Ebben benne van az is, hogy munkahelyen figyelembe veszik, ha egy munkavállaló életkörülményei változnak, gondoljunk itt egy válás, egy haláleset, vagy betegség megjelenésének lelki terheire, vagy arra pozitív, ám minden addigi szokást felforgatni képes változásra, mint a gyermekvállalás” - világít rá Laár Péter. „Habár a magas fluktuáció jelenleg hazánkban a kékgalléros munkavállalók körében elterjedtebb, de a jelenség ugyanúgy gondot okoz a szellemi munkát végző munkavállalóknak is. A munkavállalók és munkaadók közti ellentétek minden embert ugyanúgy érintenek.”

Sokszor az a probléma, hogy az anyagi függés miatt a dolgozók nem mernek rámutatni a munkahelyen zajló bánásmódbeli problémákra, ami lehet akár a ki nem mondott, de elvárt kötelező túlóra vállalás, vagy a lekezelő, fenyegetésektől sem mentes vezetői magatartás. Ha a munkavállaló ilyesmit tapasztal, vérmérséklettől függően viseli egy ideig, de termelővállalatok esetében manapság inkább az a jellemző, hogy akik tehetik, egy minimális bérkülönbségért cserébe egyből továbbállnak.