Tíz év után véget érhet a reálbérek növekedése

Szeptemberben 20,1 százalékkal nőttek az infláció, ami 26 éves rekord, ám ennél szomorúbb, hogy az idén ez volt az első hónap, amikor a statisztikai adatok alapján a bérnövekedés nem érte el a fogyasztói árindexet, tehát a fizetések vásárlóereje romlott - írja a VG. Amíg 20 százalék körüli az árindex, szinte biztos, hogy ez az állapot velünk marad. 

Ráadásul jövőre a bérdinamika az ideinél jóval lassabbnak ígérkezik, és bár hátravan még a 2023-as bérmegállapodás, az már most kizárható, hogy januártól ismét 20 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A munkáltatói és a munkavállalói oldal megszólalásaiból arra lehet következtetni, hogy a kötelező legkisebb fizetés nagy valószínűséggel az éves átlagos inflációval nagyjából azonos mértékben emelkedhet, azaz 14-15 százalék körül alakulhat. Ebben az esetben a versenyszféra bérei inkább 10 százalék körül növekedhetnek, amit egyébként a jegybank a szeptemberi inflációs jelentésében is jósolt.

Mindez azt is jelenti, hogy 2012 után 2023-ban Magyarországon ismét nagyobb lehet az infláció a bérnövekedésnél, 10 év után először csökkenhet újra a fizetések vásárlóértéke. Ilyen hosszú időszakra nem nagyon volt példa az ország történetében, legalábbis az elmúlt 30 esztendőben biztosan nem: ez felülmúlja az 1997 és 2003 közötti időszakot is, amikor hét egymást követő évben nőtt megszakítások nélkül a reálbér.