Tőkejövedelem adózása

A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme - például munkabére - és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei,

a vállalkozásból kivont jövedelem,
az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
az osztalék,
a vállalkozói osztalékalap,
az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2019-ben 3 576 000 forint volt.

Mentesség

Nem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.

Ebből következően például, ha a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az osztalék után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Bevallás

A kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be havi adó- és járulékbevallásában

a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét,
a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és
a 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia a szociális hozzájárulási adóval - írja a NAV.